Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik ,úgy kell tekinteni ,hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni .


A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap .


Ez utóbbi határidő vonatkozik a 137. §-ban megjelölt beleegyezés esetére is .


Az üzletrész mint a tagsági jogok és kötelezettségek összességét megtestesítő vagyoni értékű jog forgalomképes .


A tag a saját egyoldalú elhatározásából csak az üzletrésze átruházásával szüntetheti meg a tagsági viszonyát .


Ezért a tagsági viszonynak egyes társasági formákban ismert felmondása útján a kft.-ből "kilépni "nem lehet .


Az üzletrész mint eszmei dolog átruházására akár társaságon belül ,akár kívülállóra történik ,a BH1994. 202. sz. döntés értelmében a Ptk.-nak a dolog tulajdonjogának átruházásánál alkalmazott szabályai az irányadók .


Így pl. figyelemmel kell lenni ,a Ptk. 117. § (2) bekezdésére is ,amely az átruházásra irányuló szerződésen kívül a dolog átadását vagy annak minősülő egyéb nyilatkozatot is megkíván ,amit a szerződésbe vagy külön nyilatkozatba is foglalhatnak .


Mivel az üzletrész átruházásának az érvényességét sem a Ptk. ,sem a Gt. (új )vagy más jogszabály nem köti írásbeliséghez ,azaz szóban is megköthető ,az előző eseti döntésnek az ilyen esetekben még fokozottabban lehet a tulajdonjog átszállásának bizonyíthatóságát is felvető jelentősége .


Megjegyzendő azonban ,hogy az üzletrész átruházási szerződéseket legtöbbször írásban kötik ,kívülállóra történő átruházásnál pedig szinte kivétel nélkül csak írásban .


Az üzletrésznek a társaságon belüli -másik tagra történő -átruházását érvényesen kizárni nem lehet .


Az átruházási jog korlátlanságát legfeljebb az elővásárlási jog kötheti bizonyos feltételekhez ,ha a Gt. (új )által biztosított lehetőséggel élve a tagok egymásnak ilyen jogot engednek .


Az ilyen megállapodásnak érvényességi kelléke ,hogy a társasági szerződésbe kell foglalni .


Az üzletrésznek a társaságon belüli szabad átruházhatósága nem érvényes a társaság saját üzletrészére .


Az ilyen üzletrészre a Gt. (új )143. § külön rendelkezései irányadók .


Lényegesen eltérő szabályok érvényesek az üzletrésznek kívülálló részére történő átruházásakor .


Ilyenkor a többi tag számára elsősorban annak van jelentősége ,hogy ne kerüljön számukra nemkívánatos új tag a társaságba .


A kívülállóra történő átruházás ugyanis sértheti akár a társaságnak ,akár a társaságban maradók érdekeit pl. az új tag egyéb gazdasági kapcsolatai és érdekeltségei miatt vagy a személyében rejlő okokból .


Ennek megakadályozására egyrészt a Gt. (új )134. § (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jog lehet eszköz ,másrészt a Gt. (új )137. §-ban biztosított további lehetőségek .


A fentiektől függetlenül a kívülállóra történő átruházási szerződés érvényességi feltétele ,hogy az átruházó a törzsbetétjét még az átruházás előtt teljes egészében befizesse .


Az ennek megsértésével kötött szerződés mint jogszabályba ütköző ,semmis [Ptk. 200. § (2) ].


Értelemszerűen nem érvényes ez a tilalom a törzsbetét vagy a pótbefizetés teljesítésével késedelembe eső vagy azt nem teljesítő és a tagsági viszonyát a Gt. (új )13. § ,illetve a Gt. (új )132. § (3) bek. alapján emiatt elvesztő tag esetében .


Ilyenkor ugyanis az üzletrészt éppen a fenti okból kell értékesíteni rendszerint árverés útján .


Az elővásárlási jog kapcsán külön is fel kell hívni a figyelmet arra ,hogy az akár a Gt. (új )134. § (1) bekezdésén -a felek szerződéses megállapodásán -,akár a 134. § (2) bekezdésén -a törvény kötelező rendelkezésén -alapul ,nem mindenfajta átruházásra ,hanem csak az adásvételi szerződéssel történő átruházásra értendő .


Ez a korábbi jogszabályi rendelkezéseknél okozhatott értelmezési nehézséget ,amit a BH1994. 549. I. sz. döntés is mutat .


Ezért nem illeti meg ez a jog semmilyen más jogcímen történő átruházásnál pl. ajándékozásnál vagy ajándékozással vegyes adásvételi szerződés esetében sem a Gt. (új)-ban felsoroltakat .


Nem minősül elővásárlási jogot megalapozó átruházásnak ,azaz adásvételi szerződésnek az üzletrész apportálása sem más gazdasági társaságba a BH1993. 512. I. sz. döntésre figyelemmel .


Az üzletrész apportálhatóságára egyébként a BH1992. 115. IV. sz. döntés mondja ki ,hogy nem ütközik jogszabályba ,ezért érvényesen kiköthető .


További lényeges része a Gt. (új )134. § (2) bek. alapján gyakorolható elővásárlási jognak ,hogy az nem minden elemében azonos a Ptk. 373. § szerinti elővásárlási joggal és nem alkalmazhatók rá a közös tulajdon esetére irányadó PK 9. számú állásfoglalásnak az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezései sem .


Ezért a továbbra is iránymutatónak tekinthető BH1995. 163. II. sz. döntés értelmében nem szükséges a vételi ajánlat előzetes és részletes közlése a jogosultakkal .


Elegendő csupán az átruházási -azaz az eladási -szándék bejelentése .


Az elővásárlásra jogosultak sorrendje nem cserélhető fel és ha a társsági szerződésben rendelkeznek róla ,akkor a felsorolásnak teljesnek kell lennie .


A sorrendtartás védelmét szolgálja a Gt. (új)-nál is alkalmazható BH1992. 115. III. sz. döntés is ,amely a társaság részére engedett vételi jog (opció )kapcsán többek között azt mondja ki ,hogy érvénytelen ez a kikötés ,ha az jogszabályban előírt elővásárlási joggal ütközik .


Az elővásárlási jog megsértése esetén peres úton szerezhet érvényt az érintett a jogainak .


Keresetében annak a megállapítását kell kérnie ,hogy a sérelmére megkötött átruházási szerződés vele szemben hatálytalan és egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is kell tennie -amennyiben kapott ilyen ajánlatot ,illetve ismeri annak a tartalmát .


Az elővásárlási jog gyakorlására -elfogadó nyilatkozatra -tag esetében tizenöt nap áll rendelkezésre a nyilatkozattételre a felhívástól ,illetve az átruházási szándék közlésétől .


Egyéb jogosultak esetén (pl. a társaság esetében a taggyűlés összehívásához szükséges legalább tizenöt napos időközre is figyelemmel [Gt. (új )153. § (2) ]a határidő harminc nap .


A nyilatkozattételre szabott határidő elmulasztása esetén a kötelezett mentesül az üzletrésze szabad értékesítésének kötöttsége alól .

A dokumentumban összesen 38 mondat ezen belül 74 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 347 főnévi csoport, 162 jelzői melléknévi szerkezet, 41 határozószói csoport, 11 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 838 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály