Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Külön törvényben meghatározott tevékenységre alapított részvénytársaság esetében törvény a bemutatóra szóló részvény névre szóló részvénnyé történő átalakítását előírhatja ,illetve a névre szóló részvény bemutatóra szóló részvénnyé történő átalakítását kizárhatja .


A Gt. (új )179. §-a a részvény és a részvénytípus fogalmát együttesen állapítja meg .


A részvényt az 1988. évi VI. tv. szabályához hasonlóan továbbra is tagsági jogokat megtestesítő értékpapírként határozza meg a törvény ,de ennek a tartalmát továbbra sem állapítja meg .


A forgalomképesség szempontjából való részvényosztályozást pedig részvénytípusként nevesíti ,amely névre vagy bemutatóra szóló lehet .


A részvény tartalma


A jogi irodalom szinte egységesnek mondható megítélése szerint a részvénynek hármas jelentése van .


Jelenti először is a forgalomra szánt értékpapírt .


Másodszor a részvényesnek az alaptőkéhez való hozzájárulását .


Harmadszor a részvényes kötelezettségeit ,továbbá a vagyoni és szervezeti jogok együtteséből álló tagsági jogok összességét .


A részvény a társasági forma sikerének a kulcsa ,mert úgy viselkedik ,mint az áru főszabályként korlátlanul forgalomképes .


Emiatt a gyors és könnyű tőkemobilizációt a legeredményesebben tudja szolgálni .


A Gt. (új )206-207. § (1) bekezdés b) ,211. § ,213. § ,215. § ,216. § (3) bekezdés és 218. §-ok előírásaiból változatlanul egyértelműen következik ,hogy a részvényesi jogviszony keletkezéséhez elengedhetetlen a vagyoni betét befizetésére való kötelezettségvállalás a részvényes részéről .


A részvény alapján a részvényes megilletik a törvény által biztosított vagyoni és szervezeti jogok [pl. Gt. (új )225. § (1) ,226. § (1)-(2) ,226. § (3) ,267. § (1) bekezdésben írt vagyoni jogok ,a Gt. (új )227. § ,230. § ,51. § szerinti szervezeti és kisebbségi jogok ].


A részvénye alapján a részvényest a Gt. (új )222. §-ban írt kötelezettség terheli ,vagyis a részvény névérték és kibocsátási értékhátralék cégbejegyzéstől számított egy éven belüli befizetése [továbbá a Gt. (új )175. § (1) bekezdésében főszabálykénti korlátolt helytállási kötelezettség a részvénytársasággal ,illetve a kívülállókkal szemben ,valamint a Gt. (új )211. ,213 ,218. 219. § (2) bekezdésben részbefizetési és apportbeszolgáltatási kötelezettséget ].


A részvényhez kapcsolódó részvényesi jogok és kötelezettségek mindig a részvénnyel mint értékpapírral összeforrott jogosítványok vannak jelen .


Ezért azok a részvény mindenkori megszerzőjét jogosítják ,illetve kötelezik .


(Ez alól az ideiglenes részvénynél újként megfogalmazott kezesi felelősség lehet csak kivétel olyan módon ,hogy az ideiglenes részvény birtokosa mellett a jegyzett vagy átvenni vállalt részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásból eredő tartozásért az ideiglenes részvény valamennyi volt tulajdonosa is kezesi felelősséggel tartozik .)


A részvényre az értékpapír jellege miatt irányadók a Gt. (új )9. § (2) bekezdésének a hídján ,mint nem szabályozott kérdésben belépő Ptk. 338/A-338/C. §-ai is .


A részvényre is vonatkozó értékpapír fogalmát a Ptk. 338/A. § (2) bekezdése határozza meg .


Eszerint "értékpapírnak csak olyan okirat vagy -jogszabályban megjelölt -más módon rögzített nyilvántartott további adat tekinthető ,amely jogszabályban meghatározott kellékkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását ),illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi ".


A Gt. (új )193. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 21. § (1) bekezdéssel összhangban úgy rendelkezik ,hogy a részvényt vagy az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton ,vagy dematerializált papírként kell előállítani ,illetve nyilvántartani .


A Ptk. 1996. évi CXI. törvénnyel módosított fenti értékpapír fogalma tehát mindkét előállítási móddal megjelenített részvényre egyaránt irányadó .


A Ptk. előírásból következőn értékpapírnak vagyis részvénynek is kizárólag csak az az okirat minősülhet ,amely teljes egészében megfelel az adott papírfajtára jogszabályban megállapított kellékeknek .


A kibocsátását pedig ugyancsak jogszabály teszi lehetővé .


A dematerializált értékpapír viszont az 1996. évi CXI. törvény által előírt módon kibocsátott és értékpapír számlán jóváírt egységként jelenhet meg és más módon nem is történhet meg a megjelenítése .


A Gt. (új )175. § (1) bekezdésből következően a részvénytársaságok számára a törvény a részvény kibocsátását lehetővé teszi ,sőt azt kötelező is kibocsátaniuk ,mivel ennél a társasági formánál ez a tagsági jogokat megtestesítő okirat .


A Gt. (új )2. § (4) bekezdése szerint pedig a társasági részesedésről egyedül a részvénytársaságok jogosultak az értékpapír kibocsátására .


A társasági részesedésről kiállított és a nyomdai vagy dematerializált módon előállított részvény pedig a Ptk ,Gt. (új )és az 1996. évi CXI. törvény szabályaiból és ezek összefüggéséből következően azonos módon megtestesíti a benne foglalt jogokat .


(Emiatt szerintünk a dematerializált részvény a fizikai birtokbavehetőség hiányában is a Ptk. 94. § szerinti különös dolognak minősülhet ,ugyanúgy mint a nyomdai úton előállított részvény .)


A részvény "tagsági igazolvány "szerepét emeli ki a Gt. (új )220. § (1) bekezdésének az újként megfogalmazott szabálya is .


Eszerint ugyanis a részvényes a részvénytársaságról rendelkező XII. fejezetben meghatározott részvényesi jogok gyakorlására kizárólag csak a részvény birtokában válik jogosulttá .


Az 1988. évi VI. tv. viszont erről direkt módon nem rendelkezett ,ezért például az 1988. évi VI. tv. 17. §-a alapján belépő Ptk. 338/B. § (1) bekezdése segítségével lehetett a részvény kinyomtatási kötelezettségét és az átruházásánál a részvény birtoklásának a szükségességét levezetni .


A Gt. (új )220. § (1) bekezdése viszont már valamennyi részvényesi jog gyakorlásának a feltételévé teszi a részvény birtoklását .


Olyan esetekben ,ha a nyomdai úton előállított részvények az 1996. évi CXI. törvény szerinti befektetési vállalkozónál vannak letétbe ,akkor letéti igazolás alapján lehet gyakorolni a részvényesi jogot ,dematerializált papírnál pedig tulajdonos igazolás alapján .


A névre szóló részvényeknél azonban a részvényesi jog gyakorolhatóságához elengedhetetlen az ,hogy a részvényes vagy a részvényesi meghatalmazottját bevezessék a részvénykönyvbe .


A sajátos osztályozási rendszere alapján és a saját alkalmazása szempontjából irányadó értékpapír fogalmát az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 11. pontja is meghatározza .


Eszerint értékpapírnak a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszközt kell tekinteni .


Az erősödő típuskényszer


A Gt. (új )179. § (2) bekezdése az 1997. január 1-jén hatályba lépett 1996. évi CXI. törvénnyel megkezdett folyamatot folytatva felerősíti a típuskényszert .


A részvénytársaság személytelen tőkeegyesítő jellegének inkább megfelelő bemutatóra szóló részvénnyel szemben ugyanis a szabályozás már a névre szóló részvények kibocsáthatóságát erősíti .


A zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei mellett ugyanis a Gt. (új )179. § (2) bekezdése szerint már a dematerializált részvényt ,a 183. § (1) és 188. § (1) bekezdése alapján az elsőbbségi és a kamatozó részvényt is kizárólag csak névre szóló részvényként lehet kibocsátani .


A Gt. (új )187. § (1) bekezdése szerint pedig a dolgozói részvény is változatlanul névre szóló részvényként bocsátható ki .


Az erősödő típuskényszer miatt az új törvény alapján tehát bemutatóra részvényt már egyedül csak a nyilvánosan működő részvénytársaságok bocsáthatnak ki ,de azok is csak törzsrészvényként .


A Gt. (új )179. § (3) bekezdése alapján külön törvény meghatározott tevékenységgel alapított részvénytársaságoknál olyan további előírásokat is hozhat ,hogy a bemutatóra szóló részvényt névre szóló részvénnyé kell átalakítani ,illetve hogy a névre szóló részvényeket tilos bemutatóra szóló részvénnyé átalakítani .


Ilyen külön törvényi előírás esetén pedig még a nyilvánosan működő részvénytársaságok törzsrészvényei is kizárólag csak névre szóló részvények lehetnek .


(Így például az 1996. évi CXII. törvény 42. §-a szerint a részvénytársaság formában működő pénzügyi intézmény részvényei a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvény kivételével kizárólag csak névre szóló részvények lehetnek .


A médiatörvény 85. § (2) bekezdése értelmében pedig a részvénytársaság formában működő műsorszolgáltatók részvényei szintén kizárólag névre szóló részvények lehetnek .


A biztosítási törvény 7. § (2) a) pontja szerint a biztosító részvénytársaság szintén csak névre szóló részvényt bocsáthat ki .)


A külföldiek viszont a Gt. (új )tiltó rendelkezésének a hiányában már bemutatóra szóló részvény alapján is gyakorolhatják a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogaikat .

A dokumentumban összesen 49 mondat ezen belül 82 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 438 főnévi csoport, 240 jelzői melléknévi szerkezet, 61 határozószói csoport, 11 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 1147 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály