Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Az összevont címletű részvény -a részvényes kérésére és költségére -utóbb kisebb címletű összevont részvényekre ,illetve az alapszabályban az adott részvénysorozatra meghatározott névértékű részvényekre bontható .


Az összevont címletű részvény kiállíthatóságáról a gyakorlati igényekre figyelemmel az 1991. évi LXV. tv. rendelkezett először .


Az 1988. évi VI. tv. módosított 234. § (3) bekezdése azonban kizárólag csak az összevont címletű részvény kibocsáthatóságát szabályozta úgy ,hogy ezt a kibocsáthatóságot az egy részvényfajtához és az azonos névértékhez kötötte .


Ezen túl további útmutatása nem volt a törvénynek .


Ez a szűkszavú rendelkezés viszont a kérdések sorát vetette fel a gyakorlatban .


Az új Gt. (új )197. §-a már részletes szabályozást ad az összevont címletű részvényről is .


Az új előírás alapján egyértelművé válik ,hogy az összevont címletű részvény kibocsátásáról kötelező az alapító okiratban ,illetve az alapszabályban rendelkezik .


Összevont címletű részvényt kizárólag csak az egy részvénysorozatba tartozó részvényekről lehet kibocsátani ,illetve kiállítani .


A Gt. (új )197. § (1) bekezdéssel összhangban a Gt. (új )207. § (2) bekezdés e) pontja is előírja azt ,hogy az alapító okiratban ,illetve az alapszabályban szükség szerinti tartalmi kellékként szerepeltetni kell az igazgatóság felhatalmazását az összevont részvény kiállítására ,illetve összevont részvény megbontására .


A Gt. (új )arról külön nem szól ,hogy az összevont címletű részvényt milyen előállítási módnál lehet kibocsátani .


A jogintézmény céljára és a Gt. (új )207. § (2) bekezdés e) pontjának a szóhasználatára figyelemmel ,amely az ilyen részvények "kiállításáról "ír és ami csak nyomdai úton előállított részvényeknél lehetséges ,szerintünk olyan következtetésre lehet jutni ,hogy az összevont címlet kibocsátására ,illetve kiállítására kizárólag nyomdai úton előállított részvényeknél kerülhet sor .


A 197. § (1) bekezdés utolsó fordulatának a "az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések "...szerinti rendelkezési jogra való utalása miatt azonban -bár ez az utalás a Ptk. értékpapír szabályait is jelentheti -és kifejezett tiltó rendelkezés hiányában nem lehet egyértelműen kizárni a dematerializált részvénynél való megfelelő alkalmazhatóságot sem .


A Gt. (új )197. §-a kimondja ,hogy a részvények kibocsátása után a részvényes kérésére és költségére a részvényeket összevont címletű részvénnyé lehet átalakítani .


Az összevont címletű részvénnyé való átalakítás ugyancsak új rendelkezésként előírva -és főszabályként -nem hoz létre közös tulajdont .


A részvényesek azonban ettől a főszabálytól eltérően is megállapodhatnak .[Az eltérő megállapodás viszont szerintünk ismét problémákat vethet fel ,mert az "eltérés "a közös tulajdonban való megállapodás lehet .


A közös tulajdonú részvényekre viszont már a Gt. (új )220. § (2) bekezdésének a szabályai irányadók ,az e törvényhely szerinti megoldás pedig nem teszi indokolttá szerintünk az összevont címletű részvény kibocsátását .


Összegezve ,eltérő megállapodás esetén szerintünk nem egészen világos a Gt. (új )197. § (1) bekezdésének és a 220. § (2) bekezdés előírásának az egymáshoz fűződő viszonya .]


A részvényes a Gt. (új )197. § (1) bekezdése szerint az összevont részvény alapcímletéhez kapcsolódó jogaival az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint szabadon rendelkezhet .


Ez az előírás teljes körű joggyakorlást jelent ,véleményünk szerint azonban a részvény átruházásra ez mégsem vonatkozhat .


A részvény átruházása ugyanis a nyomdai úton előállított részvénynél mindig csak a részvény birtokában történhet meg .


Bemutatóra szóló részvénynél a részvény átadásával ,névre szóló részvénynél pedig az átadás mellett a részvényre vezetett teljes vagy üres forgatmánnyal .


Ezért a részvény átruházásához továbbra is szükség van az alapcímletekre való bontásra .


Emiatt véleményünk szerint -mivel ez alapvető részvényesi jogot érintő kérdés -az összevont címletről való létesítő okirati rendelkezésnél erről a kérdésről is célszerű előírásokat felvenni .


Az összevont címletű részvény utóbb -ugyancsak a részvényesek kérésére és költségére -kisebb címletű összevont részvényekre ,illetve a létesítő okiratban az adott részvénysorozatra megállapított névértékű részvényekre bontható .


Olyan esetekben ,ha a részvényes kéri és vállalja a felmerülő költségeket is ,a részvénytársaságnak végre kell hajtani az átalakításokat mind az összevonással ,mind pedig a szétbontásnál .


A Gt. (új )207. § (2) bekezdés e) pontja szerint amint arra már fentebb is utaltunk ,a létesítő okirat felhatalmazhatja az igazgatóságot az összevont részvény kiállítására ,illetve megbontására .


Az átalakítás teljesítésére külön határidő megállapítás hiányában a Gt. (új )7. § (1) bekezdése lehet irányadó .


Ezért a szükséges átalakításokat mindig haladéktalanul végre kell hajtania az igazgatóságnak .

A dokumentumban összesen 28 mondat ezen belül 52 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 232 főnévi csoport, 123 jelzői melléknévi szerkezet, 32 határozószói csoport, 10 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 640 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály