Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



E törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek társasági szerződésüket (alapító okiratukat ,alapszabályukat )-a (3)-(8) bekezdésben foglalt kivételekkel -e rendelkezéseknek megfelelően módosítani .


E rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az egyesülésre és a közhasznú társaságra is .


A 299. § (2) bekezdése azoknak a cégeknek az új törvény előírásaihoz való igazodásáról ír ,amelyeket már 1998. június 16. előtt bejegyeztek a cégjegyzékbe .


Ezeknek a már bejegyzett cégeknek is a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kell a létesítő okiratukat (társasági szerződésüket ,alapító okiratukat ,alapszabályukat )a Gt. (új )szabályaival összhangba hozva módosítani .


Ez alól ilyenkor is csak a 299. § (3) és (6)-(8) bekezdésben írtak jelentenek kivételt .(A 299. § (4)-(5) bekezdésének az időközben történt hatályon kívül helyezésére a 299. § (1) bekezdésénél és a 298. §-ánál írtak az irányadók .)


A 299. § (2) bekezdésének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azokra az egyesülésekre és kht.-kra is ,amelyek a Gt. (új )hatálybalépésekor már be voltak jegyezve a cégjegyzékbe .


A létesítő okiratuk összhangba hozatala során az egyesüléseknek a Gt. (új )XIII. fejezetében lévő előírásoknak ,míg a kht.-knak a Gt. (új )303. § (2) bekezdésével újrafogalmazott Ptk. előírásoknak ,továbbá a kft.-re vonatkozó új szabályoknak kell megfelelniük .


A létesítő okiratok módosítási kötelezettségével kapcsolatban utalni kell arra ,hogy nyilvánvalóan nem teheti a törvény lehetővé azt ,hogy a gazdasági társaságok ,egyesülések ,kht.-k a létesítési idejüktől függően tartósan eltérő szabályok alapján működjenek .


Az áttérésre azonban egy a cégek érdekeit és a cégbíróságok rendeltetésszerű működését nem veszélyeztető átmeneti időt kellett biztosítani .


Meg kell azonban jegyezni azt ,hogy a két törvény ,vagyis az 1998. június 16-án hatályát vesztett 1988. évi VI. tv. és az ugyanakkor életbe lépő Gt. (új)-nak az átmeneti idő alatti alkalmazhatósága tekintetében a gyakorlatban már a törvény kihirdetése után vita és bizonytalanság alakult ki és ezek vonatkozásában több állásponttal lehetett (illetve lehet )találkozni .


Az egyik nézőpont abból indul ki ,hogy a Gt. (új )320. § c) pontja 1998. június 16-ával hatályon kívül helyezte az 1988. évi VI. tv.-t és ezzel egyidejűleg a 298. § (1) bekezdése életbe léptette az új törvényt .


Ezért ez időtől minden társaságnak ,tehát az újonnan alakulók mellett a cégjegyzékben már bejegyzett társaságoknak is teljes terjedelmében alkalmazniuk kell az új törvény szabályait ,s ez alól csakis azok a rendelkezések lehetnek a kivételek ,amelyeket nevesítve felsorol eltérő szabályként az új törvény .


Ennek az álláspontnak a képviselői a Gt. (új )299. § (1)-(2) bekezdésének a lehetőségeit csak olyan technikai jelentőségű szabálynak tekintik ,amely azt a célt szolgálja ,hogy a cégeket és a cégbíróságot ne terheljék túl az új törvény életbelépésével egyidejűleg kötelező létesítő okirati módosításokkal .


Ezért ha egy cég létesítő okirata a nézet szerint az új törvénnyel ellentétes előírásokat tartalmaz ,úgy akkor azok helyébe automatikusan belépnek az új törvény szabályai .


Mértékadó cégbírói körökben azonban vitatják ezt az álláspontot és ehelyett a következő megoldást tartják jogszerűnek .


Az átmeneti idő alatt ,vagyis az új törvény június 16-i hatálybalépése és a cégek létesítő okiratának az első módosítása között a létesítő okiratokban szabályozott kérdésekben az 1988. évi VI. tv. alapján járhatnak el a társaságok az összhangba hozatalig .


Abban az esetben ,ha a létesítő okiratoknak van egy olyan előírása ,amely szerint "a nem szabályozott kérdésekben az 1988. évi VI. törvény rendelkezései az irányadók ",akkor az első módosításig a létesítő okiratban nem szabályozott kérdésekben is az 1988. évi VI. tv. szabályait alkalmazhatják a társaságok .


Abban az esetben viszont ,ha a létesítő okiratnak nincsen az 1988. évi VI. tv.-re utaló előírása ,akkor a nem szabályozott kérdésekben már belépnek az új törvény rendelkezései .


Ez viszont azt jelenti ,hogy az átmeneti idő alatt a társaságoknak a két törvényt együttesen kell alkalmazniuk .(Ez a megoldás azonban szerintem számos nehézség forrása lehet a két törvény eltérő szabályozási rendszere miatt .)


Van azonban olyan álláspont is ,hogy a társaságok a létesítő okiratuk módosításáig teljes egészében az 1988. évi VI. tv. szabályai szerint működhetnek .(Függetlenül tehát attól ,hogy van -e a létesítő okiratuknak utalása a nem szabályozott kérdésekben az 1988. évi VI. tv. szerinti működésre vagy sem .)


Végül kodifikációs körökből olyan vélemény hallható a kérdéssel kapcsolatban ,hogy a Gt. (új )hatálybalépése után minden a létesítő okiratban nem szabályozandó ,illetve nem szabályozott kérdésekben már a Gt. (új )szabályait kell teljes egészében alkalmazniuk a társaságoknak .


Véleményünk szerint a legegyértelműbb megoldás az lett volna ,ha a Gt. (új )átmeneti szabályai között a régi és a Gt. (új )átmeneti idő alatti alkalmazhatóságáról is rendelkezett volna a törvény .


Ennek hiánya miatt ugyanis a kérdésben való legfelsőbb bírósági állásfoglalásig marad a gyakorlatban a vita és a bizonytalanság .

A dokumentumban összesen 23 mondat ezen belül 59 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 282 főnévi csoport, 139 jelzői melléknévi szerkezet, 36 határozószói csoport, 12 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 735 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály