Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Nyilvánosan működik az a részvénytársaság ,amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra .


A Gt. (új )177. § (1) bekezdése a részvényjogban eddig ismeretlen megoldásként a részvénytársaságok zártkörűen vagy nyilvánosan történő működéséről rendelkezik .


Ez az előírás a zártkörben vagy nyilvános eljárással történő alapítás mellett és attól részben függetlenül teszi lehetővé a társaságok számára a működési formájuk megváltoztatását .


A részvénytársaságok által választott működési forma nem feltétlenül kell ,hogy azonos legyen az alapítási módjukkal ,mivel a törvény a két fajta működési mód között átjárhatóságot biztosít a társaságok számára .


A működés során ugyanis a társaságok az alapítási módjuktól függetlenül megváltoztathatják a működési formájukat .


A Gt. (új )177. § (2) bekezdése értelmében a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nem kerülhetnek nyilvános forgalomba hozatalra .


A Gt. (új )177. § (3) bekezdése pedig a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba .


A Gt. (új )tehát a működési forma meghatározásánál nem az alapítási mód szerint különböztet ,hanem a részvények forgalomba hozatali módja szerint .


A Gt. (új )206. § (1) bekezdése azonban a zártkörű alapításnál azt kimondja ,hogy a zártkörű alapításnál az alapítók csak zártkörűen működő részvénytársaságot hozhatnak létre .


Ezért ebben a vonatkozásban összefügg az alapítási mód és a működési forma .


A zárt körben alapított és zártkörűen működő részvénytársaság azonban a működése során bármikor elhatározhatja a nyilvános működési formára való áttérését .


A forgalomba hozatali módnak azonban ilyenkor is meg kell felelnie az 1996. évi CXI. törvény előírásainak .


A működési forma megkülönböztethető jegyeként megállapított forgalomba hozatali módra ugyanis az 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni ,mivel ezt a fogalmat nem a Gt. (új ),hanem az értékpapír-törvény állapítja meg .


A zártkörű forgalomba hozatal fogalmát a Gt. (új )318. § (2) bekezdésével módosított 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdésének az 52. pontja fogalmazza meg .


Eszerint zártkörű forgalomba hozatalnak az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektetők részére való kibocsátása minősül ,az előre nevesített befektetőknek pedig új előírásként az értékpapír átvételére előzetesen szándéknyilatkozatot kell tenniük .


A Gt. (új )hatálybalépésével az 1996. évi CXI. törvény eredeti előírásával megállapított 35 fős befektetői létszámkorlátot viszont a módosított 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontja megszüntette .


Ezért a zártkörűen forgalomba hozatalnál a részvényesek száma létszámkorláttól függetlenül szabadon határozható meg .


Az 1996. évi CXI. törvény 59. §-ának a rendelkezései azonban változatlan tartalommal továbbra is irányadók a zártkörű forgalomba hozatalnál .


Emiatt az értékpapírnak ,illetve részvények az intézményi befektetők számára névre szólóan történő forgalomba hozatala is zártkörű forgalomba hozatalnak minősül .


Továbbá az ,ha az értékpapírt a részvénytársaság tulajdonosai vagy alkalmazottai jegyzik le .


A zártkörű működésnél tehát kizárólag csak zártkörűen kerülhetnek forgalomba a részvények ,ezért ennél a működési formánál a részvénytársaság egyetlen egy részvénye sem kerülhet nyilvános forgalomba hozatalra .


A nyilvános forgalomba hozatalra az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 38. pontja az irányadó .


Eszerint az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása ,valamint a korábban zártkörűen kibocsátott értékpapír nyilvános ajánlattétellel való eladásra történő felajánlása minősül nyilvános forgalomba hozatalnak .


A nyilvános ajánlattételre ugyancsak az 1996. évi CXI. törvény (és nem a Gt. (új ))rendelkezése vonatkozik .


Az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 37. pontja értelmében nyilvános ajánlattételnek a nyomtatott sajtó útján egyedileg előre meg nem határozott ,hanem csak lehetséges befektetőkhöz intézett és az értékpapír vásárlására vagy jegyzésére irányuló felhívást kell tekinteni .


A nyilvános és a zártkörű működési forma eltérő eljárási módokat tesz lehetővé ,adott esetekben pedig kötelezővé a részvénytársaságok számára .


A zártkörű működési forma több vonatkozásban is egyszerűbbé teszi a társaság működését és a részvényesi rendelkezési jognak is nagyobb teret enged .


A nyilvános működésnél viszont maradtak az 1988. évi VI. tv. által is szabályozott szigorúbb működési követelmények .


Az eltéréseket megállapító szabályok egyébként a Gt. (új )XII. fejezetének a különböző előírásainál végig megtalálhatók .


Így például a zártkörűen működő részvénytársaságok a Gt. (új )206. § (2) bekezdés és 178. § (1) bekezdése alapján létesítő okiratként alapító okiratot ,míg a nyilvánosan működő részvénytársaságok a Gt. (új )217. § c) pont és 178. § (1) bekezdésből következően alapszabályt kötelesek készíteni .


A zártkörű alapítási eljárásnál a Gt. (új )206. §-a ,a nyilvános alapítási eljárásnál pedig a Gt. (új )212-219. §-ai az irányadók .


A Gt. (új )180. § (2) és 201. §-a a zártkörűen működő részvénytársaságok számára teszi lehetővé a részvényszerzés és részvény átruházás korlátozását ,míg ugyanezek a lehetőségek nem illetik meg a nyilvánosan működő társaságokat .


Az új intézményként bevezetett részvényosztályok közül pedig az elővásárlási jogot biztosító részvényosztály kibocsátását is csak a zártkörűen működő részvénytársaságok számára teszi lehetővé a Gt. (új )183. § (2) b) pontja .


Eltérően állapítja meg a törvény a saját részvények együttes névértékének az összegét is a Gt. (új )189. § (2) bekezdésében .


Ez zártkörűen működő részvénytársaságnál nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át ,nyilvánosan működő részvénytársaságnál pedig az 1996. évi CXI. törvény 94. §-ával összhangban az 5%-át .


Jegyzési jogot biztosító kötvényt kizárólag csak a nyilvánosan működő részvénytársaság hozhat forgalomba ,átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalára viszont mindkét működési formájú részvénytársaságnak lehetősége van .


A Gt. (új )222. § (2) bekezdése szerint a részvényeshez intézett társasági felhívást a nyilvánosan működő részvénytársaságnál a hirdetményi lapban ,míg a zártkörűen működő részvénytársaságnál más módon ,tehát levél útján is történhet .


Az alaptőke védelmét szolgáló a részvényes és a társaság közötti szerződések kontrollját a szerződési értékhatártól függően eltérően szabályozza a törvény a két működési formánál [Gt. (új )224. § ].


A nyilvánosan működő részvénytársaságnál lehetővé teszi a törvény [Gt. (új )229. § (2) ],hogy a névre szóló részvényeknél az alapszabályban meghatározzák az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét ,továbbá azt ,hogy az alapszabály a névre szóló részvényeknél előírja ,hogy a részvényes kizárólag csak akkor gyakorolhatja a szavazati jogát ,ha a részvénykönyvbe a közgyűlés napját legalább 60 nappal megelőzően bevezetik .


Ugyanezekkel a lehetőségekkel viszont már a zártkörűen működő részvénytársaságok nem élhetnek .


Egyszerűbb eljárásra van viszont módjuk a zártkörűen működő részvénytársaságoknak a közgyűlés összehívására vonatkozó eljárásnál a Gt. (új )234. § (3) bekezdésből következően .


A nyilvánosan működő részvénytársaságnál viszont marad az 1988. évi VI. tv. által is szabályozott szigorúbb eljárási mód .


A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata a 3-11 tagból álló igazgatóság helyett az igazgatósági feladatok ellátására a Gt. (új )244. §-a alapján vezérigazgatót jelölhet ki .


Az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelését elhatározó közgyűlés összehívási módjára a Gt. (új )249. § (1) bekezdése határoz meg a két működési formára vonatkozóan eltérő szabályokat .


A Gt. (új )254. §-a a nyomdai úton előállított részvények felülbélyegzésével és kicserélésével kapcsolatos eljárásra vonatkozóan fogalmaz meg ugyancsak eltérő szabályokat a két működési formára .


A Gt. (új )258. § (4) bekezdése az alaptőke leszállításról döntő közgyűlés összehívásánál határoz meg a nyilvános és a zártkörű részvénytársaságok működését érintő eltérő szabályokat .


A Gt. (új )268. §-a pedig az egyszemélyes részvénytársaságra állapít meg működési formát érintő szabályt .


Az új szabályozás tükrében tehát a működési forma a részvénytársaságok olyan súlyú jellemzője ,hogy azt a Ctv. 13. § (5) a) pontja alapján kötelező a cégjegyzékben is nyilvántartani .

A dokumentumban összesen 48 mondat ezen belül 82 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 388 főnévi csoport, 226 jelzői melléknévi szerkezet, 72 határozószói csoport, 6 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 1114 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály