Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A társasági részesedésről értékpapírt csak részvénytársaság bocsáthat ki .


A Gt. (új )a 2. § (1) bekezdésében a társasági formakényszert fogalmazza meg eltérést nem engedő módon .


A formakényszer azt jelenti ,hogy a Gt. (új )2. § (2) bek.-ben felsorolt öt társasági formán kívül más formában gazdasági társaság nem létesíthető .


A választható társasági formák létesítésénél pedig kötelezőek azok a törvényi rendelkezések is ,amelyeket vagy általános érvénnyel ,vagy az egyes társasági formák létesítésének módjára vonatkozó kógens -eltérést nem engedő -anyagi és eljárásjogi szabályok tartalmaznak (pl. valamennyi társasági forma létesítésének kötelező módja az írásbeliség ).


A gazdasági társaságot alapító felek szerződéses szabadságának tartalma a fentiek alapján ezért csak annak a választásáig terjed ,hogy milyen társasági formában kívánnak működni ,de a különböző társasági típusokra vonatkozó és azok lényegi jegyeit tartalmazó jogszabályokat egy társasági szerződésben nem alkalmazhatják (Cg.törv. II. 31812/1989 ).


A gazdasági társaságoknak ötféle formája lehetséges .


Ezek közül két társasági forma jogi személyiség nélküli a közkereseti (kkt. )és a betéti társaság (bt. ).


A többi három társasági forma jogi személyiségű a közös vállalat ,a korlátolt felelősségű társaság (kft. )és a részvénytársaság (rt. ).


A közkereseti társaság két alfajaként ismert a gazdasági munkaközösség (gmk. )és a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség (jgmk. ).


Ennek a két formációnak a gyakorlati jelentősége azonban ma már egyre elhanyagolhatóbb ,mert az 1991. évi LXV. törvény 49. § (6) bek. 1992. január 1-jétől hatályon kívül helyezte ezt a két társasági formát szabályozó rendelkezéseket .


Ezért a közkereseti társaságnak ez a két korábban rendkívül elterjedt alfaja 1992. január 1-jétől már nem alapítható .


A korábban bejegyzett és még működő gmk.-k és jgmk.-k pedig a Gt. (új )300. § (3) bek. alapján a törvény hatálybalépésétől számított két éven belül kötelesek a tevékenységüket ebben a formában megszüntetni ,ellenkező esetben a cégbíróság ezeket a gazdasági társaságokat hivatalból megszűntnek nyilvánítja .


A társasági formáknak jogi és nem jogi személyiségű felosztása inkább elméleti jelentőségű .


Miután valamennyi társasági forma jogképes [Gt. (új )2. § (3) ]a megkülönböztetésnek csak ott van gyakorlati jelentősége ,ahol az egyes jogszabályok valamilyen tevékenységi kört csak meghatározott cégformában ,illetve csak jogi személyiségű társaságoknak tesznek lehetővé .


Bár a Gt. (új )nem definiálja a gazdasági társaság fogalmát ,a 2. § (3) bek.-ben deklarálja az egyik legfontosabb közös tulajdonságot -az önálló jogalanyiságot .


A jogalanyiság folytán valamennyi gazdasági társaság ,függetlenül attól ,hogy jogi személy vagy sem ,a tagjaitól függetlenül és elkülönülten önálló szereplője -alanya -lehet a gazdálkodó szervezeteknél szóba jöhető legkülönbözőbb jogviszonyoknak .


Ennek során nem a társaság egyes tagjai vagy azok összessége szereznek a társaság létrejöttével és a működés során jogokat és kötelezettségeket ,hanem maga a társaság .


A jogalanyiságnak -jogképességnek kiemelt fontosságú részeit külön is megemlíti a törvény a tulajdonszerzési ,ügyleti ,illetve szerződéskötési és a perindítási -perelhetőségi képesség hangsúlyozásával .


A gazdasági társaságok jogalanyiságát a társaság elnevezése -a cégnév -testesíti meg .


A jogokat és kötelezettségeket a társaságok a saját cégnevük alatt szerezhetik meg ,ezért a saját név a jogalanyiság nélkülözhetetlen eleme .


A cégnévnek kettős funkciója van ,formai és tartalmi .


A formai funkció azt jelenti ,hogy -egyéb adatok mellett (pl. cégjegyzékszám )-ez teszi lehetővé a cég beazonosíthatóságát ,illetve a megkülönböztethetőségét a gazdasági élet többi szereplőjétől .


Az erre való alkalmasság egyben követelmény is a cég elnevezésével szemben .


A tartalmi funkció viszont azokat az információkat jelenti ,amelyek valamennyi társaságnál a társasági formáról és a fő tevékenységi körről tájékoztatnak .


A cégnévre vonatkozó részletes szabályozást a cégnyilvántartásról ,a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi XCLV. törvény (a továbbiakban Ctv. )15. §-a tartalmazza .


A társasági jogviszony különböző jogok és kötelezettségek összessége .


Ezeket a tagsági jogokat egyetlen társasági formában ,a részvénytársaságban testesíti meg értékpapír ,a részvény [Gt. (új )179. § (1) ].


Mivel a többi társasági formánál a tagsági jogviszony sajátosságaival nem lenne összeegyeztethető a tagsági jogok és kötelezettségek ilyen jellegű megjelenítése ,ezért a Gt. (új )2. § (4) bek. tiltja ezekről a jogokról értékpapír kibocsátását .


A tilalom ellenére kibocsátott értékpapírra mint jogszabályba ütköző és ezért semmis kibocsátásra nem lehet tagsági jogokat alapítani .

A dokumentumban összesen 29 mondat ezen belül 49 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 251 főnévi csoport, 152 jelzői melléknévi szerkezet, 23 határozószói csoport, 3 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 631 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály