Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani .


A részvénytársaság megalakulása az alapszabály elfogadásával zárul .


Az alapszabály tartalmára nézve az alapító okiratra irányadó szabályokat kell alkalmazni ,tehát annak a Gt. (új )11. §-ban és a 207. §-ban írtakat kell tartalmaznia .


A részvény név ,illetve kibocsátási értéke befizetése feltételeinek meghatározásakor [Gt. (új )207. § (1) a) ]a Gt. (új )222. §-ban írtakat kell figyelembe venni .


Értelemszerűen nem kell az alapszabály részévé tenni a 207. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat ,mely csak zártkörű alapításra irányadó .


A közgyűlés összehívása módjának meghatározásakor [Gt. (új )207. § (1) ]a 234. §-ban írtak szerint kell eljárni .


A hirdetményi lapnak [Gt. (új )239. § (3) ],-mely lehet azonos ,de eltérő is az egyéb hirdetményekre szolgáló [Gt. (új )207. § (1) i) ]lappal -országos napi ,vagy hetilapnak kell lennie .


Arra is mód van ,hogy két vagy több lapot is megjelöljön az alapszabály ,azonban ez esetben valamennyi hirdetménynek meg kell felelnie a 234. §-ban írt 30 napos határidőnek .


Egyéb hirdetmények


A Gt. (új )számos esetben kötelezővé teszi a társaság illetve ügyvezetés egyes részvényeseket érintő hirdetményei közzétételét .


(Ezek azok a közlemények ,amelyek Cégközlönyben történő közzétételét a törvény nem írja elő .)


Ilyen hirdetmény például a Gt. (új )222. § (2) bekezdése szerint a részvényesek igazgatóság általi felhívása a hátralékos befizetésekre ,vagy a 254. § (1) bekezdés szerint az alaptőke felemelése esetén a részvények felülbélyegzésével kapcsolatos felhívás .


E hirdetmények közzétételére szolgál az alapszabályban megjelölendő hirdetményi lap [207. § (1) i) ],mely amint láttuk lehet a közgyűlési meghívó közzétételére szolgáló lappal azonos ,de más lap is .


A hirdetményt újságban (napilap ,hetilap )kell meghirdetni ,ez következik pl. a Gt. (új )222. § (2) bekezdéséből .


A lapnak magyarnak és az általánosan elfogadott gyakorlat szerint országos napi- vagy hetilapnak kell lennie .


Nincs akadálya annak ,hogy akár több sajtóorgánumot is megjelöljön az alapszabály .


Az azonban elfogadhatatlan ,hogy konkrét megjelölés nélkül általánosságban utaljon országos napi- vagy hetilapra (pl. bármely országos napilap ).


Vagylagosan is megjelölhetőek lapok ,de ez esetben is konkrétan .


Ilyen értelemben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Cg. törv. II. 32.260/1991/4. sz. határozatában és Cgf. VII. 32.683/1991/2. sz. eseti döntésében kifejtve ,hogy "a jogalkotó nyilvánvalóan azért tette az alapszabály kötelező tartalmi elemévé a hirdetmények közzétételéről szóló rendelkezést ,mert a részvényesek részére biztosítani kívánta ,hogy időben és kellő részletességgel tudomást szerezhessenek a társaság legfontosabb közleményeiről .


Amennyiben a társaságnak módja van esetenként önként választott bármelyik napilapban megjelentetni a hirdetményt ,gyakorlatilag nem történt rendelkezés a hirdetmény tényleges helyének meghatározásáról .


Nem kötelező a közgyűlés összehívására hivatalos lapot -Gt. (új )viszonylatában a Cégközlönyt -megjelölni .


Országos lap mellett már megjelölhető helyi lap is .


Ez esetben mindkét hirdetménynek szabályosnak kell lennie ."


A szavazati jog gyakorlásának feltétele ,módja


E körben azt kell szabályozni ,hogy a részvényesek milyen módon igazolják részvényesi mivoltukat ,hogyan tudják szavazati jogukat gyakorolni ,továbbá arról kell rendelkezni ,hogy mely kérdésekben kell esetlegesen titkosan szavazni .


E követelménynek nem lehet csupán formálisan eleget tenni ,esetleg azzal ,hogy az alapszabály az igazgatóságot hatalmazza fel arra ,hogy a hirdetményben esetről esetre -rendelkezzen -e kérdésről ,mutatott rá a LB. Cg. törv. II. 32.976/1991/2. sz. határozatában


"A szavazás módjával és feltételeivel kapcsolatos konkrét rendelkezéseket a közgyűlés által elfogadott alapszabálynak kell tartalmaznia .


A közgyűlésről szóló hirdetményben az igazgatóságnak az alapszabályban előírt rendelkezésekre hivatkozva kell közölnie a szavazati jog gyakorlásának feltételét .


Nem fogadható el az alapszabály olyan megfogalmazása ,hogy a részvényeket "kellő időben "kell a társaság székhelyén letenni ".


A szavazatok számával kapcsolatosan rá kell mutatni ,hogy bár a Gt. (új )kifejezetten nem írja elő a szavazatszám megjelölését ,a szavazati jog gyakorlásának azonban vitán felül feltétele az is ,hogy a részvényes ,és a társaság ismerje ,hogy az egyes részvények mennyi szavazatot biztosítanak .


Különösen ,ha eltérő névértékű részvények kibocsátására is sor kerül .


Létezik olyan irodalmi álláspont ,amely szerint a közgyűlés esetről esetre megállapodhat a szavazatok mértékéről .


Ez esetben azonban kérdéses lehet ,hogy erről milyen szavazatszám/arány alapulvételével dönthet a közgyűlés .


Hangsúlyozni kell továbbá ,hogy a szavazatarányt (szavazatszámot )a legalacsonyabb névértékű részvényből kiindulva kell meghatározni ,hiszen a szavazati jog a részvényesi alapjogok egyike .


Apport


A hatályos szabályozás szerint az apportot a legkésőbb cégbejegyzési kérelem benyújtásáig szolgáltatni kell .


Ennek igazolására a Ctv. melléklete II. 2/A. g) pontjában írt alapítói nyilatkozat szolgál .


(Az alapítóknak nyilatkozniuk kell a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról .)


Érdekessége a szabályozásnak ,hogy más cégforma esetén (kft. )ezt a nyilatkozatot a képviselőnek kell megtennie ,részvénytársaság esetében azonban az alapítóknak ,akik egyebekben nyilvános alapításnál kizárólagosan jogosultak apport szolgáltatására .)

A dokumentumban összesen 39 mondat ezen belül 87 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 297 főnévi csoport, 91 jelzői melléknévi szerkezet, 27 határozószói csoport, 28 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 716 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály