Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

Magyar Hírlap 1999. Január 4-i szám



Az új évben nemcsak a közműdíjak és a közlekedési tarifák ,sok helyütt az önkormányzati lakbérek is emelkednek .


A főváros XV. kerületében például 85 százalékos emelésről döntött a képviselő- testület ,ugyanakkor Józsefvárosban és Kőbányán ugyanannyit kell fizetni a lakás négyzetméteréért ,mint tavaly .


Győri Péter ,a fővárosi lakásügyi bizottság elnöke szerint az önkormányzatoknak ingatlanok vásárlásával s azok piaci áron történő bérbeadásával kellene forrást teremteniük a szociális bérlakások fenntartásához .


A XV. kerületben 85 százalékos bérletidíj-emelésről tárgyalt december utolsó előtti napján a testület .


Szalóczi Lajos ,a kerületi pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke a drasztikus emelést azzal indokolja ,hogy a jelenlegi bérleti díjak nem fedezik az ingatlanok fenntartási költségeit .


Sőt sokmilliós veszteséget okoznak a kerületnek ,hiszen a karbantartással kapcsolatos önkormányzati ráfordítások az elmúlt három évben együtt emelkedtek az inflációval ,míg a lakbér összege nem változott .


Egy 1996-ban hatályba lépett rendelet 150 százalékban maximálta az éves lakbéremelés lehetőségét ,ám a kerületek közül többen nem éltek vele ,így Palota sem .


Viszont a paragrafusok most január elsejével érvényüket vesztik ,ezért volt szükséges az év utolsó napjaiban dönteni a nagymértékű emelésről .


Így január elsejétől a palotai bérlők az összkomfortos lakásokért az eddigi 46 helyett 85 forintot fizetnek négyzetméterenként ,míg a komfortosoké 37-ről 65-re ,a félkomfortosoké 19-ről 35 forintra emelkedik .


Angyalföldön csak 20 százalékkal nőnek a lakbérek .


Itt azonban már korábban végbement egy többlépcsős díjnövekedés .


A XIII. kerületi önkormányzat 1996-ban élt a rendelet adta lehetőséggel ,és 150 százalékos drágítást hajtott végre .


Egy évvel később újabb 92 ,tavaly pedig 49,6 százalékkal emelte a lakbéreket .


Így az idei évtől az összkomfortos és a komfortos lakások után 110 ,a komfort nélküliekért 44 forintot kell fizetni négyzetméterenként .


A VIII. kerületben csak februárban ,a költségvetés elfogadása után kerül napirendre a lakbérkérdés .


Kőbányán sem döntöttek egyelőre .


Újpesten pedig változatlanul 55 forintot kell fizetni az összkomfortos lakások négyzetméteréért .


Győrött még 1998 márciusában száz százalékkal megemelték a bérleti díjakat .


A várost több övezetre osztották ,és a lakás komfortfokozata ,állapota szerint is differenciálták a díjakat .


Még az emelést követően is a lakóknak közel kilencvenöt százaléka havonta ötezer forintnál kevesebb bérleti díjat fizet ,s például egy igazán értékes ,száz négyzetméteres belvárosi bérlakás után is mindössze havi tíz-tizenegy ezer forintot kell leróni a kisalföldi megyeszékhelyen .


A győri önkormányzat úgy döntött ,hogy 1999-ben megvizsgálják ,szükség van -e újabb emelésre .


Mérlegelni kell egyebek között azt is ,hogy sokan már most sem fizetik a lakbéreket ,s a kintlevőség megközelíti a negyvenmillió forintot .


Győri Péter ,a fővárosi önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke elgondolkodtatónak tartja ,hogy míg egyes kerületekben havi 110-120 forintot is elkérnek négyzetméterenként ,addig sok jól működő önálló társasházban 40-50 forintból megoldják az épület fenntartását .


Az elnök szerint a drasztikus díjemelések hosszú távon nem nyújtanak megoldást a hiánypótlásra .


Helyette európai szintre kellene fejleszteni a lakbértámogatás rendszerét ,amihez viszont önkormányzati berkekben is általánossá kellene válnia a piaci alapú lakásbérleti rendszernek .


Praktikusan ez azt jelenti ,hogy az kapja meg a bérleti jogot ,aki többet ígér .


Ők nem 4 ,hanem 16-20 ezer forintot fizetnének havonta ,az így befolyt összegből pedig támogathatnák a szociálisan rászorultakat .


Lehetetlen állapotok uralják a hazai bérlakásszektort —fogalmazott lapunknak Győri Péter .


Nyugat-Európában a teljes lakásállománynak 20-60 százaléka az önkormányzatok tulajdonában van ,ezzel szemben a budapesti 820 ezer lakásból csak mintegy 100 ezer az önkormányzati bérlakás —érvelt .


Győri Péter elhibázott lépésnek tartja a kilencvenes évek lakásprivatizációját ,mivel gyakorlatilag alig maradt ingatlan a kerületek tulajdonában ,igény viszont lenne rá bőven .


A bérlakások szükségességét későn ismerték fel az önkormányzatok .


Mindenképp bővíteni kell a szociális bérlakások számát ,de az elkövetkező esztendő nem kedvez a célnak —vetítette előre .


Ha majd a gazdaság lehetővé teszi ,akkor sem építéssel kell pótolni az ingatlanokat —vélte az elnök —,hiszen a fővárosban lakás akadna bőven :négyzetméterenként 40-50 ezer forintért megvásárolhatók a komfort nélküliek ,s ezeket viszonylag olcsón lehet komfortosítani .


Ám az újonnan épített lakások négyzetmétere legalább 110-120 ezer forintba kerül .

A dokumentumban összesen 34 mondat ezen belül 89 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 223 főnévi csoport, 80 jelzői melléknévi szerkezet, 56 határozószói csoport, 12 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 608 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály