Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

1997. évi CXLIV. törvény



A Gt. (új )318. §-a az 1997. január 1-étől hatályos 1996. évi CXI. törvény egyes rendelkezéseit módosította .


A változások elsődlegesen a Gt. (új )új szabályaival való összhangba hozatalt szolgálják .


A nyolc bekezdésből álló szabálynak azonban vannak olyan előírásai is ,amelyek az 1996. évi CXI. törvénynek a kihirdetésétől bírált szabályait változtatják meg ,vagy pedig a rövid gyakorlati tapasztalata alapján kiegészítik az 1996. évi CXI. törvény hiányosnak talált előírásait .


A 318. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 3. §-ának az értelmező előírásai közül a (2) bekezdés 18. pont alatt szabályozott értékpapír-sorozat fogalmát határozza meg a Gt. (új )182. §-ának az új társasági jogi értékpapír-sorozat fogalmával összhangban álló módon .


A 318. § (4) bekezdése pedig az 1996. évi CXI. törvény 21. § (1)-(2) bekezdésének az értékpapír -ezen belül tehát a részvény -előállítási módjáról és a dematerializált értékpapírról kiállítandó értékpapírnak nem minősülő okirat tartalmának a kiegészítéséről rendelkezik .


Továbbá az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 18. pontja által megállapított részvénysorozat jogi jellegéhez állapít meg ugyancsak a Gt. (új )193. § (1) bekezdésével és 182. §-ával harmonizáló rendelkezéseket .


A Gt. (új )318. § (2) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény ugyancsak értelmező szabályai között lévő 3. § (2) bekezdés 52. pontjának a zártkörű forgalomba hozatal fogalmát megállapító vitatott szabályát fogalmazza újra .


Az Épt. eredeti előírásához képest ez a szabály két nagyon lényeges változást hozott .


Az első az ,hogy az Épt. módosításáig hatályos rendelkezése által megállapított 35 fős befektetői létszámkorlátot már nem állítja fel a törvény a zártkörű forgalomba hozatalánál .


Az 1996. évi CXI. törvény ugyanis főszabályként az eredetileg 35 fős befektetői létszámkorlátot állapított meg a zártkörű forgalomba hozatalnál és ezen keresztül a zártkörű alapításnál és tőkeemelésnél .


Ugyanakkor a kft.-nél és egyéb társasági formáknál semmiféle alapító létszámkorlátot nem határozott meg a Gt. (új )Ezért az előírás sértette a társasági formák egyenlőségének az elvét ,és a részvénytársaságoknál különösen jelentős tőketeremtő képességet és a zártkörű alapítási eljárás rendjét is indokolatlanul túlbonyolította .


Emiatt a gyakorlat oldaláról a jogintézményt a bevezetésétől kezdve éles bírálatok érték .


Ezért a létszámkorlát megszűntetése feltétlenül indokolt volt ,a Gt. (új )zártkörű működést bevezető új előírása miatt pedig szükséges is .


A másik változás az ,hogy a zártkörű forgalomba hozatal feltételévé tette a törvény azt ,hogy az egyedileg előre meghatározott befektetők részére történő értékpapír kibocsátásánál a befektetőknek az értékpapír átvételére előzetesen szándéknyilatkozatot kell tenniük .


A Gt. (új )318. § (3) bekezdésének az 1996. évi CXI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjába felvett előírás megváltoztatása a Gt. (új )319. §-ával bevezetett részvénytársaság felvásárlásra vonatkozó új jogintézménysor bevezetésével függ össze .


Ennek a hazai jogban előzmény nélküli megoldásnak a hatályosulásához ugyanis biztosítani kellett az ezzel összefüggő tevékenységek üzletszerű gyakorlását a jogosított befektetői vállalkozások számára .


A Gt. (új )318. § (5) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 21. § (4) bekezdés a)-b) pontját fogalmazta újra a dematerializált értékpapírnál kiállítandó és értékpapírnak nem minősülő okirat tartalmi kellékeinek a módosulásáról .


A Gt. (új )318. § (6) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 32. § (1) bekezdésének a módosításában a Felügyelet jogkörét bővítette ki a részvénytársaságok nyilvános alapításánál .


A rendelkezés szerint ugyanis a Felügyeletnek joga van megtagadni a tájékoztató jóváhagyását olyankor is ,ha a rendelkezésre álló adatok alapján amikor megítélése szerint a befektetők biztonsága jelentős mértékben kockázatos és emiatt a kibocsátó a befektetők elvárható védelmét nem biztosítja megfelelően .


A Gt. (új )318. § (7) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 54. § (1) bekezdését fogalmazta újra .


Ez az új előírás a Gt. (új )új jogintézményeivel a részvénytársaságok nyilvános és zártkörű működésének a lehetővé tételével és az ezekre megállapított társasági jogi előírásokkal áll összefüggésben .


A zártkörűen működő ,illetve nyilvánosan működőből zártkörűvé átalakult részvénytársaságok részvényei ugyanis nem szerepelhetnek a tőzsdei értékpapír-listán .


A nyilvánosból zártkörűvé alakuló részvénytársaságok pedig az új működési forma cégbírósági bejelentésével egyidejűleg kötelesek igazolni azt a tényt ,hogy a részvényeik már nem szerepelnek a tőzsdei értékpapír-listán .


Az így átalakuló részvénytársaságok a módosított 1996. évi CXI. törvény szabálya szerint kérelmezhetik azt ,hogy a Felügyelet mentesítse őket a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatás alól .


Ehhez elegendő igazolniuk a működési forma bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárás folyamatba tételét .


A Gt. (új )318. § (8) bekezdéssel módosított 1996. évi CXI. törvény 54. § (4) bekezdése a zártkörű ,illetve zártkörűvé való átalakulásnál az Épt. 54. § (1) bekezdés szerinti kérelem alapján megadott engedély esetére mondja ki a következőket ha a Felügyelet a kért engedélyt megadja ,akkor a kibocsátót így a működési formát váltott részvénytársaságot sem terheli sem a rendszeres ,sem pedig a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a határozatban megállapított időponttól .


A Gt. (új )318. § (9) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 58. § (1) bekezdését változtatta meg .


A szabálymódosítása a zártkörű forgalomba hozatal fogalmának a változása és ezzel összefüggésben a részvénytársaság zártkörű alaptőke-emelésénél előírt és az emelésben részt venni jogosult részvényesek előzetes részvényátvételi nyilatkozatának a kötelezővé tételével függ össze .


A Gt. (új )250. §-a értelmében ugyanis ha a tőkeemelés az új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik ,akkor a tőkeemelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket is ,akiket az átvételre tett előzetes szándéknyilatkozat alapján a közgyűlés feljogosult a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra .


Ezzel tehát az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontjával összhangban a zártkörű tőkeemelésnél is kötelező lett az előzetes befektetői szándéknyilatkozat megtétele .


A Felügyeletnek ezért a zártkörű forgalomba hozatal feltételei teljesülésének a vizsgálatakor arról is meg kell győződnie ,hogy a részvényesek az említett esetben megtették -e az előzetes szándéknyilatkozatokat .


A másik változása a szabálynak az 1996. évi CXI. törvény korábbi előírásához viszonyítva az ,hogy a törvény módosított 58. § (1) bekezdésében felsorolt okiratokat nem a cégbírósághoz való benyújtás után ,illetve azzal egyidejűleg ,hanem azt megelőzően kell a Felügyelethez benyújtani .(Ezeknek az okiratoknak az alapján a Felügyelet az 1996. évi CXI. törvény 60. §-a szerint 15 napon belül szükségtől függően értesíti a cégbíróságot a forgalomba hozatal alapítástól eltérő minősítéséről .


Arról azonban az 1996. évi CXI. törvénynek továbbra sincsen előírása ,hogy az 1996. évi CXI. törvény 60. § szerinti döntésre ,figyelemmel kell -e lenni a cégbíróságnak ,és erre a kérdésre szerintünk a Ctv. vonatkozó 23. § (3) bekezdésének sincsen megfelelő megoldása .


A Ctv. mellékletének II. 2/B. d) alpontja pedig kizárólag az alapítói nyilatkozat csatolását írja elő a bejegyzési kérelem ,illetve mellékleteinek a felsorolásánál arról ,hogy eleget tettek -e a részvénytársaság részéről az 1996. évi CXI. törvény által előírt bejelentési kötelezettségnek .)

A dokumentumban összesen 34 mondat ezen belül 63 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 369 főnévi csoport, 225 jelzői melléknévi szerkezet, 33 határozószói csoport, 10 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 1028 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály