Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A közgyűlés olyan határozata ,amely a nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányul ,akkor hozható meg ,ha ahhoz a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többsége -az alapító okiratban (alapszabályban )meghatározott módon -előzetesen hozzájárult .


Az egyes részvénysorozathoz kapcsolódó részvényesi jogok csorbítása tárgyában hozandó határozatoknál a törvény garanciális okokból sajátos határozathozatali rendet ír elő ,gyakorlatilag "megkettőzve "a határozathozatali eljárást .


Az ilyen döntés meghozatalához az is szükséges ,hogy a határozathoz az érintett részvénysorozat részvényesei az alapító okiratban ,alapszabályban meghatározott módon előzetesen hozzájáruljanak .


E szavazás során szigorúbb alapító okiratbeli ,illetve alapszabálybeli rendelkezés hiányában a részvényesek 3/4-es többségének hozzájárulása kell a határozathoz .


Az ilyen előzetes hozzájárulás során -mely megtörténhet a közgyűlés előtt ,vagy akár a közgyűlésen közvetlenül a határozat meghozatalát megelőzően -valamennyi érintett részvényes gyakorolhatja szavazati jogát ,függetlenül szavazati joga esetleges korlátozására ,vagy kizártságára .


Amint arról a Gt. (új )233. §-ának magyarázatánál már szó volt ,a részvénytársaság működési formája megváltoztatásának során a határozat meghozatalához a kisrészvényesek előzetes hozzájárulása szükséges .


E körben tehát szintén "kettős "határozathozatali rendelet ír elő a törvény .


Az előzetes hozzájárulás tekintetében azoknak a részvényeseknek van szavazati joga ,akiknek a szavazati aránya nem éri el a szavazatok 1%-át .


Gt. 239. (1)-(4) bekezdéséhez


A jegyzőkönyvnek mind tartalmilag ,mind alakilag olyannak kell lennie ,hogy alkalmas legyen annak igazolására ,hogy a közgyűlés megtartására a törvényes rendben ,a jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor .


A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket ,különösen a határozat kialakításával kapcsolatos körülményeket ,adatokat ,melynek során figyelemmel kell lenni a Gt. (új )47. §-ában foglalt perindítási feltételekre is .


Elengedhetetlenül szükséges ,hogy a jegyzőkönyvből megállapítható legyen tehát az is ,hogy a határozat meghozatalához mely részvényesek járultak hozzá ,hiszen az olyan részvényest ,aki szavazatával a határozat meghozatalához hozzájárult a tévedés ,megtévesztést ,jogellenes fenyegetést kivéve a határozat megtámadásának joga nem illeti meg .


A szavazatarányok megállapítása szempontjából ugyancsak rendkívül jelentős ,hogy a jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnjön az igen szavazatok (leadott szavazatok ),a nem szavazatok (ellenszavazatok )és a tartózkodók száma .


Amint arról a 237. §-ához fűzött magyarázatnál már szó volt a tartózkodókat az ellenszavazatokhoz kell számítani ,mert az érvényes határozat meghozatalához az igen szavazatoknak kell elérni a törvényben ,illetőleg alapító okiratban ,alapszabályban előírt szavazatarányt .


A jegyzőkönyv aláírói közül a törvény csupán a hitelesítővel szemben követeli meg ,hogy a társaság részvényese legyen .


A jegyzőkönyv tartalmával és alakszerűségével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság bár a korábban hatályos törvény alapján ,azonban a hatályos szabályozás szerint is iránymutatónak tekintendő Cgf. II. 30.003/1993/2. számú határozatában a következőkre mutatott rá


"Önmagában nem teszi érvénytelenné a közgyűlési határozatokat ,ha ugyanarról a közgyűlésről két különböző tartalmú jegyzőkönyv készül .


Ilyen esetben a cégbíróságnak azt kell vizsgálnia ,hogy melyik jegyzőkönyv tekinthető hitelesnek .


Az a jegyzőkönyv fogadható el hitelesnek ,melyet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elnöke aláírt és melyen szerepel az erre megválasztott jelen lévő részvényes hitelesítő aláírása is .


Ezeknek a törvényi követelményeknek egyik jegyzőkönyv sem felel meg .


Az elsőfokú bíróság azonban eljárási hibát követett el akkor ,amikor jegyzőkönyvek hitelességének megállapítása érdekében nem folytatott hiánypótlási eljárást .


Az aláírások hiányosságát ugyanis pótolható hiányosságnak kellett volna tekintenie ."


A törvény szerint a jegyzőkönyv hitelesítőjét csak a jelen lévő részvényesek sorából választhatja a közgyűlés .


Ilyen követelmény az elnökkel és a jegyzőkönyv hitelesítőjével szemben nincs .


Amennyiben a közgyűlési jegyzőkönyv olyan határozatot is tartalmaz ,amely a cégjegyzékben nyilvántartott adatokat érint ,abban az esetben a Ctv.-ben előírtak szerint a szükséges mellékleteket csatolva szabályszerű változás bejegyzési kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz .


Amennyiben azonban a közgyűlési jegyzőkönyv ilyen határozatot nem tartalmaz ,változásbejegyzési eljárásnak nincs helye .


Ez esetben is be kell nyújtani azonban a cégbírósághoz a jegyzőkönyvet ,a jelenléti ívet és a hirdetményt ,mely okiratokat a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében és jogkörében eljárva felülvizsgál .


A részvényes megfelelő tájékoztatása ,jogai gyakorlásának elősegítése érdekében a törvény lehetővé teszi alanyi részvényesi jogként a jegyzőkönyvi kivonat ,illetve másolat kérését .


Az ilyen kérést az igazgatóság köteles teljesíteni .

A dokumentumban összesen 29 mondat ezen belül 58 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 274 főnévi csoport, 97 jelzői melléknévi szerkezet, 31 határozószói csoport, 10 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 616 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály