Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs ,de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti .


E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye .


A gazdasági társaságok legfőbb szerve és az esetleges további ,testületként működő szervei a határozataikat rendszerint a többségi elvnek megfelelően egyszerű vagy minősített többséggel hozzák .


A többségi elvvel szemben csak kivételes szabály az olyan eset ,ahol egyhangúságot kíván a Gt. (új )


A többségi elvből következik ,hogy abban az esetben is kötelező minden tagra (részvényesre )a határozat ,ha azzal nem értenek egyet ,ellene szavaztak vagy nem is voltak jelen a szabályszerűen összehívott és lefolytatott döntési mechanizmus során .


A többségi elv demokratizmusa sem jelent azonban garanciát arra ,hogy ne a kisebbségben maradók képviseljék a törvényességet és ne a többségi akarat legyen a jogellenes .


Fokozottabban így van ez olyankor ,amikor a többségi szavazatok csak néhány személy vagy egyetlen tag (részvényes )birtokában vannak a számszerűleg több ,de szavazati hányadukat tekintve kisebbségben lévőkkel szemben .


Ezért a társaságok törvényes működésének egyik legfontosabb garanciális szabálya a társaság ,illetve szervei által hozott határozatokkal szemben a bírósági út igénybevételének lehetősége .


A bírósági út ebben az esetben nem a Gt. (új )46. § szerinti törvényességi felügyeletet jelenti ,ami a cégbíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás .


A Gt. (új )47. § (1) bek. szerinti jogorvoslatot az ún. rendes bírósági eljárásban kell keresetindítás útján érvényesíteni [Gt. (új )47. § (3) ].


Az eljárásra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp. )általános hatásköri és illetékességi szabályai az irányadók .


A pert valamennyi gazdasági társasági formánál a társaság mint alperes ellen kell megindítani ,figyelemmel a Gt. (új )2. § (3) bekezdésében deklarált jogképességre is .


A keresetet a sérelmezett határozat ellen kétféle alapon lehet előterjeszteni .


Vagy jogszabálysértésre alapítva ,ami nemcsak a Gt. (új)-at ,hanem bármely más jogszabályt is jelenthet vagy a cég létesítő okiratának (társasági szerződés ,alapszabály ,alapító okirat )megsértésére hivatkozással .


A kereset indítási jogot a Gt. (új )szigorú eljárásjogi feltételek betartásához köti .


Az egyik feltétel a perindítási határidő számításánál az ún. szubjektív határidő betartása ,ami a sérelmezett határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc nap .


Ez a határidő nem jogvesztő ,ezért elmulasztása esetén az általános szabályok szerint igazolási kérelemnek van helye (Pp. 106-110. § ).


A másik feltétel a perindítás objektív határidejének a betartása ,ami azt jelenti ,hogy a perindítás a sérelmezett határozat meghozatalától számított legkésőbb kilencven napon belül történjék meg .


Ennek az elmulasztása jogvesztő ,ezért igazolási kérelemnek akkor sincs helye ,ha az érintett a perindításban akadályoztatva volt vagy a határozatról korábban nem is volt tudomása .


Ilyen esetben a bíróság a BH1996. 20. sz. döntés értelmében a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasítja ,azaz a bíróság a kereset érdemi vizsgálatába nem is bocsátkozik .


Ha pedig erre mégis sor kerülne ,akkor az eljárásnak a Pp. 157. § a) pontja alapján a megszüntetésének van helye .


A perindítási határidő számításánál különbséget kell tenni az anyagi és az eljárásjogi szabályok által megállapított határidők között .


A Gt. (új )47. § (3) bek.-ben írt határidő -hasonlóan a kizárást célzó perindítási határidőhöz [Gt. (új )49. § (3) ]-anyagi jogi határidő .


Az anyagi jogi szabályok által megállapított perindítási határidőknél a BH1996. 21. sz. döntés értelmében a keresetlevél bírósághoz érkezése időpontját kell figyelembe venni .


Ezért nem kimentési ok pl. az a gyakori hiba ,amikor a kétféle határidőre vonatkozó rendelkezések különbözőségét figyelmen kívül hagyva a Pp. 105. § (4) bek.-re hivatkozással a határidő utolsó napján adják postára a keresetlevelet .


A Pp.-nek ez a rendelkezése ugyanis nem vonatkozik a peres eljárást kezdeményező beadványra ,illetve a keresetlevélre ,mert az anyagi jogszabályok által megállapított jogvesztő határidő az utolsó napján mindenképpen lejár ,függetlenül a postára adás időpontjától .


Hasonló állásfoglalást tartalmaz a BH1993. 156. sz. döntés is ,amely általános érvénnyel mondja ki még az 1998. június 16. előtt hatályos Gt. (új )alapján ,de a jelenleg hatályos Gt. (új)-ra is alkalmazható módon ,hogy a gazdasági társaság taggyűlése által hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset megindítására előírt határidő számítására az anyagi ,jogi rendelkezéseket kell alkalmazni .


A Pp. 105. § (4) bekezdése ,azaz a postára adás időpontja ezért nem értékelhető a Gt. (új)-ban előírt jogvesztő perindítási határidők számításánál ,mert a Pp. rendelkezései kizárólag eljárásjogi ,perbeli cselekmények mulasztásánál szolgálnak kimentési okként .


A tagok (részvényesek )számára biztosított perindítási jog visszás helyzetet teremtene az olyan perindítás esetén ,ahol a felperes olyan határozat ellen fordul a bírósághoz ,amit maga is megszavazott .


Ezért zárja ki a Gt. (új )47. § (4) bek. a perindítás lehetőségéből az olyan személyeket a Ptk. 5. § (1) bek. szerinti joggal való visszaélés tilalmára is figyelemmel ott ,ahol az előzőek miatt a szavazatok komolysága és a tagsági (részvényesi )jogok jóhiszemű -felelős -gyakorlása is megkérdőjelezhető .


Nem vonatkozik a tilalom a Ptk. 210. §-ban felsorolt tévedés ,megtévesztés és fenyegetés eseteire .


Ezekben az esetekben a kimentési okot azonban a fenti körülményekre hivatkozó felperesnek kell bizonyítania .


A megtámadott határozat végrehajtása a perbíróság mérlegelésének függvényében felfüggeszthető .


A felfüggesztés eseteit vagy feltételeit a Gt. (új )nem határozza meg ,csupán a lehetőségét biztosítja .


Ezért az mindig az eset körülményeire figyelemmel alkalmazható lehetőség a bíróság számára ,de nem kötelező eszköz .


Rendeltetése ,hogy a jogerős határozat meghozatala előtt ,ami egy-két évet is jelenthet ,ne kerülhessen sor a társaság részéről olyan intézkedésre ,amelyet utóbb már nem lehet az időközben meghozott bírósági döntésre figyelemmel sem meg nem történtté tenni .

A dokumentumban összesen 36 mondat ezen belül 80 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 322 főnévi csoport, 147 jelzői melléknévi szerkezet, 44 határozószói csoport, 8 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 851 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály