Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

Windows 2000 - Haladókönyv haladó szoftverhez



Itt egy kis kitérőt kell tennünk ,ugyanis a szegmens és az útválasztó fogalma először fordult elő a könyvben .


A szegmens a számítógép-hálózatok fizikai felépítésének alapegysége .


Fizikailag szegmensnek tekinthetjük például az egyetlen koaxiális kábelszakaszt (a hozzá csatlakoztatott számítógépekkel együtt )vagy az egyetlen kábelkoncentrátort (a hozzá kapcsolt számítógépekkel együtt ).


A hálózati szegmens fogalma ugyanakkor ennél szerteágazóbb ,ráadásul függ a hálózat topológiájától (fizikai szervezésétől )is .


Könyvünkben a szegmens alatt logikai szegmenst értünk :ebben az értelemben közös szegmenshez tartoznak azok a számítógépek ,amelyek pusztán a hálózati kártya és illesztőprogramja felhasználásával közvetlenül elérhetők egymás számára ,függetlenül a hálózat fizikai felépítésétől .


Ez azt is jelenti ,hogy a protokollrendszernek nem kell a címzett számítógép megkeresésével foglalkoznia ,ha az üzenet a küldővel azonos szegmensen levő számítógépnek szól :annak megtalálását gyakorlatilag rábízhatja a hálózati csatolókártyára és annak illesztőprogramjára .


Ha az üzenet címzettje egy másik szegmensen található ,akkor az üzenet továbbításához speciális közvetítőre van szükség :ez az útválasztó (router ).


Mivel a fizikai réteg számára csak az azonos szegmensen levő gépek láthatók ,a protokollrendszer az üzenetet kénytelen először a helyi szegmensen belül elküldeni ,hiszen számára a más szegmensen levő számítógépek nem láthatók .


Ha a küldő számítógépen működő protokollrendszer úgy találja ,hogy az üzenet címzettje egy másik szegmensen található ,akkor a saját szegmensén olyan számítógépet kell keresnie ,amely tudja ,hogyan kell a másik szegmensre juttatni az üzenetet .


Ez a számítógép -gyakran célberendezés -az útválasztó ,amely annyiban speciális ,hogy egyszerre több szegmens felé van kapcsolata .


Vagyis az útválasztó olyan számítógép ,amelynek több hálózati csatolókártyája van ,így egyszerre több hálózatnak -hálózati szegmensnek -része .


Az ábra a legegyszerűbb esetet mutatja :két szegmenst kapcsolunk össze útválasztóval .


Ha tehát az A szegmensen levő küldő számítógép üzenetének címzettje a B szegmensen levő számítógép ,a küldő gép nem tudja közvetlenül a címzettnek küldeni az üzenetet -mert az a gép a hálózati csatolókártya és illesztőprogramja számára nem érhető el .


Ehelyett az útválasztónak küldi el az üzenetet ,amelynek -figyelem !-mindkét szegmenssel van közvetlen kapcsolata :két hálózati csatolókártyát tartalmaz ,az egyik az A szegmenshez ,a másik a B szegmenshez van kapcsolva .


Így az útválasztónak csak azt kell tudnia ,hogy az adott címzettnek szóló üzenetet melyik szegmens felé kell továbbküldeni .


A címzett hálózatbeli címe alapján az útválasztó megállapítja ,hogy az a B szegmensen van ,így a B szegmenshez kapcsolt hálózati csatolókártyán át kell elküldenie .


Bonyolultabb esetekben sok hálózati szegmens van összekapcsolva sok útválasztóval .


Ebben az esetben előfordulhat ,hogy egy útválasztó olyan üzenetet kap ,amelynek címzettjével nincs közvetlen kapcsolata .


Ekkor -egy táblázat segítségével -meg tudja állapítani ,melyik az a másik útválasztó ,amely esetleg tudhatja a címzetthez vezető utat -és annak küldi tovább az üzenetet .


Ily módon a küldőtől a címzettig az üzenet több útválasztón is áthaladhat .


Az interneten elküldött üzeneteknek jellemzően ez a sorsuk .


Felhívjuk az Olvasó figyelmét ,hogy ez a valóság jelentős egyszerűsítése ,ám az itt leírtak megértéséhez elegendő .


Könyvünk irodalomjegyzékében azonban felsoroltunk olyan műveket is ,amelyek a számítógép-hálózatokról bővebb ,a tervezési szempontokat figyelembe vevő és technikai részleteket is tartalmazó ismertetést adnak .

A dokumentumban összesen 23 mondat ezen belül 73 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 200 főnévi csoport, 64 jelzői melléknévi szerkezet, 27 határozószói csoport, 10 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 479 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály