Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A tagok (részvényesek )(2) bekezdés szerinti joggyakorlása nem sértheti a gazdasági társaság üzleti érdekeit ,illetve üzleti titkait .


Az üzleti titok fogalmát a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. § (3) bek. ennek a törvénynek az alkalmazása szempontjából meghatározza .


A meghatározás azonban megfelelően alkalmazható egyéb vonatkozásokban is ,így a Gt. (új)-nak az üzleti titkot védő 27. §-ánál .


Ezt indokolja az is ,hogy az üzleti titok megsértését az 1996. évi LVII. törvény 4. § (1) - (2) bek. is a gazdasági élet minden területén általános érvénnyel tiltja és egyezően a Gt. (új)-jal védeni rendeli ,egyben definiálja azt is ,hogy mi minősül az üzleti titok megsértésének .


Ezért a Gt. (új )mögöttes jogszabályaként szolgál meghatározásaival és az üzleti titok megsértése esetén támasztható igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseivel .


Több jogszabály azonban külön ,illetve kiegészítő meghatározását is adja az üzleti titok fogalmának .


Így pl. az értékpapírok forgalomba hozataláról ,a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 114. § (1) bek. külön rendelkezik a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekre ,illetve cégekre vonatkozóan az üzleti titok fogalmáról ,a törvény 144. § (2) - (5) bek. pedig az üzleti titok megsértésével kapcsolatos kötelezettségekről .


Ugyancsak külön meghatározást tartalmaz az üzleti titokra a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (1) bekezdése is .


Az üzleti titok megsértése a Ptk. 81. § alapján a személyhez fűződő jogok megsértésének egyik formáját is jelenti .


A Ptk. 81. §-a az üzleti titok megsértésének módozatait ebből a szempontból határozza meg ,a Ptk. 84. § pedig a lehetséges polgári jogi igényeket részletezi .


Megjegyzendő ,hogy a Ptk. 75. § (2) bek. alapján a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat -fő szabályként -a gazdasági társaságok jelentős részét kitevő jogi személyekre is (kft. ,rt. )alkalmazni kell .


Az előző törvények mellett a Gt. (új )külön rendelkezései is lehetőséget adnak a társaság azon tisztségviselőivel szembeni eljárásra ,akik helyzetüknél fogva a társaság működésére vonatkozó legfontosabb adatok birtokában vannak és a Gt. (új )27. § (1) bekezdését megszegik .


Ennek rendszerinti módja a vezető tisztségviselőknél és az fb. tagoknál [Gt. (új )38. § (3) ]és könyvvizsgáló esetén a visszahívás az esetleges egyéb -pl. kártérítési -igényeken kívül .


Az üzleti titok védelmének kötelezettsége másként érvényesül kifelé ,harmadik személyek vonatkozásában és másként a társaság tulajdonosai ,azaz a tagjai (részvényesei )irányában .


Ezt szabályozza a Gt. (új )27. § (2) bek. az általános tájékoztatási kötelezettséget írva elő a tagok (részvényesek )vonatkozásában .


Ez nemcsak a társaság legfőbb szerve előtti szokásos beszámolási és jelentéstételi kötelezettséget jelenti ,hanem attól függetlenül is akár általánosságban akár egy-egy konkrét ügyre is kiterjed .


Ez a széles körű tájékozódási és iratbetekintési jog a társaság tagjai (részvényesei )részéről ,illetve kötelezettség a vezető tisztségviselők oldaláról azonban nem korlátlan és abszolút .


A tájékozódási jogosultságot sem lehet ugyanis -miként más jogot sem -rendeltetésével össze nem férő módon gyakorolni .


Erre utal a Gt. (új )27. § (3) bek. ,ami a Gt. (új )9. § (2) bek.-re is figyelemmel a Ptk. 5. § (1) bek. szerinti joggal való visszaélés tilalmát jelenti .


Vitás esetben ,illetve a tájékozódási és iratbetekintési jog indokolatlan korlátozása esetén a Gt. (új )27. § (3) bek.-re is figyelemmel a cégbíróság kötelezheti a vezető tisztségviselőt a fenti jogosultságok gyakorlásának biztosítására .

A dokumentumban összesen 20 mondat ezen belül 41 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 197 főnévi csoport, 102 jelzői melléknévi szerkezet, 14 határozószói csoport, 3 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 519 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály