Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A perindítást elhatározó társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható ,annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat .


A tag kizárásának konkrét okait a Gt. (új )nem nevesíti -ezek minden esetre szóló kimerítő felsorolása nem is lehetséges -,hanem általánosságban jelöli meg kizárási okként az olyan magatartást ,ami a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti .


Ez megnyilvánulhat nemcsak aktív és tevőleges magatartásban ,hanem lehet olyan jellegű passzivitás vagy a társaság közös döntését -pl. egyhangúságot -kívánó ügyeitől való sorozatos és indokolatlan távolmaradás is ,ami adott esetben ugyancsak veszélyeztetheti a társaság szabályszerű vagy eredményes működését .


Lényeges követelmény az is ,hogy ez a fajta veszélyeztetés nagymértékű ,azaz jelentős és valós -reális legyen ,továbbá nem szükséges a működés vagy a kitűzött célok tényleges ellehetetlenülésének a bekövetkezése ,elég ha azok veszélye az előzőek szerint fennáll .


A fentiekből kitűnően a kizárást megalapozó magatartás értékelése -eltekintve a szélsőséges és egyértelműen elfogadhatatlan esetektől ,mint pl. a társaságot vagy a tagjait érintő ,vagy a tagok közötti bizalmi viszony fenntartását és a további együttműködést lehetetlenné tevő bűncselekmény elkövetése -mindig csak egyedileg és az adott körülmények ismeretében lehetséges .


A tényleges kizárási döntés meghozatalára részben a fenti körülmények gondos ,szakszerű és pártatlan mérlegelésének garanciális okából ,részben az 1998. június 16. előtt hatályos Gt. (új )szabályozásából adódó visszásságok miatt nem a társaság ,hanem kizárólag bíróság jogosult .


A társaság legfőbb szerve csupán a perindítás elhatározásáról jogosult dönteni ,minősített -legalább háromnegyedes -szótöbbséggel .


Csak ennek a határozatnak a birtokában jogosult a társaság mint felperes az adott taggal szemben a kizárás iránti perindításra ,meglehetősen rövid -tizenöt napos -határidővel a határozat meghozatalától .


A határidő jogvesztő ,ezért elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek [Pp. 106. § (2) a) ].


Megjegyzendő ,hogy a perindítási határidő mindig csak az adott határozattól számít .


Ezért a határidő elmulasztása esetén egy újabb ,azonos tartalmú perindítási határozat alapján ismét megnyílik a keresetindításra -ezúttal az újabb határozat meghozatalától számított -,tizenöt napos határidő .


Miután a perindítás elhatározásában az érintett tag a legközvetlenebbül érintett ,ezért annak ,akinek az adott magatartása miatt a kizárását érintően dönteni kell ,a törvény nem ad ebben a kérdésben szavazati jogot .


Ennek kapcsán az 1988. évi VI. tv. szabályozása alapján hozott BH1995. 630. I. sz. döntés abban a kérdésben továbbra is irányadó ,hogy az érintett tag nemcsak a szavazásban nem vehet részt ,hanem a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni .


A perindítás elhatározásáról döntő társasági határozat ellen a törvény kizárja a Gt. (új )47. § (1) bek. alapján történő perindítást .


Ellenkező esetben ,amíg egy ilyen per le nem zárul -ami a jogorvoslatokkal ,esetleges hatályon kívül helyezéssel és új eljárásra utasítással stb. több évet is jelenthet -a kizárásról döntő határozat alapján indított per tárgyalását a fenti per mint előkérdés eldöntéséig fel kellene függeszteni .


Ez viszont gyakorlatilag lehetetlenné tenné azzal a taggal szemben a hatékony fellépést ,akinek a társaságban maradása esetén nem lehetséges vagy veszélyeztetett az eredményes működés .


Lényeges szabály ,hogy a kizárásra irányuló kereset a törvény szóhasználatából is adódóan csak a társaság tagjával szemben indítható .


Nincs lehetőség erre a részvényesekkel szemben és ésszerűségi okokból akkor sem ,ha csak két tagú a társaság .


Az utóbbi esetben a törvényi tilalom nélkül a szinte feloldhatatlan jogi bonyodalmakhoz vezetett kölcsönös kizárások korábbi gyakorlata folytatódna ,ezúttal a bíróságok igénybevételével .


Ugyancsak nem zárható ki az a tag sem ,aki a szavazatok háromnegyedével rendelkezik ,ami ellenkező esetben a kisebbség érdekeinek a többségi akarat fölé helyezését jelentené .


BH1999. 318. A gazdasági társaságokról szóló új törvénynek a gazdasági társaság tagja kizárására vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok esetében csak akkor lehet alkalmazni ,ha a cégjegyzékben vezetett adataik első változása folytán a társasági szerződésüket (alapító okiratukat ,alapszabályukat )módosították .


Addig a tag kizárására az 1988. évi VI. törvény rendelkezései az irányadók [1997. évi CXLIV. tv. 49. § (1) és (3) bek. ,298. § (1) bek. ,299. § (2) bek. ,Pp. 22. § (1) bek. ,227. § (1)-(2) bek. ].

A dokumentumban összesen 22 mondat ezen belül 57 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 254 főnévi csoport, 120 jelzői melléknévi szerkezet, 37 határozószói csoport, 5 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 628 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály