Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik :a) a vállalat belső szervezetének és irányítási ,valamint ellenőrzési rendjének kialakítása ;b) a gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyása ;c) a vállalat számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása ;d) döntés az adózott eredmény felhasználásáról ;e) olyan határozat hozatala ,amely a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó feladatot határoz meg ;f) a vállalat jogutód nélküli megszűnésének ,átalakulásának elhatározása ;g) a vállalathoz való csatlakozás elfogadása és a csatlakozó tag felelőssége korlátozásának elfogadása ;h) a tagsági jog átruházásához való hozzájárulás ;i) az igazgató megválasztása és visszahívása ,valamint az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása ;j) ha a vállalatnál felügyelő bizottság működik ,annak kijelölése ,a megbízás visszavonása és a díjazás megállapítása ;k) ha a vállalatnál könyvvizsgáló működik ,annak kijelölése ,a megbízás visszavonása és a díjazás megállapítása ;l) a társasági szerződés módosítása ;m) a tag kizárásának kezdeményezése ;n) döntés olyan szerződés megkötéséről vagy módosításáról ,amelynek értéke a társasági szerződésben meghatározott mértéket meghaladja ,továbbá amelyet a vállalat -a szokásos tevékenységén kívül -saját tagjával köt ;o) döntés minden olyan kérdésben ,amelyet e törvény ,vagy a társasági szerződés az igazgatótanács hatáskörébe utal .


A Gt. (új )18. § (1) bekezdésével összhangban mondja ki a törvény ,hogy a vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács .


Az igazgatótanács működésére vonatkozó alapvető szabályokat a Gt. (új )18-19. §-ai és részben a 20. §-a tartalmazza .


Így alanyi tagsági jog a legfőbb szerv tevékenységében való részvétel ,mely elsősorban az igazgatótanács ülésein való részvétellel ,a szavazati jog gyakorlásával ,illetve -ha az igazgatótanács ülésen kívül hoz határozatot -,a határozathozatalban való részvétellel valósul meg .


A közös vállalat tagoktól elkülönült jogalanyiságát juttatja kifejezésre az 19. § (2) bekezdésében foglalt felelősségi szabály ,mely szerint azok a tagok ,akik olyan határozatot hoztak ,amelyről tudták ,vagy elvárható gondosság mellett tudhatták volna ,hogy az a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti ,korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért .


Az igazgatótanács ülésén a tagot meghatalmazott is képviselheti .


Természetszerűleg nem minősül ilyen meghatalmazottnak a nem természetes személy tag törvényes (szervezeti )képviselője .


A törvény felsorolja azokat az alapvető stratégiainak is tekinthető döntéseket ,amelyek tekintetében kizárólag az igazgatótanács hozhat határozatot (kizárólagos hatáskör ).


A tételesen felsorolt eseteken kívül a társasági szerződés bármely ,egyéb kérdést is az igazgatótanács hatáskörébe utalhat .


Az utóbbi hatáskör megállapításnál a Gt. (új )22. § (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel kell lenni ,mely szerint a társaság legfőbb szerve csak akkor és olyan körben vonhatja el a vezető tisztségviselő (igazgató )hatáskörét ,ha azt a társasági szerződés lehetővé teszi .


Az 1988. évi VI. tv. rendelkezett az igazgató és az igazgatótanács közé "beékelődött "igazgatóságról ,mint operatív testületről ,melyre az igazgatótanács egyes feladatai átruházhatók voltak .


A hatályos szabályozás azonban ilyen szervezet felállításáról nem rendelkezik .


Ezért joggal vetődik fel a kérdés ,hogy ilyen szabályozás hiányában létrehozható -e igazgatóság a közös vállalatnál .


A Gt. (új )2. § (1) bekezdésében megfogalmazott típuskényszerből ,valamint a Gt. (új )9. § (1) bekezdésében írt fő kógencia elvéből kiindulva arra az álláspontra kellene helyezkedni ,hogy igazgatóság létrehozására nincs lehetőség .


Ugyanakkor ezen álláspontnak ellentmond ,hogy a tagsági viszony kilépéssel történő megszűnését szabályozó Gt. (új )117. § (2) bekezdése szerint a kilépési szándékot az igazgatótanácsnak ,illetve az igazgatóságnak kell bejelenteni .


Bár más esetben a törvénye az igazgatóságot a közös vállalati szabályok között nem említi ,e rendelkezéstől mégis azt kell leszűrni ,hogy nem zárható ki társasági szerződéssel az igazgatóság létrehozása .


Meg kell azonban jegyezni ,hogy az igazgatóság semmiképpen nem veheti át az igazgatótanács hatáskörét .

A dokumentumban összesen 17 mondat ezen belül 58 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 259 főnévi csoport, 97 jelzői melléknévi szerkezet, 17 határozószói csoport, 5 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 542 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály