Válasszon
nyelvet !
Choose the
language please !
Wählen Sie die
Sprache bitte !
Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Az egyesülésre e törvény első részének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell .


Az gazdasági társaság forgalmi ismérve ,jellemzője az üzletszerű tevékenység ,a haszonszerzésre törekvés ,vagyis a gazdasági társaság profitorientált szervezet .


Ezzel szemben az egyesülés elsődleges célja nem a saját haszonszerzésre törekvés ,hanem az egyesülés tagjai saját gazdálkodásának előmozdítása .


Ezért a hatályos szabályozás -egyebekben a korábbival azonos módon -kimondja ,hogy az egyesülés saját nyereségre nem törekszik .


Az egyesülés sajátos céljára és gazdálkodására tekintettel indokolt volt ,hogy megkülönböztetésre kerüljön a gazdasági társaságoktól .


A hatályos szabályozás az egyesülést nem gazdasági társaságnak ,hanem jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaságnak tekinti ,s e megkülönböztetést kifejezést juttatva az egyesülést nem a gazdasági társaságok között ,hanem a Gt. (új )harmadik részében a kapcsolódó vállalkozások között szabályozza .


Ugyanakkor a gazdasági társaságokra vonatkozó általános részbeli szabályokat alkalmazni rendeli az egyesülésre is .


Az egyesülés alapítója és tagja -csakúgy mint a gazdasági társaságoké -külföldi és belföldi természetes személy ,jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet .


Így tagja lehet az egyesülésnek jogi személyiségű gazdasági társaság ,szövetkezet ,önkormányzat azonban nem ,mert az 1990. évi LXV. törvény 80. § (3) bekezdése csak olyan vállalkozásokban teszi lehetővé az önkormányzatok részvételét ,amelyekben a felelősség a tag vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg .


Ugyancsak nem lehet tagja párt az egyesülésnek ,mert a párttörvény a pártok számára csak az egyszemélyes kft. alapítását engedi meg .


Ugyancsak irányadóak az egyesülésre az előtársaságra vonatkozó szabályok .


A cégbejegyzésig tehát az egyesülés is előtársasági létszakaszban működik ,a Gt. (új )15. §-ában foglalt keretek között .


Az egyesülés tehát elsődlegesen koordinatív ,érdek-képviseleti jellegű "nonprofit "szervezet ,amely szűk körben az elsődleges feladatokat segítő szolgáltatási és gazdálkodási tevékenységet is folytathat ,melyet a törvény "kiegészítő gazdálkodási tevékenység "meghatározással különít el a "főtevékenységtől ".


Ezen "elsődleges "és "másodlagos "tevékenység elkülönítése megjelenik később a vagyoni hozzájárulás ,szavazati jog és nyereségfelosztás szabályainál is .


Az egyesülést meg kell különböztetni az 1989. évi II. törvény hatálya alá tartozó egyesületektől és egyéb érdekképviseleti szervektől (szövetségektől ).


Az egyesülés társasági formában végzi feladatát ,célja az egyes tagok gazdálkodásának megkönnyítése ,előmozdítása ,ennek érdekében elsősorban szakmai koordinációt és érdekképviseletet lát el .


A tagok felelőssége


A tagok felelőssége mögöttes ,korlátlan és egyetemleges .


A tagok az egyesülés tartozásaiért csak annyiban felelnek ,amennyiben a követelések kielégítését a társaság vagyona nem fedezi .


Ez azt jelenti ,hogy a hitelezők a tagokkal szemben csak akkor léphetnek fel ,ha felszámolási eljárás során marad kielégítetlen hitelező .


Ilyen esetben az egyesülés tagjai korlátlanul ,azaz teljes vagyonukkal egyetemlegesen felelnek .


Ellenkező megállapodás hiányában a tagok egymás közötti viszonyukban egyenlő arányban tartoznak helytállni ,vagyis a hitelezőt kielégítő tagnak a társaival szemben megtérítési igénye keletkezik .


Cégnév


A Gt. (új )272. § (4) bekezdés és Gt. (új )16. § (2) bekezdés alapján a Ctv. cégelnevezésre vonatkozó szabályait (Ctv. 15. § )az egyesülésre is alkalmazni kell .


Az egyesülés cégelnevezésének is meg kell felelnie tehát cégvalódiság ,cégszabadosság és cégkizárólagosság követelményének .

A dokumentumban összesen 25 mondat ezen belül 47 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 194 főnévi csoport, 87 jelzői melléknévi szerkezet, 13 határozószói csoport, 6 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 456 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály