Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

Heti Világgazdaság 1999. Szeptember 4-i szám



A kormányüléseken elhangzottak szó szerinti jegyzőkönyvezése nem alkotmányos követelmény ,de tartalmi dokumentáció készítése elengedhetetlen —e megállapításra jutott Majtényi László adatvédelmi biztos augusztus közepén ,s azt javasolta ,hogy a kormány szabályoztassa törvényben a kérdést .


Stumpf István miniszter szerint viszont a kormányülésen elmondottak nem közérdekű adatok ,ezért nincs szükség a rögzítésükre .


Sérül -e az állampolgárok információs szabadsága akkor ,ha az információ nincs is rögzítve —erre a kérdésre kellett választ találnia Majtényi László adatvédelmi ombudsmannak akkor ,amikor az Orbán-kormány üléseinek jegyzőkönyv-vezetési gyakorlatát vizsgálta .


Az 1998 júliusában hivatalba lépett kormány egyik első döntésével megszüntette azt a gyakorlatot ,hogy magnófelvétel készüljön a kormányüléseken elhangzottakról (HVG ,1998. szeptember 19. ).


A kormány ülésén elhangzottakkal kapcsolatban az egyik alapvető probléma ,hogy azok közérdekű adatnak tekinthetőek -e ,vagy sem .


Azt az adatvédelmi ombudsman is megállapította ,hogy nem alkotmányos követelmény a kormányülésekről szó szerinti jegyzőkönyv ,hang- vagy képfelvétel készítése ,Takács Albert alkotmányjogász pedig egyenesen azt állította a Magyar Hírlapnak nyilatkozva ,hogy ami a kormányülésen elhangzik ,az nem közérdekű adat .


Majtényi végül úgy döntött ,felkéri a Miniszterelnöki Hivatalt (MEH )és az Igazságügyi Minisztériumot (IM ),hogy olyan jogi megoldást találjanak a problémára ,amely legalább a kormányülések tartalmi dokumentálását lehetővé teszi .


A kormányüléseken vezetett jelenlegi jegyzőkönyvek ugyanis csak a résztvevők névsorát ,az előterjesztések címét ,a hozzászólók nevét ,valamint a döntéseket tartalmazzák .


Az ombudsman által kiadott ajánlás szerint viszont a kormány "nem magánemberek gyülekezete ,hanem a politikai intézményrendszerben kulcsszerepet játszó szerv ".


Éppen ezért működésének "tartalmi dokumentálása kiemelkedő közjogi és politikai pozíciója miatt elengedhetetlen ".


A kormány —amelynek álláspontját az ombudsman kérésére két ízben is Stumpf István ,a MEH-et irányító miniszter fejtette ki —nem értett egyet ezzel az okfejtéssel .


"Nem minősül közérdekű adatnak a kormányülésen elhangzott valamennyi szó ,kijelentés ,hanem maga a döntés az ,ami közérdekű "—áll Stumpf múlt heti levelében (az IM álláspontja szerint hatvan napon belül kell válaszolniuk Majtényi kezdeményezésére ,így ők még nem nyilvánítottak véleményt ).


A tartalmi összefoglalók kérdésére Stumpf most nem válaszolt ,megtette azt egy korábbi ,idén áprilisi levelében .


Érvelése teljes mértékben megegyezik azzal ,amit 1995-ben Kiss Elemér ,a MEH akkori közigazgatási államtitkára képviselt :mindketten attól való félelmüket fejezték ki ,hogy ha készülnek dokumentumok ,azok idő előtt nyilvánosságra is kerülhetnek ,s az egymást követő kormányok lejáratására használhatják fel a kormányüléseken elhangzottakat .


"Léteznek -e olyan garanciák ,amelyek kizárják az igényelt dokumentumok idő előtti megismerhetőségét ?"—tette fel a kérdést levelében Stumpf ,s rögtön meg is válaszolta :"Álláspontom szerint a titkos iratok utólagos felülvizsgálatára és megismerésük engedélyezésére vonatkozó előírások ilyen biztosítékokat nem tartalmaznak ."


A kormányülés dokumentumainak titkosítására éppen a Stumpf által is vázolt probléma miatt a Horn-kormány a titoktörvénybe azt szerette volna bevetetni ,hogy e dokumentumok nyolcvan évig titkosak ,s a minősítést ez idő alatt fel sem lehet oldani .


E megoldás ellen a legjobban akkor a mai kormányhoz közel álló képviselők ,Kutrucz Katalin és Sepsey Tamás tiltakoztak ,majd miután melléjük állt néhány szabaddemokrata képviselő ,1995 júniusában sikerült "megfúrniuk "a kormány elképzelését .


Miután a törvény szövegéből kikerült az a paragrafus ,amely a kormányt bebiztosította volna ,hogy a következő választások után nem élnek vissza azzal ,ami a kormányülésen elhangzott ,Hornék cselhez folyamodtak .


1995 júliusában törölték a kormány ügyrendjéből azt a részt ,hogy a kormány ülésein magnófelvétel készül ,s több interjúban is megerősítették ,ezentúl nem dokumentálják az üléseket .


A történész- és levéltárosszakma tiltakozására azonban 1996 áprilisában hivatalosan is visszaállították a magnófelvételt ,s később az is kiderült ,hogy tulajdonképpen soha nem is szüntették meg .


Kiss Elemér egyik múlt heti rádiónyilatkozatából az is kiderült ,hogy a Horn-kormány miniszterei rendszeresen használták a magnófelvételeket :vita esetén visszahallgatták ,mi hangzott el az ülésen ,sőt az is gyakori volt ,hogy a vitatott részt leíratták maguknak .


Borókai Gábor kormányszóvivő szerint az egész ügy csak a történészek problémája ,hiszen ha készülne jegyzőkönyv ,ez csak az ő munkájukat könnyítené meg .


Az egyes kormánytagok álláspontja Borókai szerint amúgy is ismert minden kérdésben ,hiszen valamely döntéssel szembeni különvéleményüket általában megosztják a sajtóval .


A történelemre hivatkozást elutasítja a korábban történészként is megnyilvánult Kövér László ,a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter is .


"Történelem pedig nem létezik ,csak történetírás "—bocsátkozott történetfilozófiai fejtegetésbe idén tavasszal a kormányülések jegyzőkönyveiről szóló kérdés kapcsán ,s hozzátette :nem tud elképzelni olyan nyomást a történészek részéről ,amely miatt megváltoztatnák az eddigi ülésdokumentálási rendszert .


Más kérdés ,hogy a Horn-kormány korábbi meghátrálása is történészeknek ,többek között Szabad György egykori házelnök parlamenti kérdéseinek volt köszönhető ,amelyekben egyebek mellett Szabad az 1848 óta tartó hagyományokat emlegette érvelésében .


Hasonlóra hivatkozik Majtényi László is a MEH-nek írt mostani ajánlásában ,igaz ,ő nemcsak általában az immár 150 éves magyar közjogi hagyományra hivatkozik —vagyis hogy a kormányüléseken legalább tartalmi emlékeztetők készülnek —,hanem külön is említi az 1945 utáni korszakot .


A legteljesebb kormányülés-jegyzőkönyvek egyébként a Kádár-korszakból maradtak fenn ,hiszen a letisztázott ,nem szó szerinti hivatalos összefoglalók mellett a levéltárakban fellelhetők a gyorsírásos jegyzetek alapján készített szó szerinti jegyzőkönyvek is .

A dokumentumban összesen 28 mondat ezen belül 118 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 319 főnévi csoport, 96 jelzői melléknévi szerkezet, 42 határozószói csoport, 6 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 756 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály