Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

Heti Világgazdaság 1999. Szeptember 4-i szám



A századforduló magyar földműveseinek zöme télen napjában mindössze kétszer evett :kora délelőtt "ebédet ",késő délután "vacsorát ".


Csak nyáron —amikor hosszabbak voltak a nappalok ,s a kemény mezei munka miatt is több energiára volt szüksége szervezetüknek —étkeztek napjában háromszor .


A tehetősebbek viszont már ekkor azzal utánozták a polgárságot ,hogy télen-nyáron háromszor ettek (ez a rendszer Nyugat-Európában a századfordulón már megszilárdult ),s reggelire tejeskávét fogyasztottak —tudhatjuk meg Kisbán Eszter táplálkozáskutató tanulmányaiból ,amelyekből az is kiderül :a parasztcsaládokban a két világháború közt még harcolt egymással a közös tálból evésnek ,illetve a külön tányérok használatának a szokása (ez utóbbi ,a villa használatával egyetemben ,az ötvenes években vált egyeduralkodóvá ).


A századelő étrendje —nemcsak Magyarországon ,hanem Európa-szerte —főleg gabonafélékből állt :ezek fedezték az energiabevitel 60-70 százalékát .


A század során nemesített búzafajták bő termést adtak ,igaz ,tápértékük csak tizede-huszada az ezer éve termesztett ősbúzáénak —von mérleget Biacs Péter ,a Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézet főigazgatója ,aki azt is elmondta :az üres lisztet most vitaminokkal és nyomelemekkel ,mesterségesen "erősítik meg ".


A múlt század végén még inkább rozsból ,hajdinából ,zabból és árpából sütötték a kenyeret ,ám a századfordulón ,a vashengeres malmok megjelenésével már olcsóbban tudták előállítani a korábban a gazdagok kiváltságának számító fehér búzakenyeret .


A fehér szín hagyományosan olyan ranggal és vonzerővel bírt ,hogy a rizst is igyekeztek minél fehérebbre hántolni ,a cukrot a lehető legfehérebbre finomítani —olvasható Massimo Montanarinak ,a bolognai egyetem történészprofesszorának 1996-ban megjelent ,Éhség és bőség című könyvében .


Magyarországon 1910-ben még csak minden hetedik településen működött pék .


Ez nem arra utal ,hogy a többi településre messzebbről szállították volna a kenyeret ,hanem arra ,hogy a cipót házilag sütötték .


Így volt ez szinte minden parasztháztartásban ,de még a korabeli munkáslakótelepek lakásaihoz is tartozott kemence ,sőt ,a két világháború között még számos városi értelmiségi család is két hétre való kenyértésztát dagasztott otthon ,amit azután már a péknél süttetett ki .


A házi kenyérsütésnek a második világháború után kezdett leáldozni ,s a hetvenes években már a falusiak is majdnem kizárólag bolti kenyeret ettek .


Az elfogyasztott hús mennyisége a fejlett Angliában és Franciaországban a század elejétől ,a tőlük elmaradó Olaszországban ,Spanyolországban vagy Magyarországon a század derekától mondható bőségesnek .


A hús sokáig inkább a férfiak luxusa volt ,de ha például egy csirkét mégis elosztottak a családban ,a férfiak kapták a combját és a mellehúsát ,az asszonyoknak be kellett érniük a csontos szárnnyal ,háttal ,nyakkal ,fejjel .


Így volt ez a hagyományos francia parasztcsaládoknál ,akárcsak a budapesti kishivatalnok otthonában ,még az ötvenes-hatvanas években is .


A gyümölcsöket a század elején aszalással konzerválták ,a befőzés a szilvalekvárra korlátozódott .


Másféle lekvárhoz ,illetve kompóthoz ugyanis cukorra lett volna szükség ,ami viszont roppant drága volt ,háromszor annyiba került ,mint a tej vagy a kenyér —mondja Zajkás Gábor ,az Országos Élelmiszer-tudományi Intézet igazgatóhelyettese .


Az étkezés egyik nagy forradalmát a konzervek elterjedése jelentette .


Konzerveket már a múlt században is gyártottak ,de akkor még kalapáccsal és vésővel nyitogatták a dobozokat .


A századelő Európájában a konzervek 90 százalékát a hadseregek vették át ,így érthető ,hogy a világháború a konzervipart valósággal virágba borította .


Múlt századi találmány a gyors ,fertőtlenítő hatású hőkezelés ,a pasztörizálás is ,ám a tej pasztőrözése csak 1920 körül terjedt el Észak-Amerikában ,és jóval később Európában .


Magyarországon 1948 e tekintetben is a fordulat éve volt :a tej és a tejtermékek pasztörizálását a kommunista vezetés tette kötelezővé .


A múlt század második felében még sok helyütt lábon hajtották a vágóállatokat a mészárszékre ,ahová sokszor lesoványodva és legyengülve érkeztek meg .


A századfordulón föltalált kompresszoros hűtés lehetővé tette ,hogy akár hűtőhajókon szállítsák a fagyasztott nyershúst ,többnyire Dél-Amerikából Európába .


A gyorsfagyasztott termékek a harmincas években kezdtek el hódítani :Amerikában egy évtized alatt az ötszörösére nőtt a mirelitipar teljesítménye .


Magyarországon 1942-ben ,a Pozsony melletti Diószegen ,a Georgia Mezőgazdasági Ipari Rt.-nél kezdődött a mirelitgyártás ,ám mivel Diószeg a második világháború után Csehszlovákiához került ,az üzemet Csepelre költöztették .


Akkoriban még a munkások hordták be az árut az üzemek "gyorsfagyasztó alagútjaiba ",e feladatot csak a hatvanas évektől bízták futószalagokra .


Manapság már légpárnán gurulnak a borsószemek ,amelyek a levegőben hirtelen fagynak meg .


"A fagyasztás ma is a legjobb tartósítási módszer :jól megőrzi friss külsejét a termék ,és a belseje sem károsul "—dicséri a módszert Sárai Tamás ,a Kertészeti Egyetem hűtőtechnológia tanszékének vezetője .


De míg a magyarok —a baromfit és a jégkrémet leszámítva —mindössze évi 6-7 kilónyi mirelitárut fogyasztanak ,Nyugat-Európában 20 kilót ,a dánoknál 45-öt .


Az élelmiszert sok helyütt már egy még modernebb eljárással ,cseppfolyós nitrogén rápermetezésével fagyasztják ,s a többi tartósítási eljárás is egyre fifikásabb lesz :a hőkezelésben az utóbbi évek trendje "az egyre rövidebb idő— egyre magasabb hőmérséklet "volt ,a legújabb divat viszont már az enyhe hőkezelés mikrohullámú hevítéssel való kiegészítése ,valamint a radioaktív sugárzással történő csírátlanítás .


"Sokáig az volt a módi ,hogy a háziasszony kényelmét szolgálva minél jobban feldolgozzák az élelmiszert .


Újabban azonban egyre kelendőbbek a nem vagy alig feldolgozott termékek ,amelyek több rostot és vitamint tartalmaznak "—számol be a szemléletek forgandóságáról Pátkai Györgyi ,a Kertészeti Egyetem konzervtechnológia tanszékének munkatársa .


Nem csoda ,hogy most dúl az egészségmánia ,hiszen az 1880-tól 1970-ig terjedő periódusban sok tekintetben egészségtelenebbé vált a táplálkozás .


Míg Magyarországon a zöldségek fogyasztása több mind harmadával visszaesett ,a cukoré ,illetve a söré közel tizenötszörösére nőtt .


Ennek ,illetve a szintén emelkedő húsfogyasztásnak jelentős szerepe volt abban ,hogy Magyarországon —akárcsak a fejlett országokban —a lakosság ötöde elhízott ,s hogy a hatvanas évektől drámaian megnőtt a cukor- ,illetve a szívbetegek száma .


"Igaz ,hogy a magyar parasztok régebben rengeteg szalonnát ettek ,de akik manapság erre hivatkozva tömik magukba a zsíros falatokat ,elfelejtik ,hogy egy aratómunkás az aratási szezonban testsúlyának 15-20 százalékát ledolgozta "—figyelmeztet Purebl György ,a Semmelweiss Orvostudományi Egyetem tanára .


Az sem közismert ,hogy a magyar konyha csak a múlt század közepétől fogva használ sok zsírt ,aminek hallatlan előnye ,hogy az ízanyagok többségét oldja ,s így az ételek élvezeti értékét növeli .


Az újabban hódító egészség- és karcsúságmánia azonban szintén kitermelte a maga betegségeit :az anorexiát ,magyarán a kóros nem evést ,valamint az erőltetett koplalást követő faláskényszert ,a bulimiát .

A dokumentumban összesen 38 mondat ezen belül 138 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 400 főnévi csoport, 99 jelzői melléknévi szerkezet, 84 határozószói csoport, 6 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 936 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály