Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A gazdasági társaság jogutód nélkül való megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szembeni kártérítési igényt -a jogerős cégbírósági törléstől számított egy éven belül -a társaság cégbírósági törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tagok (részvényesek )érvényesíthetik .


Ha a tag (részvényes )felelőssége a gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott volt ,a kártérítési igényt a tag (részvényes )a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti .


A Gt. (új )a vezető tisztségviselőkkel szemben a társaság által támasztható kártérítési igények tekintetében a polgári jogi felelősség általános szabályait [Ptk. 4. § ,339. § (1) ]rendeli alkalmazni akkor is ,ha munkaviszony keretében látják el a feladatokat .


Ez szigorúbb helytállási kötelezettséget jelent ,mintha munkaviszony esetén a munkajogi felelősség szabályai lennének irányadók .


A rendelkezés oka ,hogy a vezető tisztségviselők gyakran valamilyen munkavégzésre irányuló külön megállapodás alapján látják el feladataikat ,ami ebből a szempontból a munkajogi rendelkezések hatálya alá eső jogviszony .


Mivel a munkaviszony keretében történő károkozás szabályai mind a felelősség megítélése ,mind a helytállási kötelezettség terjedelme szempontjából mások -enyhébbek -mint a polgári jogi felelősség szabályai ,ezért az egységes megítélés érdekében kellett kizárni a különbséget a munkaviszony alapján és a más ,illetve kizárólag a tagsági jogviszony alapján történő minősítés között .


Lényeges szigorító szabály a Ptk. 339. § (1) bek. esetéhez képest ,hogy a vezető tisztségviselők felelősségénél nem egyszerűen csak az adott személytől (képességeitől ,ismereteitől ,képzettségétől stb. )hanem hangsúlyozottan az adott tisztséget betöltő személytől elvárhatóságot veszi a Gt. (új )29. § (1) bek. alapul .


Ilyen értelemben az elvárható magatartás követelménye egy magasabb követelményi szintet ,a nagyobb felelősséggel járó fokozottabb körültekintést és gondosságot kívánó magatartást jelent .


Ezért a polgári jogi felelősséget általában megalapozó vétkesség vizsgálata a vezető tisztségviselők esetében az általánosnál szigorúbb számonkérést jelent .


Olyan esetekben ,ahol az együttes cégjegyzési jog együttes felelősséget is jelent ,vagy ahol az ügyvezetést a Gt. (új )21. § (3) bek. értelmében testület látja el (igazgatóság ),ott értelemszerűen a felelősség is egyetemleges .


Az igazgatósági -tehát szavazással kialakítandó testületi döntéseknél -viszont méltánytalan lenne ,ha azok az igazgatósági tagok is helytállni tartoznának egy-egy igazgatósági döntésért ,akik nem is vettek részt a döntésben vagy ellene szavaztak ,feltéve ,hogy ezt 15 napon belül a felügyelő bizottságnak a tudomására is hozzák .


Ebben az esetben ezek a személyek nem vonhatók felelősségre az adott döntésért .


A vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége rendszerint azzal kapcsolatos ,hogy a tisztségükben eljárva harmadik személynek okoznak kárt ,amiért a Gt. (új )29. § (3) bek. alapján a társaság köteles helytállni .


Ennek a kártérítési kötelezettségnek mint kárnak utóbb az áthárítása a vezető tisztségviselőre a társaság elhatározásától függ figyelemmel arra is ,hogy a károkozás adott esetben éppen a Gt. (új )29. § (1) bekezdésében írt kötelezettség teljesítését -a társaságot még nagyobb kártól megkímélő eljárást -is jelentheti .


A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a kártérítési igényt egy éves elévülési időn belül a megszűnés (cégbírósági törlés )idején tagsági (részvényesi )viszonyban állók érvényesíthetik annak a függvényében korlátlanul vagy csak a felosztott vagyonból történt részesedés erejéig ,hogy a tagi (részvényesi )felelőssége a vezető tisztségviselőnek korlátozott volt vagy sem .

A dokumentumban összesen 15 mondat ezen belül 37 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 202 főnévi csoport, 90 jelzői melléknévi szerkezet, 23 határozószói csoport, 4 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 484 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály