Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia .


A közkereseti társaságnál -fő szabályként -nincs legfőbb döntéshozó szervként egy önálló ,elkülönült és a Gt. (új )által szabályozott eljárási rend mellett működő szervezet .


A Gt. (új )18. § (1) bek.-ben a kkt. és a bt. esetében említett "tagok gyűlése "ugyanis egy olyan kötetlen formája a tagok összejövetelének ,ami gyakorlatilag eljárási szabályok nélkül jogosult összejönni ,megtartani üléseit és dönteni a társaságot érintő bármilyen kérdésben .


Ennek egyedüli korlátját a Gt. (új )22. § (4) bekezdéssel összhangban csak az képezi ,hogy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ún. operatív irányító feladatokat -ideértve a társaság szokásos üzleti tevékenységébe tartozó ügyek intézését is -csak akkor vonhatja döntési jogkörébe ,ha erről a társasági szerződés kifejezetten rendelkezik .


Mivel az üzletvezetés hatáskörébe tartozó feladatok pontos és kimerítő felsorolása minden szóba jöhető esetre szinte nem is lehetséges ,ezért az ilyen szerződéses felhatalmazásnak is vagy általános érvénnyel kell szükség esetére a tagok gyűlését már előre feljogosítani minden ilyen kérdésben a döntéshozatalra vagy ha ez az igénye a tagoknak csak egy-egy feladatkörre terjed ki akkor konkrétan kell megjelölni ezeket .


A formális kötöttségek nélküli tagok gyűlése helyett lehetőség van taggyűlés rendszeresítésére .


Ennek az elhatározása a társasági szerződésbe foglalandó és ilyenkor kötelező a működési -eljárási rend szabályait is (pl. a taggyűlés összehívása ,ülésének határozatképessége ,a határozatképtelenség esetén követendő eljárás ,a taggyűlés levezetése ,a szavazás szabályai stb. )a társasági szerződésbe rögzíteni .


Akár tagok gyűlése akár taggyűlés a legfőbb döntéshozó szerv ,közös -de diszpozitív -szabály ,hogy a tagokat azonos mértékű szavazat illeti függetlenül pl. a társaság vagyonához történt hozzájárulástól .


Ennek alapvető oka ,hogy a Gt. (új )81. § (1) bek. alapján valamennyi tagot egységesen korlátlan és egyetemleges vagyoni felelősség terheli a társaság működésével kapcsolatban .


Ezért a döntéshozatalban is az azonos felelősséggel azaz az azonos szavazati joggal való részvétel az indokolt .


Ettől a szabálytól azonban a törvény kifejezett felhatalmazása alapján a társasági szerződésbe foglaltan eltérhetnek .


Az eltérés mértéke a tagokra van bízva pl. éppen az eltérő vagyoni befektetésre vagy a magasabb saját vagyoni kockázatvállalásra figyelemmel .


A szavazati jogból teljesen kizárni azonban egyik tagot sem lehet .


Külön fel kell hívni a figyelmet arra ,hogy a Gt. (új )89. § (4) bek. mind a tagok gyűlése mind a taggyűlés esetében nem a jelenlévő tagokra ,hanem a társaság összes tagjához ,illetve a társaságban az összes leadható szavazathoz képest kívánja meg fő szabályként a szótöbbséget .


A Gt. (új )20. § (1) bek.-ben írt általános szabálytól eltérő rendelkezés érvényesül a társasági szerződés módosításánál .


Erre is csak valamennyi tag -tehát nem csak a tagok gyűlésén vagy a taggyűlésen megjelent és szavazó tagok -egyhangú döntésével kerülhet sor .


Ugyancsak eltérő szabály a Gt. (új )általános rendelkezéseitől a társasági szerződés módosítás alaki érvényességéhez a valamennyi tag részéről szükséges aláírás is .

A dokumentumban összesen 17 mondat ezen belül 30 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 163 főnévi csoport, 91 jelzői melléknévi szerkezet, 25 határozószói csoport, 9 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 442 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály