Válasszon
nyelvet !
Choose the
language please !
Wählen Sie die
Sprache bitte !
Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag ,ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több ,mint háromnegyed részével rendelkezik .


A Gt. (új )291. §-a a többségi irányítást biztosító befolyás minősített esetét ,mégpedig a közvetlen irányítást biztosító befolyás alakzatát állapítja meg .


Ez akkor jön létre ,ha a szerzésre jogosult jogalany az ellenőrzött társaságban a szavazatoknak több mint 3/4-ével rendelkezik .


Az egyes fokozatok azonban viszonylag széles sávot foglalnak magukba .


Így például a jelentős részesedés a 25% + 1 szavazattól az 50%-os szavazati jogig ,a többségi befolyás az 50% + 1 szavazattól 75%-os szavazati jogig ,míg a közvetlen irányítás esete 75% + 1 szavazattól 100% szavazati jog eléréséig terjedhet .


Ezek a fokozatok azonban általában egy-egy sávon belül sem egyetlen szerzéssel alakulnak ki .


Ezért az 1988. évi VI. tv. szabályozásánál felmerült problémával azonos módon szerintünk az új szabályozás alapján is kérdéses lehet ,hogy a fokozaton belüli egyes részszerzéseknél alkalmazni kell -e mindig a konszernszabályokat ,vagy pedig csak első alkalommal a fokozatba való belépésnél .


Megítélésünk szerint a Gt. (új )288. § (3) bekezdésének és (1) bekezdésének az összevetéséből inkább olyan következtetést lehet levonni ,hogy az egyes fokozatokhoz fűződő szabályokat a fokozaton belüli részszerzéseknél is alkalmazni kell .


A Gt. (új )288. § (1) bekezdése szerint ugyanis a működés során történő jelentős többségi és közvetlen irányítás szerzésénél kell a XIV. fejezet szabályait alkalmazni .


Kivéve ez alól az azonos és csökkenő irányú befolyás eseteit .


Ebből pedig az következik ,hogy a szabályok alkalmazása nincsen kizárva az egyes fokozatokon belüli növekedésnél ,mivel a konszernalakzat létrejötte alulról felfelé épül .


Megítélésünk szerint a védett jogtárgy érdeke is egy ilyen értelmezést tenne indokolttá ,hiszen a hitelezőknek és az ellenőrzött társaság tagjainak ,illetve részvényeseinek egyaránt az az érdeke ,hogy a befolyásszerzés ténye mellett a befolyás mértékéről is pontos információjuk legyen .


A Gt. (új )288. § (1) bekezdésének az előírása azonban olyan értelmezést is lehetővé tesz ,hogy a szabályokat csak egyszer a fokozat elérésekor kell alkalmazni .


Ezért ezzel a kérdéssel kapcsolatban az alkalmazás mikéntjét majd a gyakorlatnak kell eldöntenie .

A dokumentumban összesen 14 mondat ezen belül 29 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 115 főnévi csoport, 58 jelzői melléknévi szerkezet, 16 határozószói csoport, 6 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 318 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály