Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Az alapító okiratban (alapszabályban )meg kell határozni az osztalékelsőbbségi részvényhez fűződő kedvezmények igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat .


Az 1988. évi VI. tv. elnagyolt és emiatt a gyakorlatban sok vitára okot adó szabályozása helyett az új törvény már részletesen szabályozza az osztalékelsőbbséget adó részvény kérdéskörét .


A Gt. (új )184. § (1) bekezdése először is egyértelműsíti azt ,hogy a más részvényfajtába vagy részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően azoknál kedvezőbb mértékben osztalékra jogosító részvénynél ,mi a kedvezménynek ,vagyis az osztaléknak a forrása .


Ez a forrás a számviteli törvény 26. §-ával összhangban kizárólag csak a részvényesek között felosztható "adózott eredmény "lehet .


A Gt. (új )184. § (1) bekezdésének az osztalékkedvezménynél más részvényfajtához és más részvényosztályhoz képest adható osztalékkedvezményre utaló meghatározása szerintünk ugyan az eltérést ,a saját részvényosztályra vonatkozóan ,nyelvtani értelmezés szerint nem foglalja magába .


A 181. § (2) bekezdése azonban egyértelműen kimondja azt ,hogy egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvényeket is ki lehet bocsátani .


Ezért a részvénytársaságok alapító okirata ,illetve alapszabálya a Gt. (új )182. §-ra figyelemmel eltérő mértékű osztalékelsőbbségi részvénysorozatokat is kibocsáthat .


Az 1988. évi VI. tv.-nek nem volt rendelkezése arról ,hogy olyankor ,ha a társaság valamelyik évben nem fizetett osztalékot ,akkor az elmaradt osztalékra jogosult lehetett -e az elsőbbségi részvényes .


Az új szabályozás ezt a hiányosságot pótolva ,a Gt. (új )182. § (2) bekezdésben főszabályként kimondja azt ,hogy ha a részvénytársaság valamelyik évben az osztalékelsőbbségi részvények után nem fizet osztalékot ,úgy akkor a következő évben először ezeknek a részvényeseknek az elmaradt osztalékát kell kielégíteni és a többi részvényesnek csak ezután fizethető osztalék .


A törvény azonban lehetőséget ad arra is ,hogy a létesítő okiratban ettől eltérően rendelkezzenek a társaságok .


Olyankor ,ha a szavazati jogot korlátozó vagy kizáró osztalékelsőbbségi részvényesek számára nem fizet a részvénytársaság osztalékot ,vagy azt teljes egészében nem fizeti ki és azt a következő évben sem pótolja az arra az évre esedékes osztalékkal együtt ,akkor az osztalékelsőbbségi részvényesek szavazati joga feléled .


Az osztalékfizetés elmulasztása miatt feléledt szavazati jogokat pedig mindaddig gyakorolhatják a részvényesek ,ameddig a részvénytársaság ki nem fizeti az elmaradt osztalékukat .


A Gt. (új )184. § (4) bekezdése szerint az osztalékelsőbbséghez fűződő kedvezményeket ,illetve azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat az alapító okiratnak ,illetve az alapszabálynak kell megállapítania .

A dokumentumban összesen 13 mondat ezen belül 27 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 125 főnévi csoport, 70 jelzői melléknévi szerkezet, 24 határozószói csoport, 4 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 360 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály