Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Társasági jogvitának minősül a gazdasági társaság és tagjai (részvényesei )-ideértve a kizárt vagy a társaságtól egyébként megvált korábbi tagot is -közötti ,valamint a tagok (részvényesek )egymás közötti jogviszonyában a társasági szerződéssel kapcsolatban avagy a társaság működésével összefüggésben keletkezett jogvita .


A társasági viták mint polgári jogi viták a Ptk. 7. § (1) bek. alapján bírósági útra tartoznak .


A bíróságok általános leterheltsége és az ebből adódó viszonylag hosszabb pertartamok azonban nem kedveznek a gazdasági élet gyors ,rövid úton megoldást kívánó követelményeinek .


Ezért a törvény választási lehetőséget ad a társaság tagjainak vagy az általános szabályok szerinti bírósági peres eljárást választják ,vagy kiköthetik a társaság létesítő okiratában vagy annak módosításában a választottbírósági eljárást .


A kikötés szólhat eseti vagy állandó választottbíróságra is .


Az eljárás rendjét és részletes szabályait a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény tartalmazza .


A választottbírósági eljárással kapcsolatos további -speciális -rendelkezések találhatók az értékpapírok forgalomba hozataláról ,a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír -tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény XXXI. Fejezetében ,amely a tőzsdei választottbíróságról szól .


A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény pedig a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbírósággal kapcsolatban ír elő a 30. § (4) bekezdésében rendelkezéseket .


A választottbírósági megállapodást írásba kell foglalni ,ami a létesítő okirat része ,ezért az érvényességére a Gt. (új )általános szabályai az irányadók .


Amennyiben a megállapodást ún. szindikátusi ,illetve mögöttes szerződésbe foglalják ,ami nem része a létesítő okiratnak ,ez azzal a hátránnyal jár ,hogy a BH1992. 772. sz. döntés értelmében a társasági tagoknak (részvényeseknek )a létesítő okiratból fakadó jogvitáira az ún. szindikátusi szerződésben foglalt választottbírósági kikötést nem lehet kiterjesztően értelmezni ,illetve alkalmazni .


Ugyanez az elv fordítva is érvényesül a BH1994. 424. sz. döntés értelmében ,azaz a létesítő okiratba foglalt választottbírósági kikötést sem lehet kiterjesztően értelmezni és a szindikátusi szerződésből fakadó jogvitákra is alkalmazni .


A létesítő okiratba tett választottbírósági kikötés ellenben több eseti döntés értelmében is (BH1992. 112. ,BH1994. 89. )kiterjed a társaság és tagjai között a társasági jogviszonyból eredően keletkezett jogvitákra ,így a Gt. (új )47. § szerinti perindításra és a Gt. (új )49. § (1) bek. alapján indított kizárási perek tárgyalására is .


Amennyiben a létesítő okiratban választottbírósági kikötés szerepel ,ettől a felek közös megegyezés esetén is csak akkor térhetnek el ,ha a létesítő okiratot a Gt. (új )szabályai szerinti érvényességi kellékekkel módosítják .


A társasági jogviták meghatározását a Gt. (új )csak keretszerűen határozza meg .


Külön is kiemelendő azonban ,hogy a volt taggal kapcsolatos vita is ide tartozik ,de nem tartoznak ide pl. a társaság és a vezető tisztségviselők közti viták ,miután a törvény tisztségtől függetlenül csak a tagok (részvényesek )egymásközti és a társasággal kapcsolatos vitáiról rendelkezik .

A dokumentumban összesen 15 mondat ezen belül 33 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 160 főnévi csoport, 108 jelzői melléknévi szerkezet, 17 határozószói csoport, 5 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 422 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály