Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

COMPUTERWORLD Számítástechnika



Az ország egyik legnagyobb -legtöbb főt foglalkoztató és legnagyobb kiterjedésű -vállalata a Magyar Államvasutak (MÁV ),így nem csoda ,hogy IP alapú hálózata is a legnagyobbak közé tartozik Magyarországon .


Alapvetően vállalatgazdasági igények miatt volt szükség IP-hálózatra a MÁV-nál -kezdte az ismertetést Harkányi Gábor projektvezető .


Elengedhetetlenné vált két szoftvercsomag -a gazdálkodásirányítási funkciókat ellátó GIR ,valamint a menetjegy-eladási ,helyfoglalási és utastájékoztató információs rendszer funkcióit végző MHR -bevezetése .


Ezeknek viszont értelemszerűen az egész országban vannak felhasználói ,így megfelelő hálózatot is kellett építeni hozzájuk .


Győri Gábor ,Harkányi Gábor és Kőszeghy Béla


Úgy alakult ,hogy a hálózat fizikai kiépítése az informatikai projekttől függetlenül is szükségessé vált ;a MÁV 1997-ben a Siemenst bízta meg egy új ,országos optikaikábel- ,digitális átviteltechnikai és adatátviteli hálózat kiépítésével .


Emellett futott egy másik projekt a GIR komplett megvalósítására ,az ICL fővállalkozásában ,és ennek egyik alprojektje volt a MÁV Informatikai Hálózat Projekt (MIHP ).


Céljául tűzték ki egy olyan ,IP alapú nagy távolságú hálózat létrehozását ,amelyen a GIR (és később az MHR )alkalmazásai futtathatók .


Természetesen az IP-hálózat megvalósításakor biztosítani kellett a Siemens adathálózat és az MIHP hálózat tökéletes összhangját .


Az ICL a hálózat megvalósítását teljes egészében az LNX-re -mint alvállalkozóra -bízta .


Minthogy a két alkalmazáscsomag felhasználói az egész ország területén szétszórva helyezkednek el ,és a Siemens modern hálózata nem jut el minden egyes telephelyig ,ezért ezek bekapcsolásához fel kellett használniuk a MÁV meglévő X.25 hálózatát is .


A MÁV számára a futtatandó alkalmazások határozták meg az IP- hálózattal szemben támasztott követelményeket is .


Ebből a szempontból az MHR volt a kritikusabb ,hiszen az front-end rendszerként ,a jegypénztárakban működik :a vasút nem engedheti meg magának ,hogy az utasok percekig várakozzanak egy foglalás visszaigazolására vagy a jegy kiadására ,jegyezte meg Harkányi Gábor .


Ezért itt 4 másodpercben maximálták a válaszidőt .


A GIR esetében -belső informatikai rendszerről lévén szó -a válaszidő korántsem ilyen fontosságú ;ennél csak annyit kötöttek ki ,hogy hatékonyan használható legyen a rendszer .


Mindezeknek az igényeknek megfelelően tervezték meg a hálózati kapacitást :a terminálonként szükségesnek ítélt 10 kilobit/másodperces sávszélesség figyelembevételével ,a gerinchálózat pedig természetesen alkalmas az aggregált forgalom továbbítására .


A tesztek során már bebizonyosodott ,hogy ez a kapacitás bőven kielégíti a jelenlegi igényeket ,és a rendszerben -mind a passzív ,mind az aktív elemeket tekintve -bőven van tartalék is .


Az aktív elemeket a Cisco termékei közül választották :egyrészt Magyarországon ez az elterjedtebb ,másrészt úgy érezték ,hogy a jövőbeni fejlesztések szempontjából ez a biztosabb választás .


Referenciái alapján ugyancsak biztosak voltak abban ,hogy az LNX képes lesz egy ekkora munka lebonyolítására .


Az LNX számára is a hálózat puszta nagysága jelentette a legnagyobb kihívást a rendszer kiépítésében ,folytatta Győri Gábor rendszermérnök .


Jelen állapotában a hálózat 413 telephelyen mintegy 2100 felhasználót ér el ,de a kiépített UTP-végpontok száma 4800 :kiterjedtségét tekintve minden bizonnyal ez Magyarország egyik legnagyobb IP magánhálózata .


Összesen 415 útválasztó ,néhány tucatnyi kapcsoló ,több száz hub ,valamint WaveLAN-eszközök jelentik az aktív hálózati elemeket ;a switchek a nagyobb telephelyeken és az igazgatósági központokban működnek .


A telephelyek igen változatos képet mutatnak :van ,ahol csak egyetlen terminál működik ,van ,ahol több száz .


Ennek megfelelően a felhasznált eszközök is igen változatosak :az alapszintűektől kezdve egészen a csúcskategóriás útválasztókig és Ethernet-kapcsolókig a Cisco szinte teljes termékskálája megtalálható .


Sok munkát adott a változások követése ,mind emberi ,mind technikai oldalról .


A nagyszabású projekt közben változtak a feltételek ,sőt bizonyos célkitűzések is ,és ezeket mind kezelni kellett .


A méret több ponton is felvetett műszaki problémákat ,mondta Győri Gábor :ki kellett találni ,hogy miként lehet ennyi útválasztót egységesen konfigurálni és újrakonfigurálni ;de egy ekkora és ennyire redundáns hálózatban az optimális útválasztás megoldása sem triviális feladat .


A hálózatot felkészítették arra ,hogy a különféle meghibásodások esetén mindig a tervezett tartalék útra álljon át a rendszer ,és ezt a gyakorlatban is tesztelték .


Arra is gondosan ügyelt az LNX ,hogy minden hálózati elem központilag felügyelhető legyen -tette hozzá Kőszeghy Béla projektmenedzser .


Az már a munka elején nyilvánvaló volt ,hogy egy ekkora hálózatot csak modern ,központosított eszközökkel lehet működtetni .


Erre szolgál a HP OpenView hálózatfelügyeleti szoftver ;a CiscoWorks 2000 a Cisco berendezéseket figyeli ,illetve működik a Remedy nevű hibajegykezelő rendszer is .


Mindezeket a MÁV az országos felügyeleti központban maga működteti ,de a felügyeleti rendszerek a területi igazgatóságokról is elérhetőek .


Így a hiba helyszínéhez közelebb lévő szakemberek is közvetlenül értesülnek az eseményekről ,és ez felgyorsítja a hibák elhárítását .


A felügyeleti megoldást úgy alakították ki ,hogy a későbbiekben kapcsolható legyen a Siemens hálózati rendszeréhez is .


Az üzembiztonságot ,a magas rendelkezésre állást szolgálja az is ,hogy mind a központi telephelyen ,mind a hét regionális igazgatóságon redundáns hálózati eszközök működnek ,és redundáns összeköttetést biztosít az ATM/Frame Relay gerinchálózat is .


Hamarosan megkezdődik az IP alapú hálózat üzemszerű használata ;az eddigi tesztek és próbaüzemek alapján biztosnak látszik ,hogy nem lesz gond a működtetés során ,vélte Harkányi Gábor .


Már készülnek is a tervek a hálózat további kihasználására :egyrészt új alkalmazásokkal akarják bővíteni a GIR-t ,másrészt a MÁV IP-hálózatán mint intraneten tervezik futtatni a vasút összes eddigi és jövőbeli alkalmazását .


Schopp Attila


A MIHP-hálózat vázlatos rajza

A dokumentumban összesen 39 mondat ezen belül 118 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 308 főnévi csoport, 117 jelzői melléknévi szerkezet, 47 határozószói csoport, 10 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 786 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály