Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti ,kivéve ,ha azt az üzletrész megszerzője azt a társaság hozzájárulásával átvállalja .


A kft. tagjai a törzsbetétjük szolgáltatásán kívül nem kötelesek még személyesen is részt venni a társaság tevékenységében .


Lehetőségük van azonban rá ,hogy a társasági szerződésben rögzített módon és feltételekkel [Gt. (új )123. § (2) b) ]további vagyoni értékű szolgáltatást -akár személyes közreműködés vállaljanak .


Ezeket az egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokat akár személyes közreműködésben ,akár más módon és formában nyilvánulnak meg ,összefoglalóan mellékszolgáltatásnak nevezik .


A mellékszolgáltatás lehet bármilyen tevékenység ,tartósan ,időszakosan vagy egyszeri jelleggel ,lehet pl. valamilyen dolog vagy jog biztosítása ,tulajdonba ,bérbe vagy használatba adása stb.


Lényegében tehát egy olyan tetszőleges tartalmú polgári jogi szerződésről van szó ,amit a tagsági jogviszony keretében arra tekintettel kötnek és amit a törzsbetéten mint kötelező vagyoni hozzájáruláson felül a társaságnak nyújtanak .


Mivel érvényességi kelléke a társasági szerződésbe foglalás ,ezért a mellékszolgáltatással kapcsolatos megállapodás bármelyik részének a módosítására is csak a Gt. (új)-nak a társasági szerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseinek a betartásával kerülhet sor .


Így pl. a BH1994. 95. sz. döntés értelmében nincs lehetőség a Ptk.-ban biztosított elállás jogintézményével a mellékszolgáltatás egyoldalú megszüntetésére sem ,csak a társasági szerződés módosítása útján .


Eltérő a helyzet akkor ,ha a tag a társasággal munkaszerződést köt -amire lehetőség van -és munkaviszony keretében lát el meghatározott feladatokat .


Az ilyen szerződéses viszonyra a munkaszerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban Mt. )rendelkezései az irányadók ,és az szemben a mellékszolgáltatási megállapodással nem része a társasági szerződésnek .


A mellékszolgáltatás vállalható ellenértékért ,illetve díjazásért vagy térítés nélkül is .


Ha a tevékenység vagy a további más szolgáltatás ellenérték nélküli ,akkor ennek kell szerződésből egyértelműen kitűnnie .


Ezt fejezi ki a Gt. (új)-nál is megfelelően alkalmazható BH1992. 332. II. sz. döntés is a mellékszolgáltatás feltételeinek a társasági szerződésben történő kötelező szabályozásáról ,amennyiben a felek ilyen szolgáltatásban állapodnak meg .


Az ellenérték meghatározását nem szükséges számszerűleg is pontosan megadni .


Az eddigi cégbírósági gyakorlatban aminek a változása a Gt. (új)-ra figyelemmel sem várható ,elegendő ha a kiszámításának a módját vagy valamilyen viszonyítási alapot ,százalékot a szerződésben meghatároznak ,ami a későbbiekben megfelelő alapot ad az ellenérték pontos megállapításához .


Amennyiben a mellékszolgáltatást ellenérték -díjazás fejében nyújtják ,akkor ennek az összege a társaság működési költségei között a társaság mérlegében ugyanúgy ,ahogy a munkaviszony alapján kifizetett munkabér ,elszámolható .


Ez a díjazás a nyereségből való részesedéstől függetlenül megilleti a tagot ,sőt akkor is jár ,ha a társaságnak nem volt nyeresége .


Kivételes szabályként még a törzstőke fedezéséhez szükséges vagyonból is kifizethető [Gt. (új )142. § (1) ].


Az üzletrész átruházása az esetleges mellékszolgáltatási kötelezettséget is megszünteti .


Az üzletrész új tulajdonosára és a társaság megállapodására van bízva ,hogy vállalja -e változatlan vagy új feltételekkel az új tulajdonos a korábbi által vállalt mellékszolgáltatást .


Ilyen vállalás hiányában az új tulajdonos sem a korábbi mellékszolgáltatásra ,sem ahelyett új vagy más szolgáltatásra nem kötelezhető .

A dokumentumban összesen 21 mondat ezen belül 48 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 195 főnévi csoport, 79 jelzői melléknévi szerkezet, 28 határozószói csoport, 3 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 461 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály