Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A "közös vállalat "elnevezést -vagy annak "kv. "rövidítését -a vállalat cégnevében fel kell tüntetni .


A közös vállalat is üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására létrehozott jogalany .


A vállalatot csak úgy ,mint más gazdasági társaságot külföldi vagy belföldi természetes személy ,jogi személy ,jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthatja ,illetve tagként a vállalat tevékenységében részt vehet .


Jelentős eltérés tehát a korábbi szabályozással szemben ,hogy természetes személy is alapítója ,tagja lehet a közös vállalatnak [Gt. (új )3. § (1) ].


A közös vállalat alapításakor is valamennyi tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni ,melynek összessége képezi a vállalat indulós vagyonát .


Amennyiben a tag a vállalt vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben meghatározott módon és időpontban nem teljesíti ,a Gt. (új )13. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásának van helye ,vagyis az igazgatónak 30 napos határidővel fel kell hívnia a tagot teljesítésre ,és ha a 30 napos határidő eredménytelenül telik el ,a tagsági viszony megszűnik (lásd bővebben a 13. §-ához fűzött magyarázatot ).


Lényeges ismérve e társasági formának a tagoknak a két nagy tőkeegyesítő társaság a korlátolt felelősségű társaság ,és a részvénytársaság tagjaitól (részvényeseitől )eltérő ,sajátos felelőssége .


E gazdálkodási forma vagyona mögött "biztosítékul "ott áll a tagok saját vagyona is .


A tagok felelőssége azonban -szemben a közkereseti és betéti társaságnál fennálló korlátlan és egyetemleges felelősséggel -együttes és kezesi felelősség .


Ez azt jelenti ,hogy a hitelező a tagoktól (minden egyes tagtól )csakis a tagok vagyoni hozzájárulása arányában -és nem annak erejéig -követelheti igénye kielégítését .


Ugyanakkor a jogszabály változatlanul kezesi felelősségről beszél ,ezért továbbra is irányadónak kell tekinteni a Legfelsőbb Bíróság által e tekintetben elfogadott álláspontot ,mely szerint a tag felelőssége egyszerű kezesi felelősség ,a teljesítést mindaddig megtagadhatja ,amíg a tartozás a vállalattól behajtható .(BH1994. 42. )


A hitelező azonban nem köteles bevárni a végrehajtási eljárás eredménytelenségét ,a közös vállalat mellett a tagokat együttesen is perelheti ,ugyanakkor a kezesi helytállásra kötelezett tagok a vállalat perbevonása nélkül nem perelhetők .


A közös vállalat elnevezésére nézve a Ctv. 15. §-ában foglaltak az irányadók .


A Gt. (új )cégeljárási szabályokkal összhangban csupán azt mondja ki ,hogy a közös vállalati cégformát ,illetve annak rövidítését a cégelnevezésben fel kell tüntetni .


A Gt. (új )107. § (1)-(2) bekezdéséhez


A közös vállalatot társasági szerződéssel ,legalább két tag részvételével kell megalapítani .


A társasági szerződést a tagoknak alá kell írnia ,és azt közokiratba ,illetve ügyvédi ,vagy az alapító tag jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni .


A törvény az általános részben [Gt. (új )11. § ]meghatározott általános kötelező tartalmi elemeken túl ,itt a különös tartalmi követelményeket sorolja fel .


Míg az első bekezdés azokat a kógens tartalmi elemeket tartalmazza ,amelyeket minden közös vállalat társasági szerződése részévé kell tenni ,addig a második bekezdés az úgynevezett szükség szerint kógens tartalmi elemeket határozza meg ,vagyis azokat ,amelyeket csupán akkor kell a társasági szerződésbe foglalni ,ha azokkal a társaság élni kíván .


( 1) bekezdés a) pont


Új szabályként a szavazati jog mértéke a tagok vagyoni hozzájárulásához igazodik .


A társasági szerződés azonban a vagyoni hozzájárulás arányától akár lefelé ,akár felfelé eltérhet ,mert erre a 111. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít .


( 1) bekezdés b) pont


A nyereségből való részesedés és a veszteség viselés szintén a vagyoni hozzájárulás arányában történik ,ám a társasági szerződés e körben is adhat eltérő szabályozást a Gt. (új )108. § (3) bekezdése alapján .


( 1) bekezdés c) pont


Kilépésre a 117. § (2) bekezdése alapján csakis az év végén van lehetőség ,mely szándékot legalább három hónappal korábban az igazgatótanácsnak (igazgatóságnak )be kell jelenteni .


A 118. § (1)-(2) bekezdéséből következően a kilépett tag vagyonhányadát legkésőbb a kilépéstől számított 3 éven belül kell kiadni .


Ezen időtartamon belül az igazgatótanács jogosult meghatározni a vagyonhányad -illetve részletekben történő kiadás esetén -a részletek kiadásának időpontját ,oly módon ,hogy az ne veszélyeztesse a vállalat további működését .


Ugyanakkor a vagyonkiadás feltételeinek részletes szabályait az említett rendelkezések figyelembevételével a társasági szerződésben kell meghatározni .


( 1) bekezdés d) pont


Értelemszerűen a jogutód nélküli megszűnésről van itt szó .


A jogutód nélküli megszűnés esetében felszámolási eljárásnak illetőleg végelszámolásnak van helye .


A felszámolás során az eljárás jellegéből és lényegéből fakadóan felosztható vagyon nem marad fenn ,míg a végelszámolási eljárás befejezését követően az esetek többségében marad felosztható vagyon .


Főszabályként a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani ,azonban a Gt. (új )120. §-a alapján a társasági szerződés ettől eltérően is rendelkezhet .


( 2) bekezdés a) pont


A mellékszolgáltatást -mely lehet egyszeri ,vagy akár folyamatos szolgáltatás ,megvalósítható valamely dolog (ingó ,ingatlan )tulajdonba adásával ,de akár használati jog biztosításával ,"kedvezményezettje "lehet a társaság ,s úgyszintén -a társaság céljai elérése érdekében -társaság által meghatározott más személy -a társasági szerződésbe kell foglalni .


E rendelkezés jellegét tekintve polgári jogi megállapodás ,amelyre a polgári jog szabályai az irányadók .


A mellékszolgáltatás nem ,vagy nem megfelelő teljesítése mindenekelőtt kötbér fizetési kötelezettséget von maga után .


Ennek mértékét a társasági szerződésben meg kell határozni .


( 2) bekezdés b) pont


Bár a közös vállalatot harmadik személyek irányában az igazgató ,illetve az általa felhatalmazott alkalmazott (alkalmazottak )képviselik ,akiknek az új cégeljárási szabályok szerint képviseleti joga harmadik személyek irányában érvényesen nem korlátozható ,mégis a társasági szerződés meghatározhat olyan értékhatárt ,amelyet feletti ügyletek megkötéséhez az igazgatótanács hozzájárulása szükséges .


Amennyiben a képviseletre jogosult ,az értékhatárt és ezzel hatáskörét túllépve köt szerződést ,e megállapodásnak harmadik személyek irányában érvényesek ,értük a vállalat helytállni tartozik .[Ctv. 17. § (3) ].


Természetszerűleg az ilyen magatartás maga után vonhatja a vállalat képviseletében eljáró személy felelősségre vonását ,igazgató esetében tisztségéből történő visszahívását .

A dokumentumban összesen 43 mondat ezen belül 95 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 361 főnévi csoport, 173 jelzői melléknévi szerkezet, 43 határozószói csoport, 20 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 867 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály