Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés a következőkről :a) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységről ;b) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges társasági vagyon mértékéről ;c) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység keretében az egyes tagokat megillető szavazati jog mértékéről ,gyakorlásának módjáról ;d) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből való részesedés szabályairól ;e) az egyes tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról (mellékszolgáltatás ),azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről .


A társasági szerződés alakja


Az egyesülés alapítása társasági szerződéssel történik .


Az alapításhoz legalább két alapító tag szükséges .


A társasági szerződést közokiratba ,vagy ügyvéd (jogtanácsos )által ellenjegyzett okiratba kell foglalni ,s azt valamennyi alapító tagnak alá kell írnia (Gt. (új )10. § ).


A szerződés tartalma


Az egyesülés szabályozása is alapvetően kógens ,a tagok tehát szerződésben a törvény előírásaitól csak annyiban térhetnek el ,amennyiben az eltérést a törvény megengedi ,illetve a nem szabályozott kérdéseket a jogszabályok keretei között rendezhetik .


A szerződésnek legalább a Gt. (új )11. § (1) és 273. § (1) bekezdésében felsoroltakat kell tartalmaznia (kógens tartalmi elemek ).


A (2) bekezdésben írtak felől akkor kötelező a szerződésben rendelkezni ,ha a jogszabály adta lehetőségekkel élve a társaság kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatni kíván ,vagy ha mellékszolgáltatás teljesítését kívánják előírni .


Az egyesülés is a cégbejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre .[Gt. (új )272. § (4) ,Gt. (új )46. § (2) ]


Tevékenység


A szerződésben külön gonddal kell a tevékenységi kört részletezni ,s amennyiben a társaság kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is -(2) bekezdés a) -folytatni kíván ,azt egyértelműen el kel határolni az elsődleges -koordinatív feladattól .


Koordinatív jelleg lényege abban van ,hogy az a tagok gazdálkodásának előmozdítását célozza .


Nem irányulhat a tevékenység a versenytörvény által tilalmazott versenykorlátozó magatartásokra ,pl. piac felosztására ,árkartellre stb.


A tevékenység sajátos jellege miatt -különösen az 1988. évi VI. tv. hatálybalépését követő kezdeti időszakban -a gyakorlatban bizonytalanság volt tapasztalható ,ezért az egyesülés keretében folytatható tevékenységekről a Legfelsőbb Bíróságnak több eseti döntésben állást kellet foglalnia ,mely döntéseket a hatályos szabályozás mellett is iránymutatónak kell tekinteni .


Így a Cgt. 30576/1991/2. (BH1992. 651. )sz. határozat szerint ,a tagok gazdálkodásának előmozdítása megvalósulhat adott esetben az üdültetési ,gyógyüdültetési feladatok koordinálásával ,közös ellátásával .


Cgf. II. 31.270/1990. és Cgf. II. 30.219/1991. sz. határozat értelmében a "másodlagos "szolgáltató tevékenység megvalósulhat jogtanácsosi tevékenység folytatásával .


Az egyesülés jogi személyek által saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására ,gazdasági tevékenységük összehangolására ,szakmai érdekeik képviseletére alapított társaság .


Az egyesülés az összehangolási feladatokat elősegítő szolgáltató és gazdálkodási tevékenységet is végezhet .


A Gt. (új )ezen megfogalmazása alapján nem zárható ki az ,hogy ezen szolgáltató tevékenység éppen a jogtanácsosi tevékenységben jelenjen meg .


A határozatok kihangsúlyozzák azonban ,hogy a jogi képviseleti tevékenység csak az egyesülés tajgai részére folytatható ,kívülállók számára nem ,ugyanis a nem tagsági viszonyon ,hanem megbízás alapján végzett jogtanácsosi tevékenység csak a jogtanácsosi törvényben írt keretek között végezhető .


Hasonló álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel kapcsolatosan is Cgt. II. 31.570/1991. sz. határozatában .


Kilépés esetén elszámolás a volt taggal


A tag kiléphet az egyesülésből [Gt. (új )285. § (1) b) ]ezért a társasági szerződésnek rendelkeznie kell az elszámolásról ,s a volt tagot megillető "vagyonrész "értékének kiadásáról a 286. § (1)-(2) bekezdésekben írtak szerint .


Rendelkezés a vagyonfelosztásról


Megszűnés esetére a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felosztásáról is rendelkeznie kell a társasági szerződésnek .


A vagyont főszabályként azonos arányban ,vagyoni hozzájárulás teljesítése esetén pedig a hozzájárulás arányában kell felosztani .


Utóbbi esetben a társasági szerződésben el lehet térni a hozzájárulás arányától (Gt. (új )287. § ).


Kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges vagyon


Amennyiben kiegészítő gazdálkodási tevékenységet az egyesülés nem folytat ,a tagoknak vagyoni hozzájárulást nem kell teljesíteniük .


Ez esetben elegendő ,ha a koordinatív feladatok költségének biztosításáról s az erre vonatkozó elszámolási szabályokról rendelkezik a társasági szerződés .


A tagok tehát lényegében az egyesülés fenntartási költségeit viselik ,főszabályként azonos arányban ,de a társasági szerződés eltérően is megállapíthatja a költségviselés szabályait (Gt. (új )274. § ).


Vagyon rendelkezésre bocsátása


Ha az egyesülés a "főtevékenysége "mellett kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatni kíván ,az ehhez szükséges vagyont a tagoknak kell rendelkezésre bocsátani .


Ez történhet készpénz befizetésével és/vagy nem pénzbeli hozzájárulás (apport )szolgáltatásával .


A törvény sem a vagyon mértékére ,sem összetételére nézve (készpénz-apport arány )nem tartalmaz előírást ,így azt a társasági szerződésben a tagok szabadon állapíthatják meg .


Szavazati jog


Tekintettel arra ,hogy a koordinatív érdekképviseleti tevékenység körében főszabályként "az egy tag egy szavazat "elve érvényesül a szavazati jog mértékéről akkor kell rendelkezni a szerződésben ,ha egyes tagok javára többletszavazati jogot kívánnak biztosítani .


A 279. § (1)-(2) bekezdésben foglalt korlátozásra azonban figyelemmel kell lenni .


Ha kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytat az egyesülés ,e körben a szavazatok száma a vagyoni hozzájárulás arányában illeti meg a tagokat .


E körben a törvény nem teszi lehetővé az eltérő rendelkezést .


Nyereségfelosztás


Ugyancsak rendelkezni kell a kiegészítő gazdálkodási tevékenységből származó nyereség felosztásáról .


A tagok e körben szabadon állapodhatnak meg .


Eltérő szerződéses rendelkezés hiányában az e tevékenységből származó eredményt a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani .


Mellékszolgáltatás


A tagok a működési költség viselésén ,vagyoni hozzájárulás teljesítésén felül vállalhatják egyéb vagyoni hozzájárulás (mellékszolgáltatás )teljesítését is .


A teljesítés feltételeiről a díjazás mértékéről [Gt. (új )274. § (2) ]meg kell állapodni ,csakúgy ,mint a nem megfelelő teljesítés esetén fizetendő kötbér mértékéről .

A dokumentumban összesen 48 mondat ezen belül 87 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 352 főnévi csoport, 145 jelzői melléknévi szerkezet, 17 határozószói csoport, 24 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 827 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály