Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

COMPUTERWORLD Számítástechnika



A technológia és a hagyomány harcából többnyire a technológia kerül ki győztesen .


Miért is lenne ez másképp a tőkepiacokkal ?


Közhelynek számít ,hogy az internet koncentráltabbá és hatékonyabbá teszi a kereskedést :gyorsabb és kényelmesebb lesz az adásvétel ,a piacok a nap 24 órájában nyitva állhatnak ,az elszámolás ezentúl túlnyomórészt automatikusan megy ,és még sorolhatnánk azokat a tényezőket ,amelyek hatékonyabbá teszik a tőkeáramlást és kényelmesebbé a kereskedelmet .


Megváltozik azonban valami más is ,és annak nem biztos ,hogy csak haszna van :az új kereskedési technológiák fölöslegessé teszik a mostani tőzsdei szervezeteket .


A tőzsdék általában valamilyen társulási formában működnek ;ezt a társulást a tagok birtokolják és működtetik -általában nonprofit alapon .


Az Egyesült Államokban például az értékpapírok 1934-es adásvételi törvénye (a Securities Exchange Act )előírja ,hogy az értéktőzsdéknek a fenti társulási formát kell választaniuk .


A kereskedés hagyományosan a parketten folyt ,valamilyen nyílt kikiáltásos módszerrel :ott a tőzsdetagok összehozhatták a lelkes befektetőket és a papírjaiktól megszabadulni vágyókat .


A New York-i tőzsdén -és minden más amerikai árutőzsdén -még ma is így kereskednek .


1939-ben csavartak először a szabályokon ;akkor a NASD (National Association of Securities Dealers )újfajta kereskedésnek adott teret ,nevezetesen az OTC (over the counter -pult feletti )piacok működésének .


Ezeken a piacokon a kevésbé színvonalas értékpapírok cseréltek gazdát -pult felett vagy kéz alatt -,a parkettben megtestesülő közös piactér nélkül .


Ez a két piaci forma békében éldegélt egymás mellett fél évszázadon keresztül .


A nemrégiben megjelent technológiai fejlesztések azonban folyamatosan átalakítják az értékpapírok kereskedésének módját .


A képernyőn folyó elektronikus kereskedés alighanem véget vet a hagyományos rendszernek .


Egyelőre még brókerek és dealerek nézik a képernyőket ,de ha a vásárlók közvetlenül is hozzáférhetnek a kereskedő rendszerekhez ,akkor egyszerre kiderül majd ,hogy a tőzsdetagság már fabatkát sem ér :a kereskedő rendszer felváltja a kereskedőket ,s értéket azontúl nem a kereskedők fognak termelni ,hanem az elszámolóházak .


Ám az némileg ellentmondani látszik ennek ,hogy Amerikában a NYSE és mindhárom fontosabb ,származékos papírokkal (futures és options ügyletekkel )kereskedő piac amellett érvelt ,hogy a parkett igenis fenntartható az elektronikus piacok mellett .


S ebben nem csak a tőzsdék önérdeke játszott közre :a legtöbb ügyfél ragaszkodott a kikiáltásos módszerhez .


Nálunk ,Európában viszont homlokegyenesen másképp gondolkodnak :amikor 1996-ban a németországi börze ügyfelei választhattak a hagyományos megbízásos piac és az elektronikus piac között ,akkor két éven belül az ügyfelek több mint 90 százaléka átvándorolt az elektronikus piacra .


S azután ,hogy a Párizsi Futures tőzsde -a MATIF -az amerikaihoz hasonló lehetőséget kínált fel ,a párizsi parkettet egy hónapon belül bezárták .


A kereskedési módszer megválasztása azonban nem magánügy .


A hagyományos kereskedelmet folytató tőzsdék hirtelen versenyhelyzetbe kerültek :az Egyesült Államokban és Európában is elkezdtek szaporodni az elektronikus kommunikációs hálózatok (ECN )és az alternatív kereskedési rendszerek .


Olyannyira ,hogy a brókerházak kereskedni kezdtek velük ,a tőzsdék pedig -jövőjük érdekében -igyekeznek elektronikus kereskedési rendszereket venni .


Világos azonban ,hogy a hagyományos módszerek közül egyik sem szolgál a világméretű kereskedéshez majdan szükséges rugalmassággal és változékonysággal .


Azt sem teszik lehetővé ,hogy a tőzsdetagok olyan tőkerészekhez férhessenek hozzá ,amelyekért versenyezni kell a világ minden tájáról érkező ,esetleg nagy mennyiségű tőkét felhalmozó magánkereskedési rendszerekkel .


A független ,nem társulási alapon működő tőkepiacoknak ugyanis az az előnyük ,hogy lehetővé teszik a stratégiai szövetségeket .


Sok szövetséget és egyesülést lehetett látni az elmúlt években :ilyen volt az AMEX és a NASDAQ szövetsége ,s a közös elszámolóházzal működő francia SBF ,MATIF és Monep szövetsége is .


Eddig rendben is volnánk :a tőzsdék jól járnak a hagyományos kereskedési modellek elhagyásával .


De vajon jól járnak -e a tőzsdékkel közvetlen kapcsolatban álló ügyfelek is ?


Az is kérdés ,hogy az eddig a tagok kölcsönös bizalmán ,nonprofit alapon és önszabályozó módon működő tőzsdék hogyan fognak viselkedni ,ha az új kereskedési modellek nyereség alapú működésre adnak módot .


Ha a tőzsdék profitérdekelt elektronikus piacokkal lesznek kénytelenek versenyezni ,akkor ahhoz ,hogy fennmaradjanak ,éppoly hatékonyan kell működniük ,mint versenytársaiknak .


Az is világos azonban ,hogy olyan kereskedési modell nem maradhat fenn ,amelyben az ügyfeleknek nincs meg a hagyományos tőzsdei rendszerekben megszokott védelmük és biztonságuk .


K. Z.

A dokumentumban összesen 31 mondat ezen belül 90 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 225 főnévi csoport, 95 jelzői melléknévi szerkezet, 57 határozószói csoport, 12 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 635 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály