Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A cégvezető és a képviseletre feljogosított munkavállaló képviseleti jogát másra nem ruházhatja át .


A társaság általános ,teljes körű és önálló képviseleti joggal felruházott törvényes képviselői a Gt. (új )21. § (2) bek.-ben felsorolt vezető tisztségviselők .


Képviseleti joguk a társaság létesítő okiratában ugyan korlátozható ,de az ilyen esetleges korlátozás iránti külön-külön és minden esetre szóló tudakozódás a társasággal üzleti vagy más kapcsolatba kerülőktől ,vagy pl. a hatóságtól nem várható el .


Ezért a képviseleti jog korlátozása kifelé ,harmadik személyek ,illetve a bíróságok ,hatóságok stb. felé hatálytalan .


Ezért sem az ilyen korlátozást túllépő vezető tisztségviselő ,sem a társaság a harmadik személlyel szemben erre a korlátozásra nem hivatkozhat ,azaz ugyanolyan hatályú a korlátozás túllépésével szóban vagy írásban tett jognyilatkozat (pl. szerződéskötés ),mintha a korlátozás nem is létezett volna .


Más kérdés ,hogy a társaság és a vezető tisztségviselő egymásközti viszonyában a korlátozást megszegő tisztségviselő ezért az eljárásért adott esetben kártérítési felelősséggel is tartozhat .


Általános képviseleti jogkörrel rendelkezik szóban és írásban a vezető tisztségviselő mellett a cégvezető is ,aki szemben a vezető tisztségviselővel ,kizárólag a társaság munkavállalói közül kerülhet ki .


Lényeges különbség a kétféle tisztség között az is ,hogy amíg vezető tisztségviselő nélkül gazdasági társaság nem működhet ,addig cégvezetőt kijelölni nem kötelező .


A vezető tisztségviselőt egyébként ugyanúgy a társaság alapítói jelölik ki ,illetve a társaság legfőbb szerve választja ,ahogyan a cégvezetőt is a legfőbb döntéshozó szerv ruházza fel ezzel a tisztséggel és kijelölésének is ugyanazok az összeférhetetlenségi -megfelelőségi feltételei ,mint a vezető tisztségviselőknek .


Amíg azonban az ügyvezető a társaság legfőbb szervének alárendelve önállóan végzi a feladatát ,addig a cégvezető ugyancsak önállóan de a vezető tisztségviselők közvetlen alárendeltségében és közvetlen ,akár napi utasításai szerint köteles eljárni .


A társaság képviseletének további lehetséges módja az ügyek meghatározott csoportjára korlátozódó képviselet .


Erre a megbízásra a vezető tisztségviselők az általuk megfelelőnek tartott munkavállalók közül egy vagy több személyt önállóan jogosultak akár határozott időre ,akár határozatlan ideig kijelölni és bármikor indokolás nélkül a megbízást visszavonni .


A cégvezető és a fentiek szerinti korlátozott képviseleti jogkörrel megbízott munkavállalók helyettest vagy általuk delegált további képviseleti jogkörrel rendelkezőt nem állíthatnak .

A dokumentumban összesen 13 mondat ezen belül 29 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 125 főnévi csoport, 78 jelzői melléknévi szerkezet, 23 határozószói csoport, 4 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 334 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály