Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvényre vonatkozó rendelkezéseket az alapító okirat (alapszabály )állapítja meg .


A részvénytársaság akár zártkörűen ,akár nyilvánosan működik a tagsági viszonyt megtestesítő részvényen túl kibocsáthat hitelviszonyt megtestesítő névre szóló kötvényt is .


A kötvény kibocsátható nyomban az alapítás során ,de forgalomba hozható később a működés alatt is .


Amennyiben az alapításkor kerül sor a kötvény kibocsátására ,ebben az esetben a kötvénnyel kapcsolatos rendelkezéseket az alapító okiratnak (alapszabálynak )tartalmaznia kell .


Ha pedig a társaság a működés során határozza el kötvény forgalomba hozatalát ,erről minden esetben szabályszerű közgyűlési határozattal kell dönteni .


A kötvény kibocsátása során a Gt. (új )rendelkezésein túl az 1996. évi CXI. törvény előírásait is figyelembe kell venni .


Ilymódon a kötvény a részvényhez hasonlóan az 1996. évi CXI. törvényben előírt feltételek mellett kibocsátható akár zártkörűen ,akár nyilvánosan .


Az 1996. évi CXI. törvény 24. § (2) bekezdéséből követően azonban a kötvény nyilvános kibocsátására csak akkor kerülhet sor ,ha a kibocsátó ,illetve jogelődje legalább egy teljes naptári évet működött .


Mindebből az következik ,hogy csakis jogutódlással történő alapítás esetén merülhet fel a kötvény alapítással egyidejű kibocsátása .


A működés során pedig szintén az előbb írt feltételek fennállása esetén hozható forgalomba nyilvánosan a kötvény .


Természetszerűleg be kell tartani a kötvény forgalomba hozatala során a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb rendelkezéseket ,így az 1996. évi CXI. törvény 24. § (1) bekezdése szerint forgalmazót kell igénybe venni ,s a felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni .


A kötvény zártkörű forgalomba hozatalára vonatkozóan időbeli korlátozás nincs ,az ilyen forgalomba hozatal során szintén követni kell az 1996. évi CXI. törvény előírásait ,így különösen az 55-56. §-ban írtakat .


E szerint a kötvény névértékének legalább 5 millió forintnak kell lennie ,a kötvényről a kibocsátónak információs összeállítást kell készítenie ,s főszabályként forgalmazót is igénybe kell venni .


Tekintettel arra ,hogy a kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír ,s kibocsátásának célja "idegen tőke gyűjtése "a kötvény ellenértéke apport nem ,csak készpénz lehet .


Ekként foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Fpk. II. 30.434/1993/6. számú határozatában .


Átváltoztatható kötvény kibocsátása


E "kötvényfajta "az alaptőke felének értékéig bocsátható ki .


A hitelintézeti törvény azonban lehetővé teszi a hitelintézetek számára saját tőkéjüket meghaladó mértékű nyilvános kötvénykibocsátását [1996. évi CXII. törvény 5. § (2) ].


A kötvény kibocsátása során a Gt. (új )256. §-ában írtak szerint kell eljárni .


Az ilyen kötvénykibocsátás tehát minden esetben együtt jár az alaptőke feltételes felemelésével .


Az alapító okiratnak (alapszabálynak ),illetve közgyűlési határozatnak tehát meg kell határozni az átváltoztatható kötvények ellenében igényelhető részvények névértékének és darabszámának figyelembevételével az alaptőke legmagasabb összegét .


Ugyancsak meg kell határozni a kötvényre vonatkozó adatokat ,a részvényre átváltás feltételeit ,s természetszerűleg a kötvény futamidejét .


Az ilyen kötvénykibocsátás esetében az alaptőke emelés tényleges összege végső soron attól függően alakul ,hogy a kötvénytulajdonosok mennyiben élnek a kötvény részvényre átválthatóságával .


Az alaptőke tényleges összegét mindenkor a számviteli törvény szerinti beszámoló (mérleg )elfogadásáról döntő közgyűlés állapítja meg ,s módosítja ennek megfelelően az alapító okiratot (alapszabályt )a Gt. (új )257. § (2) bekezdésének megfelelően .


Jegyzési jogot biztosító kötvény


E "kötvényfajta "szintén forgalomba hozható akár nyilvánosan ,akár zártkörűen az 1996. évi CXI. törvényben írt feltételek szerint .


Az ilyen kötvény azonban csakis nyilvános alaptőke emelés esetén ,éspedig az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelése esetén biztosítja a jegyzési jogot .


Éppen ezért bár elvi éllel nem zárható ki ,hogy ilyen kötvényt zártkörűen működő részvénytársaság is kibocsásson ,azonban ez esetben az alaptőke felemelését meg kell ,hogy előzze a Gt. (új )178. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaság működési formájának a megváltoztatása ,vagyis a társaságnak át kell térnie a nyilvános működésre .


Megjegyzendő még ,hogy mindkét említett kötvényfajta mint névreszóló értékpapír előállítható nyomdai úton és dematerializált papírként is .

A dokumentumban összesen 29 mondat ezen belül 59 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 238 főnévi csoport, 99 jelzői melléknévi szerkezet, 32 határozószói csoport, 14 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 585 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály