Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A törvény hatálya kiterjed a jogi személyiséggel rendelkező egyesülésekre (XIII. fejezet ),továbbá a törvény megállapítja a gazdasági társaságban történő befolyásoló részesedésszerzés szabályait (XIV. fejezet ).


A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban Gt. (új ))sem a gazdasági társaságok közös szabályai elnevezésű első részben -az ún. általános részben -sem az egyes gazdasági társasági formákra vonatkozó második részében -az ún. különös részben -nem határozza meg összefoglalóan ,illetve definíciószerűen a gazdasági társaság fogalmát .


Még kevésbé található erre vonatkozó meghatározás a törvény harmadik részében ,amelynek az egyesülésekről szóló XIII. Fejezete nem is kifejezetten a gazdasági társaságokra vonatkozik .


Ennek a körülménynek azonban gyakorlati szempontból nincs számottevő jelentősége ,mert a Gt. (új )egyrészt átfogóan megadja az I-VII. Fejezetében (1-80. § )a gazdasági társaságok létesítésével ,működésével ,átalakulásával és megszűnésével kapcsolatos általános ismereteket és a közös szabályokat ,másrészt a VIII-XII. Fejezetében (81-271. § )részletesen is ismerteti az egyes társasági formákat .


Ezért a gazdasági társaság fogalma a Gt. (új )különböző rendelkezéseit összegezve röviden úgy határozható meg ,hogy olyan gyűjtőfogalom ,ami azokat a gazdálkodó szervezeteket jelenti ,amelyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység végzésére saját cégnév alatt jogalanyisággal rendelkeznek és amelyek megfelelnek a Gt. (új )által taxatívan -kimerítően -felsorolt valamelyik társasági formának .


A gazdasági társaságokat a mindennapi szóhasználatban gyakran cégeknek is nevezik ,ami annyiban helytálló ,hogy minden gazdasági társaság egyben cég is .


Azonban figyelembe kell venni ,hogy a cég megjelölés tágabb fogalom ,mert nem minden cég egyben gazdasági társaság .


Ezek -a Gt. (új )XIII. Fejezetében szabályozott egyesülésnek mint ún. kapcsolódó vállalkozásnak a kivételével -nem tartoznak a Gt. (új )hatálya alá .


Ilyen értelemben tartalmaz eligazítást az 1. § (1) bek. ,ami lényegében annak a deklarálása ,hogy azoknak a gazdálkodó szervezeteknek ,amelyeket összefoglalóan gazdasági társaságoknak nevezünk ,az alapításuktól a megszűnésükig a Gt. (új )a teljes körű szabályozását adja .


Ezért a törvény átfogóan tartalmazza egyrészt a gazdasági társaságoknak és szervezeti felépítésüknek ,valamint szerveiknek a létrejöttét ,működését ,felépítését ,továbbá a társaságok átalakulásának és megszűnésének eseteit és feltételeit ,másrészt a társaságok tagjainak (részvényeseinek )jogait ,kötelességeit és felelősségét .


Ez az átfogó ,kódex jellegű szabályozás azonban alapvetően csak a magyarországi székhelyű -Magyarországon bejegyzett -gazdasági társaságokra vonatkozik .


A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi megjelenésének ,illetve letelepedésének azaz létesítésének ,működésének és megszűnésének szabályait nem a Gt. (új ),hanem a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény tartalmazza ,továbbá kiegészítő jelleggel ugyane törvény 31. §-ban utalásszerűen említett külön törvények (pl. a bankképviseletekre vonatkozó speciális rendelkezéseivel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 33-36. §-a ).


Lényeges sajátossága ugyanakkor a Gt. (új)-nak ,hogy itt találhatók meg olyan rendelkezések is Gt. (új )XIV. Fejezet 288-297. § )amelyek túllépve a gazdasági társaságok keretein más gazdálkodó szervezetekre vagy egyéb jogalanyokra is kötelező rendelkezéseket tartalmaznak ,amennyiben belföldi székhelyű részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban szereznek jelentős ,többségi vagy közvetlen irányítást jelentő befolyást [Gt. (új )288. § (1) ].


Ezért a Gt. (új )ebben a részében adott esetben bármely más gazdálkodó szervezetre ,illetve részesedést vagy tulajdont szerzőre is -bel- és külföldire egyaránt -tartalmaz rendelkezést .


A kódex jellegű szabályozás nem zárja ki ,hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk. )mint mögöttes jogforrás szintén szabályozást adjon a gazdasági társaságokkal kapcsolatban (Ptk. 52-56. § ).


Ez a szabályozás azonban csak részleges és keretjellegű ,a tényleges kodifikációját a gazdasági társaságoknak a Gt. (új )tartalmazza .


Ez azt is jelenti ,hogy alapvetően a Gt. (új )a kizárólagos jogforrása az általa szabályozott alapítási ,működési stb. kérdéseknek ,kizárva más jogszabályt .


Ez a fajta kizárólagosság azonban nem azt jelenti ,hogy egyes tevékenységi körökre alapított gazdasági társaságokra ne lennének speciális alapítási ,működési ,illetve szervezeti stb. rendelkezéseket tartalmazó további jogforrások mint pl. az értékpapírok forgalomba hozataláról ,a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény ,a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ,a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény vagy a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény stb.


Az átfogó jellegű szabályozás igénye a fenti sajátosságok mellett azt is eredményezi ,hogy a Gt. (új)-ban egyaránt megtalálhatók a szorosan vett anyagi jogi rendelkezések mellett eljárásjogi rendelkezések ,a szorosan polgári jogi rendelkezések mellett pedig más jogterületet érintő -pl. munkajogi jellegű -rendelkezések is .


A törvény használatakor figyelembe kell venni azt is ,hogy az 1. §-ban megfogalmazott kizárólagosságra törekvés mellett is vannak a gazdasági társaságok alapításának ,működésének stb. számos olyan vonatkozásai amelyek értelemszerűen nem a Gt. (új ),hanem az adózási ,pénzügyi ,számviteli ,társadalombiztosítási stb. rendelkezéseket tartalmazó más jogszabályok hatálya alá tartoznak .

A dokumentumban összesen 20 mondat ezen belül 52 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 271 főnévi csoport, 202 jelzői melléknévi szerkezet, 42 határozószói csoport, 2 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 721 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály