Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik ,hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt -hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően -saját névaláírásukkal látják el .


A cégjegyzés alatt olyan írásbeli jognyilatkozat aláírását értjük ,amelyet a társaság képviseletére jogosult személy a társaság nevében meghatározott formában tesz .


Ezért a cégjegyzés a legegyszerűbb megfogalmazásban a cég képviseletében tett aláírást jelenti .


A cégjegyzés mint jogi aktus elválaszthatatlan a cégjegyzési jog fogalmától -tulajdonképpen annak a gyakorlati megnyilvánulása -,aminek a meghatározását pedig a Ctv. 17. § (1) bek. tartalmazza .


A cégjegyzés módja lehet önálló vagy együttes .


Az utóbbi esetben a cégjegyzési joggal rendelkező aláírásának érvényességéhez további egy vagy több ,ugyancsak cégjegyzési joggal rendelkező személy aláírása is szükséges .


Az önálló cégjegyzési mód a gyorsabb ügyintézés egyik lehetséges eszköze ,míg az együttes cégjegyzési mód a több személy kontrollja miatt a nagyobb biztonságot jelentheti a túl kockázatos vagy elhamarkodott egyszemélyi döntésekkel szemben .


Az általános szabály szerint -ha a társaság létesítő okirata eltérően nem rendelkezik -a vezető tisztségviselők cégjegyzési joga önálló .


Ezért minden esetben megilleti ez a jog a Gt. (új )21. § (2) - (3) bek.-ben felsorolt vezető tisztségviselőket és ha van ,akkor a Gt. (új )39. § (2) bek. szerinti cégvezetőt is .


Az egyéb képviselők [Gt. (új )39. § (4) ]cégjegyzési joga együttes .


A Gt. (új )39. §-ban szabályozott képviselőkön kívül cégjegyzési joga van a Cstv. szabályozott felszámolási eljárásban a felszámolónak és a végelszámolási eljárásban a végelszámolónak is .


A felszámoló esetében ez a jog többek között a Cstv. 34. § (2) bekezdésének azon a rendelkezésén is alapul ,hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet .


Cégjegyzési jogot biztosít az értékpapírok forgalomba hozataláról ,a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 140. § (3) bek. az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által kirendelt felügyeleti biztosnak is .


Hasonló rendelkezést tartalmaz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 165. § (1) bek. is .


A Gt. (új )általános rendelkezéseitől részben eltérő szabályok vonatkoznak a fentebb hivatkozott 1996. évi CXII. törvény 47. § (1) - (2) bek. alapján a hitelintézetek cégjegyzésére .


Ezeknél a gazdasági társaságoknál ,illetve cégeknél -a bankszámla feletti rendelkezési jogra is kiterjedően -a törvény erejénél fogva eltérő szabályok érvényesülnek az igazgatóság egyes tagjaira attól függően ,hogy ún. belső [62. § (2) ]vagy külső [63. § (2) ]igazgatósági tagról van szó .


A Gt. (új )40. § (3) bek. kapcsán fel kell hívni a figyelmet a Ctv. 43. § (2) bekezdésére is ,ami ugyancsak tartalmaz a cég írásbeli képviseletével kapcsolatos további ,illetve kiegészítő rendelkezéseket .


Ezért a Gt. (új )és a Ctv. egymást kiegészítő fenti rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni .

A dokumentumban összesen 18 mondat ezen belül 31 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 150 főnévi csoport, 111 jelzői melléknévi szerkezet, 16 határozószói csoport, 2 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 426 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály