Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

Heti Világgazdaság 1999. Szeptember 4-i szám



"Korunk a totális állam kora "—fogalmazott 1941-es esszéjében George Orwell angol (újság)író ,aki öt évvel később Sztálin uralmának parabolájaként megírta az Állatfarm című könyvet ,rá három esztendővel pedig 1984 című (nem is túlságosan )utópisztikus regényét .


Utóbbiban a Nagy Testvérnek nevezett vezér képe ott van minden helyiség falán ,gondolatrendőrsége még az agyakban is megsemmisíti a nemkívánatos eszmék csíráit ,történészei pedig buzgón munkálkodnak ,hogy a jelen propagandájához igazítsák a múlt dokumentumait .


A valódi világ történészei szintén úgy látják ,hogy a totalitarizmus 20. századi jelenség :az első világháború előtt kialakult despotikus rendszerek ugyanis —állítják —nem ellenőrizték olyan átfogóan az élet minden területét ,mint Sztálin ,Hitler vagy Mao Ce-tung vagy Pol Pot birodalmai .


"A tekintélynek mindig az a célja —fogalmazta meg a különbséget 1951-ben ,A totalitarizmus gyökerei című könyvében Hannah Arendt német-amerikai filozófusnő —,hogy csökkentse vagy korlátozza a szabadságot ,a totalitárius uralom célja viszont a szabadság megszüntetése ."


Arendt szerint korábban "egyetlen zsarnok sem volt elég bolond ahhoz ,hogy minden —nemzeti ,gazdasági ,emberi és katonai —érdeket feláldozzon valamely ,a meghatározatlanul távoli jövőben bekövetkező ,tisztán fiktív valóság oltárán ".


S végül a totalitarizmus azért is 20. századi fogalom ,mert magát a szót először a húszas évek antifasiszta olasz publicistái alkalmazták .


Tőlük vették át Mussoliniék ,igaz ,jelentését rendszerükre nézve már pozitívba fordították ,olyan uralmi formát értve a totalitarizmuson ,amelyben megszűnik a választóvonal az állam és a társadalom között .


A későbbi korok történészeinek többsége mindazonáltal azon a véleményen volt ,hogy Mussolini Olaszországa vagy Franco Spanyolországa —a korábbi századok despotikus rendszereihez hasonlóan —inkább csak önkényuralmi volt ,de nem "totális állam ".


A totális állam fogalmát sokan sokféleképpen definiálták már .


E meghatározások a következőkben nagyjából megegyeznek :a társadalom tagjai —beleértve a magánszférát is —teljesen alá vannak vetve a vezetés akaratának ,a vezetők pedig retorziókkal sújtják az engedetlenséget ,gyakran még a normáktól való csekély eltérést is .


Carl J. Friedrich német-amerikai eszmetörténész —Zbigniew Brzezinski politológussal ,későbbi amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval közösen ,1956-ban írt —Totális diktatúra és önkényuralom című könyvében a következő kritériumrendszert állította föl a totális államra :az élet minden területét átfogja a hivatalos ideológia ,aminek legfőbb képviselője az egyetlen engedélyezett párt .


E párt a gyakorlatban szigorúan hierarchikus rendet szab ,még akkor is ,ha hivatalos ideológiája —mint a kommunistáké —egalitárius .


("Minden állat egyenlő ,de egyes állatok egyenlőbbek "—leplezte le a hirdetett eszme és a valóság viszonyát Orwell Állatfarm című könyvében .)


A tömegből ugyanis —írja Friedrich és Brzezinski —kiemelkednek a társadalom mintegy 10 százalékát lefedő párt tagjai ,de közülük is kiemelkedik a párt- és állami vezetőkből álló elitcsapat ,a nómenklatúra ,amelyet pedig általában egyetlen vezér ural .


Hannah Arendt már idézett könyvében azt is megemlítette ,hogy a totalitárius államokban az állami apparátusnak csak elenyésző szerepe van ,az igazi hatalmi központ a párt .


Ugyanakkor a hierarchia —írta —annyiban csak látszólagos ,hogy a vezéren kívül még a pártelitek sem képesek pontosan "belőni "helyüket és hatáskörüket ,egy-egy klikk vagy rivális személy megerősödését ugyanis rögvest követi a vezér retorziója ,ami szerencsés esetben negligálás ,rosszabban likvidálás .


Friedrich és Brzezinski a totalitarizmus ismérvei közül lényegesnek tartották a gazdaság központi irányítását ,valamint a politikai vezetés fegyvermonopóliumát ;az igazi ellenőrzést a gyakran magát a pártot is a markában tartó terrorisztikus titkosrendőrség gyakorolja .


Általában azok a társadalmi rétegek ,fajok ,osztályok is meg vannak nevezve ,akik ellen a terror irányul ,de gyakorlatilag szabad az átjárás :bárki bármikor célponttá válhat .


A szerzőpáros azonban még ennél is fontosabbnak tartotta a hírmonopóliumot .


A tömegkommunikáció —állították —a leglényegesebb manipulációs ,következésképpen hatalmi tényező :ez sulykolja a hivatalos ideológiának megfelelő propagandát a tömegekbe ,hangsúlyozva ,hogy a párt mögött ott sorakoznak a tömegek ,vagyis hogy a rendszer a párt és a tömegek azonosságára épül .


E kritériumok alapján állítják sokan ,hogy a 20. század történetén alapos lenyomatot hagyó náci ,illetve kommunista rendszerek tulajdonképpen nem különböztek egymástól ,hiszen sokkal jobban hasonlítanak egymásra ,mint más államrendszerekre .


A kommunista és a náci rezsimek összehasonlításáról ,illetve összehasonlíthatóságáról szóló vita évtizedek óta dúl történészek és politológusok körében .


Orwell azon ritka baloldali gondolkodók közé tartozott ,akik nemcsak a fasiszta államokat ,hanem a Szovjetuniót is a totalitarizmus megtestesítőjének tartották .


A baloldali értelmiség többsége azóta is általában elutasítja ,a liberálisoktól a konzervatív jobboldali körökig terjedő politikai spektrum képviselői viszont elfogadhatónak tartják az összevetést .


Nyugat-Európában máig tartó vitát robbantott ki a Franciaországban másfél éve kiadott ,A kommunizmus fekete könyve című ,szaktörténészi tanulmányokat tartalmazó kötet Stéphane Courtois által írt előszava ,amely sommásan egy kalap alá vette a nácizmust és a kommunizmust .


A számos baloldali bíráló szerint —közéjük tartozik például a baloldali liberálisnak mondható magyar származású ,Svájcban élő Molnár Miklós történész —az összehasonlításkor nemcsak az "eredményt "kell tekintetbe venni ,hanem a gyökereket is ,márpedig a kommunista eszme nemes ,s csak a megvalósulás során torzult el ,míg a náci állam esetében az elgondolások és a valóság fedik egymást (HVG ,1998. január 10. ).


A liberális és jobboldali gondolkodók szerint viszont a jövő ígéretét lehetetlen cáfolni ,egy létező állam jelenét balgaság a másik elképzelt jövőjével szembeállítani .


Tzvetan Todorovnak a Lettre International folyóiratban megjelent esszéje például egyenlőségjelet tesz a kommunizmus és a fasizmus között a tekintetben ,hogy "az egyéni patológia embermilliók halálát okozza ".


Ám a bolgár származású francia történész-filozófus a kommunizmust tekinti veszélyesebbnek ,éppen "mert az szép jövőt ígér ".


Mivel az eszme —írja Todorov —sokak számára jó orvosságnak tűnik a társadalmi bajokra ,szívesen alkalmazzák ,s csak később derül ki ,hogy mellékhatásai jóval súlyosabbak ,mint maga a kór .


Todorov nem említi ,hogy a nácizmust sokan hasonló "gyógyszerként "vették be .


Sok baloldali gondolkodó szerint viszont a kommunizmus csak azért vált totális állammá ,mert először Oroszországban ,az elmaradott és diktatórikus cári állam helyén valósult meg .


Hahner Péter magyar történész azonban egy tanulmányában rámutatott ,hogy a cári Oroszország közel sem volt olyan vérengző ,mint amilyennek a későbbi szovjet történeti munkák beállították :politikai okokból nagyságrendekkel kevesebb embert küldtek a halálba ,mint a kommunisták idején .

A dokumentumban összesen 33 mondat ezen belül 126 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 370 főnévi csoport, 145 jelzői melléknévi szerkezet, 73 határozószói csoport, 4 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 907 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály