Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A részvénytársaság által kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét .


Az elsőbbségi részvényfajtán belül a törvény öt részvényosztályt határoz meg és egyúttal megállapítja az elsőbbségi részvény fogalmát is .


Elsőbbségi részvényt az 1988. évi VI. tv. által megfogalmazott mértékig ,vagyis maximum összesen az alaptőke 50%-áig bocsáthatnak ki a társaságot .


Mégpedig kizárólag csak névre szóló részvényként .


Az elsőbbségi részvényhez más részvényfajtával szemben biztosított előnyöket az alapító okiratnak ,illetve alapszabálynak kell megállapítania .


Az említett okiratokban megállapított elsőbbségi előnyök az egyes részvényosztályoknál vannak nevesítve és ezek a következők -osztalékelsőbbség ,-likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség (amely a részvénytársaság megszűnése esetén a tiszta vagyonból nyújthat előnyt a jogosultja részére ),-szavazati joggal kapcsolatos elsőbbség (amelynek két formáját állapítja meg a törvény ,ez a többszörös szavazati jogot és a vétójogot biztosító részvényosztály ),-zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot adó elsőbbség ,-végül olyan elsőbbség ,amely törvényi engedély alapján ötvözi az osztalékelsőbbségi és a likvidációs elsőbbségi jogokat .


A fentebb felsorolt öt részvényosztály közül az elsővásárlási jogot biztosító részvényosztályt a nyilvánosan működő részvénytársaságok nem bocsáthatják ki ,mert ezt a törvény kizárólag csak a zártkörűen működő részvénytársaságok részére teszi lehetővé .


A többi négy részvényosztályt azonban mind a nyilvánosan ,mind pedig a zártkörűen működő részvénytársaságok kibocsáthatják .


Az elsőbbségi részvényfajta négy részvényosztályánál -az osztalékelsőbbségi ,likvidációs elsőbbségi ,ezek kombinációjával kibocsátott elsőbbségi ,továbbá az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényosztálynál -az alapító okirat ,illetve az alapszabály korlátozhatja vagy kizárhatja az elsőbbségi részvényhez fűződő szavazati jogot .


Az elsőbbség jellegéből következően azonban nyilvánvalóan nincsen lehetőség szavazati jog korlátozásra a szavazatelsőbbséget adó részvényosztálynál .


Abban az esetben ,ha a létesítő okirat nem ír elő az egyes részvényosztályoknál szavazatkorlátozó vagy kizáró rendelkezést ,akkor a részvényest a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog illeti meg [Gt. (új )229. § (1) ].


Az egyes elsőbbségi részvényosztályok kombinálására -amint erre a 181. és 182. §-ok indokolásánál már utalás történt -nincsen lehetőség az új szabályozásból következően .


Ezért az elsőbbségi jogokat csak az egyes részvényosztályoknál meghatározott jogosítványokkal összefüggően lehet megállapítani .


Egy részvényosztályon belül azonban -új részvénysorozatként -már mód lehet az eltérő mértékű jogosítványok megállapítására is .


Az új Gt. (új )ezzel a szabályozási móddal kizárja azt ,hogy egy részvénytársaságon belül a részvényesi jogokat sértő aránytalanságok és egyenlőtlenségek alakuljanak ki .

A dokumentumban összesen 15 mondat ezen belül 27 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 134 főnévi csoport, 75 jelzői melléknévi szerkezet, 22 határozószói csoport, 2 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 354 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály