Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A saját részvény elidegenítése az igazgatóság feladata .


Amennyiben a saját részvény elidegenítéséhez a 202. § alapján előzetes hozzájárulásra van szükség ,ennek megadása a felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik .


A saját tulajdonban álló részvények ,vagyis az adott részvénytársaság által forgalomba hozott és a részvényesétől a társaság által megvásárolt ,illetve megvásárolható részvények vonatkozásában az 1988. évi VI. tv. rendelkezéséhez gyökeresen új szabályokat hozott az új törvény .


Ezeket az előírásokat a Gt. (új )már az EK. 2. számú társasági jogi irányelvével összhangban állapította meg .


Ezért pontosan meghatározta a saját részvény megszerzéséhez szükséges forrásokat ,a megszerezhető részvények jogi jellegét ,mennyiségét és körét .


Emellett a saját részvény megszerzéséről döntésre jogosult testületekről is rendelkezett .


Bevezette továbbá a saját részvényhez fűződő részvényesi jog felfüggesztését ,megváltoztatta a részvénytársaságot terhelő elidegenítési időt és újraszabályozta a részvény bevonási kötelezettséget is .


Olyan módon ,hogy egyúttal rendezte az 1988. évi VI. tv.-nek a bevonási eljárás alaptőkét nem érintő vitás előírásait is .


A részvénytársaság tulajdonában lévő saját részvények együttes névértékének a számításánál új rendelkezésként azokat a részvényeket is figyelembe kell venni ,amelyeknek a tulajdonosa a saját nevében ,de a részvénytársaság javára jár el ,valamint azokat a részvénytársaság által forgalomba hozott részvényeket ,amelyeket valamilyen követelése biztosítékául kapott a társaság .


A részvénytársaságok saját részvényt a Gt. (új )189. § (1) bekezdése alapján kizárólag csak az alaptőkén felüli vagyonukból szerezhetik meg .


Azoknak a részvényeknek a megvásárlása tilos a törvény szerint ,amelyeknek a névértékét vagy a kibocsátási értékét nem fizették be teljes egészében .


Ezért az ideiglenes részvényét nem szerezheti meg a társaság .


A két működési formánál eltérően állapítja meg a törvény a megszerezhető részvények arányát .


Zártkörűen működő részvénytársaságnál ez a mérték az alaptőke maximum 10%-áig terjedhet ,nyilvánosan működő részvénytársaságnál pedig az 1996. évi CXI. törvény 94. §-ában meghatározott mértékkel azonosan maximum az alaptőke 5%-a lehet ,egyszemélyes részvénytársaságok viszont a Gt. (új )271. § (1) bekezdéséből következően az 1988. évi VI. tv. rendelkezésével ellentétben már nem szerezhetik meg a saját maguk által forgalomba hozott részvényeket a részvényesüktől .


A saját részvény megszerzéséről ,a megszerzendő részvények számáról és a fizetendő ellenértékről kizárólag a közgyűlés dönthet .


Ez alól azonban kivételt jelenthet az az eset ,ha a saját részvények megszerzése a részvénytársaságot fenyegető súlyos veszélyt hárítja el .


Ilyenkor a saját részvények megszerzéséről az igazgatóság dönthet ,de a vásárlásról és annak az indokairól a soron következő közgyűlésen ilyenkor kötelesek tájékoztatást adni a részvényeseknek .


A Gt. (új )189.§ (5) bekezdése értelmében a részvénytársaság nem gyakorolhat szavazati jogot a megszerzett saját részvény alapján és a jogokat a Gt. (új )189. § (3) bekezdésében meghatározott részvények tekintetében is fel kell függeszteni .


Ezért azok alapján sem gyakorolhatók a részvényesi jogok .


A megszerzett saját részvényeket az 1988. évi VI. tv. három éves elidegenítési határidejével szemben már egy éven belül el kell idegeníteniük a társaságoknak .


Abban az esetben ha a részvénytársaság nem idegeníti el egy éven belül a saját részvényeit ,akkor azokat kötelező bevonni .


Mégpedig -ugyancsak új szabályként -az alaptőke leszállításra vonatkozó rendelkezések szerint .


A részvények elidegenítésére a Gt. (új )189. § (6) bekezdése az igazgatóságot jogosítja fel .


Olyan esetekben azonban ,ha a megszerzett saját részvény átruházásához a Gt. (új )202. § szerinti társasági hozzájárulás szükséges ,akkor a hozzájárulás megadására kivételesen nem az arra egyébként köteles igazgatóság lesz a jogosult ,hanem a felügyelő bizottság .


A törvény ebben az esetben érthető módon jogosítja fel a felügyelő bizottságot az átruházáshoz való hozzájárulás megadására ,mert nyilvánvalóan visszás lenne az ,hogy az átruházást lebonyolító igazgatóság a saját aktusához külön engedélyt adjon a részvénytársaság nevében .

A dokumentumban összesen 25 mondat ezen belül 48 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 216 főnévi csoport, 104 jelzői melléknévi szerkezet, 25 határozószói csoport, 5 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 560 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály