Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és -ha a gazdasági társaságnál ilyen működik ,a felügyelő bizottsággal is -ellenőriztetni kell .


A gazdasági társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult .


A létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló ,aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte .


A gazdasági társaság vagyonának értékét ,a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb értékben nem lehet meghatározni .


A Gt. (új )63. §-a a vagyonmérleg tervezet elkészítésének és a vagyonértékelésnek csak az elvi jelentőségű keretszabályait állapítja meg .


A tartalmi kérdéseknél viszont a törvény átutaló előírása miatt a számviteli rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni .


Az átalakulásnál ezért ugyanúgy mellőzhetetlen a számviteli törvény szabályainak a folyamatos alkalmazása ,mint például a részvényjognál az 1996. évi CXI. tv. rendelkezéseinek a bekapcsolása .


Ezzel a számviteli törvénnyel való szorosabb kapcsolat megteremtésével az új törvény egyúttal azt is kizárja ,hogy olyan jellegű kérdésekről rendelkezzen ,ami más törvény tárgya .


Ugyanakkor a számviteli törvény vonatkozó előírásai is nagyobb teret nyernek az átalakulás során .


A vagyonmérleg tervezetet tehát a Gt. (új )átutaló szabályainak megfelelően a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére irányuló módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni .


Az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított 1991. évi XVIII. törvény -a számviteli törvény -1998. június 16-i hatállyal a 41/F-41/I. §-okban a vagyonmérleg tervezetről és a vagyonleltárról ,míg a 41/J. § (1)-(8) bekezdései a végleges vagyonmérlegről tartalmaznak részletes előírásokat az átalakulás esetére .


Célszerűségi és gazdasági szempontok indokolják a Gt. (új )63. § (1) bekezdés második fordulatával megteremtett új lehetőséget .


Ennek a szabálynak alapján a vagyonmérleg tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegét is el lehet fogadni .


Ennek azonban az a feltétele ,hogy annak a fordulónapja az átalakulásról szóló második döntés időpontja előtt legfeljebb 6 hónappal korábbi legyen .


(Ha ugyanis 6 hónapnál "öregebb "a számviteli törvény szerinti mérleg ,már nem fogadható el az átalakulásnál .)


A Gt. (új )63. § (2) bekezdése változatlanul lehetővé teszi a társaságok számára azt ,hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelje .


Erre az átértékelésre is a számviteli törvény előírásait kell megfelelően alkalmazni ,amint az átalakulással létrejövő társaság jegyzett tőkéjének ,illetve saját tőkéjének a meghatározásánál .


Az átértékelés egyébként változatlanul nem kötelező az átalakulásnál ,hanem az csak lehetőség a társaságok számára .


A Gt. (új )63. § (4) bekezdése alapján a vagyonmérleg tervezeteket és vagyonleltár tervezeteket mindig kötelező ellenőriztetni könyvvizsgálóval .


Továbbá ha a társaságnál működik felügyelő bizottság ,úgy akkor ezzel a testülettel is .


A független könyvvizsgáló "alkalmazása "valamennyi társasági forma átalakulásánál kötelező ,függetlenül attól ,hogy egyébként a törvény az adott formára ,illetve esetre előírja -e vagy sem kötelezően a könyvvizsgáló választását .


A 63. § (4) bekezdése azonban a vagyonmérleg tervezetek és vagyonleltár tervezeteknél kifejezetten csak az "ellenőriztetést "írja elő kötelezően .


A jogszabályhely második fordulatában pedig az összeférhetetlenségi követelményeket is az ellenőrzést végző könyvvizsgálóra állapítja meg .


Ezért értelmezésünk szerint a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek elkészítését és ellenőrzését nem ugyanaz a könyvvizsgáló láthatja el .


Ezért az azokat elkészítő könyvvizsgálóra szerintünk a 63. § (4) bekezdésének az összeférhetetlenségi követelményei sem vonatkoznak .


Ezzel szemben arra a könyvvizsgálóra ,aki "ellenőrzi "ezeket a tervezeteket ,már irányadók ezek a szabályok .


Ezért a létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává 3 évig nem lehet kijelölni azt a személyt ,aki az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket ellenőrizte .


Az elmondottak miatt nem osztjuk a Gt. kommentár azon álláspontját ,amely szerint "...a gazdasági társaságok könyvvizsgálója nem jogosult ezen anyagok elkészítésére ,erre a feladatra független könyvvizsgálót kell választani ".


Értelmezésünk szerint a tervezetek elkészítésére jogosult lehet az átalakuló szervezet könyvvizsgálója és azok ellenőrzésénél kell majd a független könyvvizsgálót alkalmazni .


Nagyon jelentős szabályt állapít meg a Gt. (új )63. § (4) bekezdés utolsó fordulata a gazdasági társaság vagyonának az értékéről .


Eszerint a gazdasági társaság vagyonának az értékét a saját tőkeösszegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél nem lehet magasabb értékben meghatározni .


Ez a felülértékelési tilalom nem ellentétes a Gt. (új )12. § (3) bekezdésének a tagok részére biztosított lehetőségével .


Ennek alapján ugyanis a tagoknak módjuk van arra ,hogy az apport értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb értékben határozzák meg ,vagyis a tagoknak "alulértékelési "lehetőségük van a könyvszakértői értékeléshez viszonyítva és ezt a megoldást mint a Gt. (új )59. § (1) bekezdése alapján alkalmazható szabályt az átalakulásnál is választhatják a tagok .


Ez alól egy ,az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban Áht. )meghatározott alanyi kör azonban kivételt jelent .


A Gt. (új )312. §-ával módosított Áht. 108. § (3) bekezdése ugyanis a könyvszakértői értékeléstől való eltérést megtiltja ,az államháztartás alrendszereihez tartozó ,illetve az állami ,önkormányzati tulajdonban álló vagyon apportálása esetén .


Ezért ezek a szervek nem térhetnek el alulértékeléssel sem a könyvszakértői véleményben megállapított vagyonértékeléstől .

A dokumentumban összesen 36 mondat ezen belül 63 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 311 főnévi csoport, 128 jelzői melléknévi szerkezet, 32 határozószói csoport, 9 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 749 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály