Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Az értékpapírokra vonatkozó törvényi előírások alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében ,a részvényes javára gyakorolja .


A törvény a Ptk. 338/B. § (1) bekezdésével összhangban meghatározza ,hogy a részvényes milyen feltételekkel ,milyen okiratok birtokában gyakorolhatja részvényesi (szervezeti és vagyoni )jogait ,vagyis milyen módon igazolhatja részvényesi mivoltát .


Nyomdai úton előállított részvények esetében magának a részvénynek ,illetve letétkezelőnél letétbe helyezett részvények esetében a letéti igazolásnak ,dematerializált részvény esetében pedig az értékpapír számlavezető által kiállított tulajdonosi igazolásnak a birtokában gyakorolhatók a részvényesi jogok .


Névre szóló részvény esetében pedig további feltétel a részvénykönyvbe (Gt. (új )198. § )történő bejegyzés .


Az igazolásnak tartalmaznia kell a részvény kibocsátó társaság megnevezését ,a részvény adatait ,a letétkezelőre ,illetve az értékpapír számlavezetőre vonatkozó adatokat ,névre szóló részvény esetén továbbá a részvényes nevét (cégét ),lakóhelyét (székhelyét ).


Az 1996. évi CXI. törvény 93. § (1)-(2) bekezdéséből következően továbbá a közgyűlésen való részvétel céljából kiállított igazolás a közgyűlés ,illetve megismételt közgyűlés napjain érvényes .


A tulajdonosi ,vagy ,letéti igazolás kiállítását követően az igazolás bevonásáig az értékpapír számlán változás nem vezethető át ,s a letevő ,illetve más személy részére részvény nem adható ki .


Közös tulajdonú részvény


A részvények közös tulajdonban is lehetnek .


Ilyen esetben a tulajdonostársaknak ki kell jelölni a közös képviselőt ,aki a társasággal szemben jogosult a részvényesi jogok gyakorlására .


A társasággal szemben fennálló kötelezettségekért a közös tulajdonostársak felelőssége egyetemleges .


Egyebekben a tulajdonostársak egymásközti viszonyára a Gt. (új )9. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 139-148. §-ai az irányadóak .


A részvénysorozat fogalmát a Gt. (új )182. §-a és az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 18. pontja határozza meg ,mely szerint az azonos típusú és azonos jogokat megtestesítő ,azonos névértékű és azonos előállítású módú részvények egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége ,továbbá valamely későbbi időpontban kibocsátott ,a korábbival minden tekintetben azonos részvények minősülnek egy részvénysorozatnak .


Az egy részvénysorozatba tartozó részvényesek azonos jogállását a törvény a hátrányos különbségtétel tilalmával is megerősíti .


A részvényesi meghatalmazott intézményéről az 1996. évi CXI. törvény 92. §-a rendelkezik .


E szerint a dematerializált részvény tulajdonosa az értékpapír számláját vezető számlavezetővel ,illetve a nyomdai úton előállított névre szóló részvény tulajdonosa a részvényét kezelő letét kezelővel kötött szerződéssel részvényesi jogai gyakorlásával meghatalmazza a számlavezetőt ,illetve letétkezelőt .


A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat a saját nevében ,azonban a részvényes javára gyakorolja .


A részvényesi meghatalmazott mindazon részvényesi jogot gyakorolhatja ,amely a részvényest megilleti .


A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhatja .


Olyan társaságok esetében ,amelyek csak névre szóló részvényt bocsáthatnak ki (pl. a zártkörűen működő társaságok ,vagy a befektetési vállalkozások )a részvényesi meghatalmazott csakis a részvényessel együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe [1996. évi CXI. törvény 92. § (8) ].


A részvényesi meghatalmazott ugyanakkor a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását [1996. évi CXI. törvény 92. § (14 )].

A dokumentumban összesen 21 mondat ezen belül 37 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 201 főnévi csoport, 107 jelzői melléknévi szerkezet, 12 határozószói csoport, 3 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 462 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály