Az alábbi információk tájékoztató jellegűek. A hatályos követelmények az egyetemi tanrendi keresőben találhatók.
Az SZTE Informatikai Tanszékcsoport a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet
megváltozása miatt a 2010-ben felvett programtervező informatikus BSc. és
MSc. hallgatói számára köteles szakmai gyakorlatot beépíteni a képzési
tervébe.
A szakmai gyakorlatért kreditpont nem jár, azonban a diploma megszerzésének
szükséges feltétele. A programtervező informatikus képzésre vonatkozó
előírások az oktatási miniszteri rendelet 2. számú mellékletének IV.
Fejezetében (Informatika képzési terület) találhatók. Az Informatikai
Tanszékcsoport 2010-ben elkészítette a szakmai gyakorlatokra vonatkozó
szabályzatát, amelyben a gyakorlat időtartamára, lefolytatására,
engedélyezésére, teljesítésére és adminisztrációjára vonatkozó, minden
hallgatóra érvényes szabályok találhatók. A szakmai gyakorlathoz szükséges
űrlapokat is a szabályzat oldaláról lehet letölteni. A szabályzat megtekinthető vagy
letölthető:
http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/szakmai_gyak.xml
1. tantárgy neve | Szakmai gyakorlat programtervező informatikus BSc. (2010. ősztől felvettek részére) |
2. kódja | nappali tagozaton: IB000piG-1 levelező tagozaton: IBL000piG-1 |
3. kreditérték | 0 (nincs) |
4. óraszám | 240 óra összesen |
5. előfeltétel | Programozás I. (IB202e) |
6. tantárgy típusa és értékelés módja (előadás/gyakorlat/lab. gyakorlat/szeminárium); (Koll./gyak. jegy/aláírás) | Típus: szakmai gyakorlat Értékelés: aláírás |
7. felelős oktató vagy tanszék neve | Dr. Alexin Zoltán (Szoftverfejlesztés Tanszék) |
8. a foglalkozásokon való részvétel feltételei | a szakmai gyakorlaton történő részvétel kötelező |
9. hiányzás igazolás módja | igazolt hiányzás esetén a hallgató a munkahelyi vezetőjének köteles bemutatni az igazolását |
10. a félévközi ellenőrzések | nincs |
11. szakmai gyakorlat teljesítésének feltételei: | a munkahelyei vezető értékeli a hallgató munkáját és javaslatot
tesz a gyakorlat teljesítésére vonatkozóan. A felelős oktató a benyújtott heti munkanapló és a munkahelyi vezető javaslata alapján rögzíti az ETR-ben a teljesítést. |
12. az osztályzatok kialakításának módja | nincs |
13. számonkérés során felhasználható szakirodalom: | nincs |
További információk a szakmai gyakorlattal kapcsolatban:
A 2010-ben felvett programtervező MSc. szakos hallgatók 160 óra szakmai gyakorlatra kötelezettek. A szakmai gyakorlat felelőse: Dr. Nyúl László.
A szabályzat szerint a gyakorlat 240 órás (MSc. szakosoknak 160 órás). Ez 8 órával számolva 30 munkanap (a hét vége nem számít bele). Ezért 5 napos héttel számolva 6 hét. A 160 óra = 20 nap = 4 hét. A szabályzat szerint a gyakorlat megszervezése alapvetően a hallgatók dolga. Azok számára, akik nem találtak megfelelő céget, vállalkozást, a tanszékcsoport segítséget adhat.
A hallgatónak a szakmai gyakorlatra írásban kell jelentkeznie, és a jelentkezési lapját Dr. Engi Erzsébet tanulmányi főelőadónál kell leadnia, aki ezt engedélyezteti a tanszékcsoport vezetőjével. Az engedély birtokában lehet megkezdeni a gyakorlatot. A gyakorlat célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a valós ipari környezetet, annak elvárásait, munkamódszereit, a munkavégzést.
A gyakorlat szempontjából szóba kerülhet bármilyen informatikával foglalkozó cég, ahol szoftverfejlesztés, telepítés, hangolás, szolgáltatások bérbeadása, ügyfélszolgálat stb. működik. Munkaként elsősorban valamilyen szoftver fejlesztése, de ezen kívül még webfejlesztés / tervezés, szoftverterv-készítéshez interjúzás, ügyfélkapcsolat (forró drót), hibaelhárítás, szervezés stb. is szóba jöhet. Esetleg számítógépjavítási tevékenység is. Szakmai gyakorlatként el lehet fogadni projektmunkát is, amelyet egy tanszéken végeztek a hallgatók, ha az időtartam eléri a 240 órát.
Múltbeli munkavégzést is el lehet utólag számoltatni - ehhez kérvényt kell írni a tanszékcsoport vezetőjének, és az igazolásokat bizonyítékokat be kell csatolni. Ezután ő dönt, hogy elfogadja-e a korábbi munkavégzést szakmai gyakorlatnak.
A Munka Törvénykönyve szerint a 240 órát meg nem haladó gyakorlat idejére nem kell munkaszerződést kötni, nem kell sehová bejelentkezni (APEH, OEP, nyugdíjpénztár), és ezért nem kell járulékokat, adót fizetni. Ez azonban nem zárja ki, hogy a hallgató valamilyen munkakapcsolatba is kerüljön a céggel. Alaphelyzetben a cégeknek erre az intervallumra bért (pénzt/juttatást) nem kell fizetniük, de adhatnak. Ha a hallgató már munkakapcsolatban van egy céggel, akkor az ennek során végzett 240 órát elérő munkavégzést szakmai gyakorlatként elszámoltathatja.
Amikor a hallgató megkapta az engedélyt, akkor a gyakorlatot megkezdheti. Nem szükséges vizsgaidőszakban teljesíteni - lehet a szorgalmi időszakban is. Nem szükséges napi 8 óraban végezni, attól el lehet térni, lehet kevesebb pl. napi 2, 4, 6 órás is a gyakorlat, arányosan hosszabb ideig, hogy a 240 óra időtartam meglegyen. A napi/heti munkaidő közben változhat is. A gyakorlatot egy kijelölt cégnél kell elkezdeni és ugyanott kell befejezni. Váltani közben nem lehet! A szakmai gyakorlatot csak indokolt esetben, a felelős oktató engedélyével lehet megszakítani, két részre osztani. Ha valamiért meghiúsul a gyakorlat, akkor egy újabb cégnél elölről kell kezdeni.
A hallgató a munkavégzésről heti részletezettségű munkanaplót vezet, amiben feltünteti, hogy azon a héten milyen feladatokkal bízták meg és abból mit teljesített. A gyakorlat végén a munkahelyi vezető írásos véleményt és igazolást ad a gyakorlat teljesítéséről. Az értékelés csak aláírás: teljesítette / nem teljesítette.
A gyakorlat ETR adminisztrációja a tervek szerint a következőképpen folyik majd: amikor a teljesítés megtörtént, akkor a munkatervet és az igazolást a hallgató leadja a felelős oktatónak, és a soron következő szorgalmi időszak elején felveszi az ETR-ben a szakmai gyakorlat kurzust. A felelős oktató a legközelebbi vizsgaidőszakban bejegyzi a szakmai gyakorlat teljesítését. A szakmai gyakorlat teljesítésének ajánlott ideje a végzés előtt egy évvel a nyári szünetben, vagy az utolsó évben, amikor már a szakdolgozat / diplomamunka készítés folyik. A szakmai gyakorlaton az ipari partner által kiadott munka képezheti egy későbbi szakdolgozat, diplomamunka alapját.