Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

COMPUTERWORLD Számítástechnika



A Cisco az optikai hálózatok piacának 9-10 százalékát birtokolja ,és a felmérések szerint a leggyorsabban fejlődik ezen a területen .


Az optikai eszközökről és az alkalmazott technológiákról beszélgettünk Kákonyi István rendszermérnökkel .


Elmondta ,hogy minden optikai technológia alapja az SDH ,mert ez terjedt el elsőként ;számtalan szabványosított komponens -a lézerektől kezdve a keretformátumig -innen származik .


Annak idején az időosztásos elven (TDM -Time Division Multiplexing )működő SDH-t kifejezetten a távközlési szolgáltatók gerinchálózataihoz fejlesztették ki .


Ma már jól látszik ,hogy nem illeszkedik a csomagkapcsolt IP-világhoz ,de kezdetben ez nem volt nyilvánvaló ,mivel az SDH a hálózati hierarchia legalsó ,fizikai szintjét jelenti ,és efölött lehet akár ATM vagy IP is .


Ez jó ideig így működött -és Magyarországon ma is így működik .


A hazai alternatív távközlési szolgáltatók két évvel ezelőtt vezették be az SDH-t ,lépésükkel már akkor sem sokan értettek egyet ,és most építik rá az IP-t és az ATM-t ,noha még az alaprendszer sem hozta vissza az árát .


Kákonyi István rendszermérnök


Az új technológiák kifejlesztéséhez a külső lökést nyilvánvalóan az internet terjedése adta ,ma az internet gerinchálózatának a sávszélessége 8-10 hónaponként duplázódik .


A távközlési szolgáltatók nem voltak erre felkészülve .


Ki kellett találni egy új technológiát annak érdekében ,hogy a lefektetett optikai infrastruktúra minél kevesebb beruházással lényegesen nagyobb sávszélességet tudjon biztosítani .


Ez a WDM (Wavelength Division Multiplexing )vagy DWDM (Dense WDM );egy optikai szálon -szemben az SDH-val ,amely csupán egyetlen hullámhosszt használ -alkalmas néhány száz ,egyes elméletek szerint néhány ezer egyedi hullámhossz továbbítására ,így megsokszorozza a sávszélességet .


Ezek az egyedi kapcsolatok függetlenek egymástól ,az egyik lehet SDH ,a másik ATM stb.


A mai rendszerek 32 vagy 64 hullámhosszt ,vagyis ennyi ,egymástól független csatornát tartalmaznak .


A valóságban persze jóval bonyolultabb a dolog ,minden alkalmazott hullámhosszra külön fényforrás kell ,a vevőoldalon szűrő ,a kábel mentén pedig erősítő .


Ezért a költségek viszonylag nagyok ,hiába nem kell új kábel .


A berendezések ára azonban csökken ,ez a megoldás műszakilag 10 évvel ezelőtt is kidolgozható lett volna ,de akkora költséggel ,ami eleve esélytelenné tette volna a piacon .


A WDM egyszeres (single )módusú kábelt alkalmaz ,de a multimódusú kábelt használó technológia sem avult el .


Ez sokkal olcsóbb ,mert például fényforrásként LED diódát használ ,nem lézert ,tipikus alkalmazása a vállalati helyi hálózatok összekapcsolása .


Nem kell hozzá erősítő ,és ez szintén csökkenti a költségeit .


Ma megvásárolható olyan DWDM rendszer ,amely egy optikaiszál-páron 128 darab ,egyenként 10 gigabit/másodperc sebességű kapcsolatot tesz lehetővé ,mondjuk Budapest és Pécs között .


A gerinchálózati sávszélesség növekedésével megnyílt az út a végponttól végpontig tartó sávszélesség-növekedés előtt is .


Ebben az első lépést a felhasználókhoz közeli ,városi vonalak kapacitásnövelése jelenti a ma általános 2 megabit/másodperc sebességről 34 vagy 155 megabit/másodpercre .


Ha egy nagyvállalati ügyfél ,mondjuk ,ekkora sávszélességet igényelt ,akkor a szolgáltató egy SDH-gyűrűt telepített ,ez pedig drága volt és nem elég hatékony .


Ezt váltják ki a Metro (Metropolitan) DWDM rendszerek ;főként abban térnek el a gerinchálózati DWDM-ektől ,hogy általában nem tartalmaznak kábel menti erősítést .


Így míg a klasszikus ,gerinchálózati DWDM-mel néhány ezer kilométer hidalható át ,a 16 vagy 32 csatornás Metro DWDM 10-100 kilométeres távolságon alkalmazható .


A gerinchálózati DWDM megtartotta az SDH-keretezést ,így hibajelzésre is alkalmas .


A gerinchálózatnál ugyanis fontos ,hogy tudjuk ,melyik szakaszon lépett fel a hiba .


A Metro DWDM ezt nem tudja ,viszont alkalmas sok magasabb szintű protokoll ,például Ethernet ,Fast Ethernet ,Fibre Channel stb. közvetlen átvitelére .


Ami az SDH-t illeti ,ma úgy tűnik ,egy darabig még marad ,sőt fejlesztik a következő generációját ,az Ng (Next Generation) SDH-t ;gyorsabb ,kisebb és olcsóbb lesz ,sok új ,rugalmasabb felhasználást lehetővé tevő szolgáltatással .


A belátható jövőben a nagy teljesítményű DWDM gerincrendszereket körülveszi az új NgSDH ,mindez pedig azt jelenti ,hogy felhasználható a jelenlegi infrastruktúra ,a sávszélesség általános növekedése mellett .


Remélhetően a mai minimumot jelentő 64 kilobit/másodperces kapcsolatot felváltja a 2 megabit/másodperc sebességű .


A DWDM minősége ,az erősítés nélkül áthidalható távolság és a csatornák száma részben a komponensek minőségén múlik ,de várhatóan elsősorban az anyagszerkezettel foglalkozó alapkutatásoknak köszönhetően jelentősen nő majd .


A tisztán optikai hálózatok legnagyobb ,ma még megoldatlan problémáját az optikai útválasztók jelentik .


Az elektronikus útválasztók alkalmazásánál a bemenetnél az optikai jelet elektromos impulzusokká kell konvertálni ,majd a csomag irányítása után újra optikai hordozóra kell ültetni .


Azt kell elérni ,hogy a fényimpulzusokat ne kelljen elektromos jellé alakítani az útválasztó működéséhez .


Léteznek olyan ,piezo-elektromosan vezérelt tükröket alkalmazó kapcsolók ,amelyekkel közvetlenül lehet az optikai jeleket kapcsolni ,csakhogy ezek átkapcsolása viszonylag lassú .


Míg egy ,az elektronikus útválasztókban használt kapcsolómátrix átkapcsolási ideje nanoszekundumokban mérhető ,a tisztán optikai kapcsolóké 5-10 milliszekundum közé esik ,vagyis ezerszer lassabbak .


Ez elegendő a vonalkapcsolt hálózatokhoz ,de a csomagkapcsoláshoz kevés .


A másik probléma az IP-cím meghatározása tisztán optikai jelből ,erre az útválasztónak szintén szüksége van .


Ezekhez a feladatokhoz valamilyen új eszköz kell majd .


Lehet ,hogy a kutatólaboratóriumokban már van működő kész technológia ,de még két-három évig biztosan nem lesz kereskedelmi alkalmazásra érett .


Átmeneti megoldásként a Cisco MPlS (Multiprotocol Lambda Switching )technológiájával tűnnek alkalmazhatónak a lassú optikai kapcsolók .


Az MPLS segítségével olyan útvonalak alakíthatóak ki a csomagkapcsolt hálózaton ,amelyek mentén az útválasztóknak nem kell a szokásos módon újra feldolgozniuk a csomagot ,ide elegendő lehet az optikai kapcsolók sebessége .


Hamarosan megjelenik az az optikai Cisco rendszer ,amely elektronikus ,10 gigabit / másodperc sebességű kapcsolómátrixszal működik ,de ezt leszámítva végponttól végpontig optikai úton továbbítja a csomagokat .


Ebbe a rendszerbe később beilleszthető lesz a gyors optikai kapcsoló .


Néhány cég azt állítja ,hogy rendelkezik az elektronikussal azonos sebességű ,tisztán optikai útválasztóval ,ezeket azonban -rajtuk kívül -még senki sem látta .


A ma kapható optikai útválasztók még mind hibrid elven működnek ,a tisztán optikaiakra még néhány évet várni kell .


A tengerentúlon ma már általános az optikai gerinchálózat ,Európában most zajlik az áttérés ,itthon pedig -mint Kákonyi István mondta -várjuk az első tendereket .


Cs. S.

A dokumentumban összesen 50 mondat ezen belül 155 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 346 főnévi csoport, 131 jelzői melléknévi szerkezet, 77 határozószói csoport, 9 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 902 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály