Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Ha a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor ,határozathozatalra csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében akkor kerülhet sor ,ha a részvényesek a közgyűlés megtartása ellen nem tiltakoztak .


A közgyűlés az a fórum ,amelyen keresztül a részvényesek a társaság irányításában ,működtetésében részt vesznek .


Ezért a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a közgyűlés nem mellőzhető ,még alacsony részvényesi szám mellett sem ,vonatkozik ez a zártkörűen működő társaságokra is .


Arra sincs mód ,hogy a közgyűlés felhatalmazása alapján a részvényesek ülésen kívül hozzanak határozatot .


Ezt hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII.31.762/1992/2. sz. határozatában "A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényesek kizárólag közgyűlésen határozhatnak ..."


A rendes közgyűlés


A rendes közgyűlés (közgyűlések )összehívására az igazgatóság jogosult és egyben köteles .


A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó néhány tárgykörben évente (mérleg ,nyereségfelosztás )határozatot kell hozni ,ezért legalább egy közgyűlést tartani kell (évi rendes közgyűlés ).


Az éves gazdálkodást záró (mérlegelfogadó )közgyűlést a számviteli ,adójogszabályok előírásaira figyelemmel legkésőbb a következő év május 31-ig meg kell tartani .


Az alapító okirat ,alapszabály ennél gyakrabban is előírhatja rendes közgyűlés tartását (pl. negyedévente ,félévente ).


Rendkívüli közgyűlés


Szükség esetén -ideértve azokat az eseteket ,amikor az törvényben előírt feltételek megvalósulnak -bármikor összehívható a közgyűlés (rendkívüli közgyűlés ),arról az alapító okiratnak alapszabálynak nem kell rendelkeznie .


Természetszerűleg az alapító okirat ,alapszabály a törvény rendelkezésein felül további esetekben is előírhatja rendkívüli közgyűlés tartását ,az e közgyűlés összehívására köteles szerv egyidejű megjelölésével .


A rendkívüli közgyűlés (közgyűlések )összehívására kerülhet sor ha ha a felügyelőbizottsági tagok száma a törvényben előírt szám alá csökken [Gt. (új )34. § (5) ],ha az arra jogosultak az ok és cél megjelölésével a törvényben előírtak betartásával kérik [Gt. (új )51. § (1) ]ha a társaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent ,vagy fizetéseit megszüntette ,vagyona a tartozásait nem fedezi ,illetve saját tőkéje az alaptőke alá csökkent [Gt. (új )243. § (1) ],a könyvvizsgáló kezdeményezése alapján ,[Gt. (új )14. § (2) ].


-ha az igazgatóság szükségesnek tartja [Gt. (új )234. § (1) ],ha a felügyelőbizottság megítélése szerint a társaság érdeke megkívánja [Gt. (új )31. § (4) ],ha az alapszabályban előírt feltételek megvalósulnak .


A működés kétféle módja a zártkörű és nyilvános működésnek megfelelően a törvény a közgyűlés összehívására nézve is eltérő szabályokat állapít meg .


Figyelemmel arra ,hogy zártkörű társaságok esetében valamennyi részvény névre szóló ,továbbá hogy az ilyen társaságok működése a nyilvánosság kontrollja nélkül valósul meg ,a közgyűlés összehívása is hirdetmény nélkül az alapító okiratban foglaltak szerint történik .


Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében azonban változatlanul szükséges a közgyűlés nyilvános ,az alapszabályban meghatározott hirdetményi lapban (lapokban )történő összehívása .


A bírói gyakorlat a közgyűlés összehívására vonatkozó törvényi és alapszabályi előírások betartását szigorúan megköveteli .


Így a lappéldány megjelenése és a közgyűlés megtartása között a 30 napnak el kell telnie ,mégpedig úgy ,hogy a lappéldány megjelenésének napja és a közgyűlés napja a határidőbe nem számít bele .


"Helyes az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja ,mely szerint a közzététel napja és a közgyűlés napja ezen 30 napos határidőbe nem számítható bele ."(LB Cg. törv. II. 31.720/1991/93. ).


Zártkörűen alakult részvénytársaságnál sem lehet eltekinteni a közgyűlés szabályszerű ,az alapító okirat szerinti összehívásától .


A meghívó ,hirdetmény tartalmát pontosan ,egyértelműen kell meghatározni .


A napirendi pontok megjelölésével és a szavazati jog gyakorlása módjának feltüntetésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a korábbi szabályozás alapján ,ám a jövőben is iránymutatónak tekintendő határozatokat hozott .


A közgyűlési napirendi pontok megjelölésével kapcsolatosan a bírói gyakorlat megköveteli ,hogy az konkrét legyen ne csak általánosságban utaljon a tárgyalásra kerülő kérdésre .


Így pl. nem fogadható el az "egyebek "vagy a "személyi kérdések "megjelölés ,úgyszintén az "alapszabály módosítása "utalás sem .


Meg kell jelölni ,hogy a tisztségviselők választását ,visszahívását ,vagy hogy az alapszabály mely rendelkezésének módosítását -pl. székhelyváltozás -tűzik napirendre .


Ha a közgyűlésen valamennyi részvényes nincs jelen olyan kérdésben ,amely nem volt szabályosan a közgyűlés napirendjére tűzve ,nem hozható érvényes határozat (LB. Cgt. II. 34.401/1993/4. )


A hirdetménynek a szavazati jog gyakorlás feltételeit is tartalmaznia kell ,éspedig az alapító okiratban ,alapszabályban írtak szerint .


"A szavazati jog gyakorlásának feltételeiről ,módjáról nem az igazgatóságnak kell eseti jelleggel a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben rendelkeznie ,hanem a szavazás módjával és feltételeivel kapcsolatos konkrét rendelkezéseket a közgyűlés által elfogadott alapszabálynak kell tartalmaznia .


A közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben az igazgatóságnak az alapszabályban előírt rendelkezésekre hivatkozva kell közölnie a szavazati jog gyakorlásának feltételeit .


Nem fogadható el az alapszabály olyan megfogalmazása ,hogy a részvényeket "kellő időben "kell a társaság székhelyén letenni ."(LB Cg. törv. II. 32.976/1991/2. ).


Mindezt értelemszerűen irányadónak kell tekinteni a zártkörűen működő társaság esetében a közgyűlési meghívó tartalmára nézve is .


Az éves mérleget tárgyaló rendes közgyűlés összehívását tartalmazó hirdetményben praktikus okokból a Gt. (új )228. § (3) bekezdésében írtak is feltüntethetőek ,ez esetben szükségtelen a külön közzététel .


Zártkörű társaság esetén pedig ugyanezen adatok a közgyűlési meghívóval együtt is közölhetőek a részvényesekkel .


Új szabály ,hogy a közgyűlési meghívóban ,hirdetményben a megismételt közgyűlés helyét és idejét is meg kell határozni ,feltételesen arra az esetre ,ha az összehívott közgyűlés nem lesz határozatképes .


Annak sincs jogszabályi akadálya ,hogy az eredeti meghívó ,hirdetmény a megismételt közgyűlési meghívót is tartalmazza .


Ilyen esetben további meghívóra ,hirdetményre nincs szükség .


Szintén eltér a korábbi szabályozástól ,hogy a közgyűlés megtartható akkor is ha az összehívás nem volt szabályszerű ,azonban csak két konjunktív feltétel megvalósulása esetén ,vagyis ha a közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelen van ,és a közgyűlés megtartása ellen egyik részvényes sem tiltakozik .


[Tekintettel arra ,hogy a Gt. (új )18. § (3) bekezdése az előbbiektől részben eltérő feltételekhez (valamennyi részvényes jelenlétéhez )köti a napirenden nem szereplő kérdések megtárgyalását az előbbi szabályozás az ilyen esetekre nem látszik alkalmazhatónak .]

A dokumentumban összesen 40 mondat ezen belül 98 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 388 főnévi csoport, 121 jelzői melléknévi szerkezet, 41 határozószói csoport, 15 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 884 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály