Válasszon
nyelvet !
Choose the
language please !
Wählen Sie die
Sprache bitte !
Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra )írt teljes vagy üres forgatmány útján történik .


A dematerializált részvény (194. § )átruházására az értékpapírok forgalomba hozataláról ,a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban :az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések )rendelkezései az irányadók .


Törvény előírhatja ,hogy a részvény átruházása csak akkor érvényes ,ha arra a feleknek jogszabályban meghatározott feltételek szerint megkötött megállapodása alapján került sor .


A részvények átruházhatósága


A részvény mind az 1988. évi VI. tv. ,mind pedig az ezt megelőző (a múlt században született )1875. évi XXXVII. törvény szerint abszolút forgalomképes értékpapír volt ,akár névre ,akár pedig bemutatóra szólt .


A részvényjognak ezt a szinte megváltoztathatatlannak tartott elvét azonban megváltoztatta a Gt. (új )


A bemutatóra szóló részvény továbbra is változatlanul szabadon átruházható ,tehát "abszolút forgalomképes ".


A társaságok ugyanis ennél a részvénytípusnál nem írhatnak elő forgalomkorlátozási szabályt .


Ezzel szemben -az erősödő típuskényszer miatt többségében kibocsátott -névre szóló részvényeknél már a zártkörűen működő részvénytársaságok alapító okirata korlátozhatja a részvények átruházását és azt a részvénytársaság beleegyezéséhez kötheti .


A Gt. (új )180. § (3) bekezdésének a hazai jogban ugyancsak merőben új előírásából következően a részvények átruházásánál -tehát a névre és bemutatóra szóló részvénynél egyaránt -irányadó még a Gt. (új )319. §-ával beiktatott 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (2) bekezdésének a nyilvánosan működő részvénytársaságok felvásárlásánál megállapított különleges szabályai is .


Eszerint "a nyilvános vételi ajánlat szabályainak a megsértésével kötött részvény-átruházási szerződés semmis ".


Az idézett jogszabályhelyben írt nyilvános vételi ajánlati kötöttség kizárólag csak a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinél keletkezhet .


Olyan esetekben ha valamely jogalany az ilyen módon működő részvénytársaság szavazati jogok 33%-át meghaladó mértéket megtestesítő részesedést kíván megszerezni egy részvénytársaságnál .


Az 1996. évi CXI. törvény új szabályai részletesen megállapítják az ilyen vállalat-felvásárlás -a "take over "-esetekre irányadó szabályokat ,amelyeket kötelező betartani a jogszerű szerzéshez .


Ezek megsértése esetére lép be a fentebb írt semmisségi szankció .


A nyilvánosan működő részvénytársaságoknak egyaránt lehet névre és bemutatóra szóló részvényük .


Ezért a Gt. (új )180. § (3) bekezdés utolsó fordulata értelmében a névre szóló részvény mellett a bemutatóra szóló részvényre is irányadó az ,hogy a törvény előírhatja ,hogy a részvény átruházása csak akkor érvényes ,ha arra a feleknek a jogszabályban meghatározott feltételek szerint megkötött megállapodása alapján kerül sor .(Az átruházási mód teljes kötetlensége miatt azonban nem világos előttünk ,hogy ez az új intézmény ,hogyan tud működni a bemutatóra szóló részvénynél a gyakorlatban .)


A részvények átruházási módja


A bemutatóra szóló részvény (amely kizárólag csak nyomdai úton állítható elő )az új törvény előírásai szerint is a tulajdonosa megjelölése nélkül szabadon ruházható át .


Az átruházási módot tehát a Gt. (új )ennél a részvénytípusnál -az 1988. évi VI. tv. szabályozásához hasonlóan -továbbra sem állapítja meg .


A szabad átruházhatóság alatt azonban a gyakorlat általában eddig mindig azt értette ,hogy a bemutatóra szóló részvény átruházása puszta átadással történik meg .


Az azonos törvényi megfogalmazásból pedig változatlanul levonható az a következtetés ,hogy a bemutatóra szóló részvény átruházási módja a kézből kézbe történő puszta átadása a részvénynek .


A névre szóló részvény kétféle módon -nyomdai úton vagy dematerializált papírként számítógépes jelként -állítható elő .


Ezért ennek a részvénytípusnak az átruházási módja az előállítási formájától függően eltérően alakul és arra a Gt. (új ),illetve az 1996. évi CXI. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni .


A Gt. (új )180. § (3) bekezdése szerint a nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára ,illetve a részvényhez csatolt toldatra írt teljes vagy üres forgatmány útján történik .


Az új törvényi előírás az 1988. évi VI. tv. szabályaival ellentétben már nem utal az átruházásnál a váltójogi szabályokra .


Ezzel összefüggésben a törvényi indokolás ,illetve a Gt. (új )kommentár is csak arra utal ,hogy "...a forgatás tartalmi elemeit a 180. § (3) bekezdése határozza meg ".


Ezen túl semmi további magyarázatot nem adott ,azon kívül hogy a szabály az üres forgatmány alkalmazhatóságának a világossá tételét szolgálja .


Megítélésünk szerint azonban a szabály így önmagában hiányos és a gyakorlatban már a kihirdetése után értelmezési gondokat vetett fel .


Hiányos a szabály azért ,mert sem a forgatmányok tartalmát ,sem pedig azok joghatását nem állapítja meg és a nem szabályozott kérdésekben nem utal át a váltójogi előírásokra sem .


A hiányzó tartalmakat ugyanakkor a teljes vagy üres forgatmánnyal történő átruházási forma előírása nem magyarázza meg .


Emiatt pedig szerintem a sajátos tartalma alapján önmagában ez a kulcsfontosságú szabály értelmezhetetlen .


(A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 26-27. §-ai például önállóan szabályozzák a közraktári jegy forgatással való átruházását .


Ennek során pontosan megállapítják a forgatás és a forgatmány fogalmát ,valamint az üres forgatmány és a forgatmányláncolat tartalmát .


A nem szabályozott kérdésekben pedig a 27. § (5) bekezdése a váltójogi szabályok alkalmazását írja elő .)


A hiányos szabályozás miatt szerintem a Gt. (új )szabály alapján is elkerülhetetlen a váltójogi előírások bekapcsolása a nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházásánál .


Erre a Gt. (új )9. § (2) bekezdése ad lehetőséget ,mert mint nem szabályozott kérdésben lehetővé teszi a Ptk. 338/B. § (2) bekezdésének a belépését .


Eszerint pedig "...az értékpapír átruházásának a módjára -jogszabály eltérő rendelkezésének a hiányában -a váltóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni ".


A Gt. (új )180. § (3) bekezdésének pedig nincsen olyan eltérő előírása ,amely kizárná a váltójogi szabályok alkalmazását ennél a részvénytípusnál .


Ezért véleményem szerint a Gt. (új )180. (3) bekezdéséhez az 1988. évi VI. tv. alapján kialakult helyzettel azonos módon be kell kapcsolni az 1/1965. (I. 24. )IM rendelet 11-20. §-ainak a rendelkezéseit .


Az 1/1965. (I. 24. )IM rendelet 11. §-ából következően a nyomdai úton előállított névre szóló részvény a jogszabály erejénél fogva forgatható értékpapír ,s ez alól a 11. § (2) bekezdése értelmében csak az jelenthet kivételt ,ha a forgatmányos negatív rendeleti záradékkal látja el a részvényt .


A forgatható értékpapír átruházása forgatmánnyal megy végbe ,az ilyen átruházásnak átruházó és igazoló hatása van ,ami azt jelenti ,hogy a forgatmány a részvényből mint tagsági jogot megtestesítő értékpapírból származó valamennyi jogot átruházza az új tulajdonosra .


Az új tulajdonost pedig -az igazoló hatásból következően -maga a részvény legitimálja .


A forgatmány az 1/1965. (I. 24. )IM rendelet alapján is teljes forgatmány vagy pedig üres forgatmány lehet .


A teljes vagy kitöltött forgatmánynál mindig fel kell tüntetni az átruházó aláírása mellett az új tulajdonos nevét (cégét és címét ,székhelyét )is .


Az üres forgatmánynál viszont már elegendő az átruházó puszta aláírása is a részvény hátoldalára ,illetve a toldaton .)


Az üres forgatmány alkalmazhatóságával kapcsolatban az 1988. évi VI. tv. alapján a Legfelsőbb Bíróság egy felülvizsgálati ügy során -Gfv.VII. 30.482/1996/5. szám alatt -elvi jelentőségű határozatot hozott .


Ez az iránymutatás szerintem a Gt. (új )hatálybalépése után is változatlanul irányadó lesz .


Eszerint "...a névre szóló részvénynek a kibocsátását követően nem kell szükségszerűen tartalmazni a mindenkori tulajdonos nevét ...".


A részvény birtokosát jogos birtokosnak kell tekinteni ,ha jogát az átruházások meg nem szakított láncolatával igazolja akkor is ,ha az utolsó átruházás üres ...


A névre szóló részvény birtokosa üres forgatmány alapján az átruházások meg nem szakított láncolata esetén tehát jogszerűen igényelheti az igazgatóságtól a részvénykönyvbe a részvény tulajdonosakénti bejegyzését ".


A forgatmány-láncolat egyébként akkor minősül megszakítatlannak ,ha teljes forgatmánynál első alkalommal a rendelvényes ,utána pedig az forgatta tovább ,akit az előző forgatmány kedvezményezettként ,vagyis forgatmányosként tüntetett fel .


Az üres forgatmánnyal történő részvényátruházásnál viszont a részvénybirtokos már több lehetőség közül választhat .


Ilyenkor ugyanis szándékától függően üres forgatmánnyal kérheti a részvénybirtokos a részvénykönyvbe való bevezetését ,mert a részvény birtoklása részvényesként legitimálja .


Kitöltheti a forgatmányt a saját vagy harmadik személy javára is ,de tovább forgathatja a részvényt teljes vagy üres forgatmánnyal is .


Ezen túl továbbadhatja a részvényt úgy is ,hogy nem ír semmit .


Az üres forgatmányt ,amint azt a Gf.I. 33.248/1992. számú eseti döntésében a Legfelsőbb Bíróság is hangsúlyozta ,sohasem szakítja meg a forgatás láncolatát .


Az üres forgatmánynál ugyanis ,amint ezt jogirodalmi vélemény is kiemelte az a törvényes vélelem ,hogy az üres forgatmányt követő váltóátruházás aláírója egyben a forgatmányos .


A teljes vagy üres forgatmány nélkül történő továbbadása a részvénynek pedig nem minősül forgatmánynak ,ezért az a forgatmány-láncolatot sem szakíthatja meg .


Emiatt pedig ha a nyomdai úton előállított névre szóló részvény utolsó forgatmánya üres ,a részvénybirtoklás jogszerűségét önmagában a részvény felmutatása igazolja .


A dematerializált (névre szóló )részvény átruházása viszont az 1996. évi CXI. törvény szabályai szerint történik ,vagyis a dematerializált részvény tulajdonosával kötött értékpapír számlaszerződés alapján vezetett értékpapír-számlán a számlatulajdonos vagy az általa meghatalmazott rendelkezése alapján a részvénytulajdonos számlájának a megterhelésével és a vevő számláján való jóváírással történik meg .


Abban az esetben ,ha az eladó részvénytulajdonos és a vevő számláját nem ugyanaz a számlavezető vezeti ,akkor a vevő számláján történő jóváírás a központi értékpapír-számla közbeiktatásával megy végbe .


Dematerializált részvénynél tehát nem közvetlenül az eladó és a vevő áll szemben egymással ,hanem az eladó és a vevő számlája közötti mozgással valósul meg a részvény átruházása .

A dokumentumban összesen 63 mondat ezen belül 121 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 549 főnévi csoport, 269 jelzői melléknévi szerkezet, 75 határozószói csoport, 9 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 1404 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály