Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

Népszabadság 1999. Április 3-i szám



Ferenczy Józseffel ,azaz Josef von Ferenczyvel kószálunk a pesti Belvárosban .


Miközben ötvenöt-hatvan évvel ezelőtti törzshelyeit mutogatja ,vizsgáztat .


Mit tudok róla ?


Tudom ,hogy 1919. április 4-én született Kecskeméten .


Tudom ,hogy huszonévesen ismert üzletember volt Budapesten .


Hogy 1948-ban Bécsbe ,onnan 1951-ben Münchenbe emigrált .


Tudom ,hogy Franz-Josef Strausstól Bruno Kreiskyig ,Willy Brandttól Hans-Dietrich Genscherig ,Jasszer Arafattól Gorbacsovig számtalan politikussal volt ,illetve van jó viszonyban .


Tudom ,miként lépett egyre magasabbra a sajtó- ,illetve médiamenedzseri ranglétrán ,miként vált Európa-szerte ismert közéleti személyiséggé .


—Rendben —mondja Ferenczy ,miközben belém karol és visz a szállodájába .


—Akkor hát tud rólam mindent .


Kérdezzen olyat ,amit nem tud .


—Jó .


Igyekszem .


—Úgy hírlik ,hogy könyvet ír .


Ez azért érdekes hír ,mert pályája hat évtizede alatt mindig csak íratott .


Reklámszövegeket ,filmforgatókönyveket ,riportokat ,folytatásos és nem folytatásos regényeket ,memoárokat ,gazdasági bestsellereket és az ég tudja mi mindent még .


Hogyan jutott eszébe ,hogy saját maga is tollat fogjon ?


—Tényleg hatvan esztendeje annak ,hogy én valakit mindig arra ösztönzök :ezt vagy azt írja meg .


És aki ilyen helyzetben van ,arról óhatatlanul írnak is .


Én sem vagyok kivétel .


Csinos kis könyvtárat töltene meg az ,amit eddig rólam írtak .


Legendákat és ellenlegendákat .


—Most tehát megírja ,milyen is volt az élete valójában ?


—Nem .


—Akkor hát miről szól az ön könyve ?


—A párbeszédről .


—Tehát nem az emlékiratait írja ?


—Egyáltalán nem .


Noha nagyon tisztelem ezt a műfajt ,azt kell mondanom ,minden memoár önigazolás .


Ez nem jelenti azt ,hogy könyvemben nem lesznek önéletrajzi vonatkozások .


Az utóbbi évtizedekben rengeteg történeti munkát tanulmányoztam .


Azután különféle társadalomtudományi műveket .


Német és magyar nyelvűeket egyaránt .


Tapasztalataim és olvasmányélményeim ötvözete adja könyvem anyagát .


—Azt mondja ,témája a párbeszéd .


—Igen ,de ezt nem úgy kell elképzelni ,hogy én valami tudományoskodó "művet "írok .


Semmit sem tartanék nevetségesebbnek ennél .


—Akkor ,mondjuk ,ebben a párbeszédről szóló könyvben nem is olvashatjuk majd a párbeszéd definícióját ?


—Szükségtelennek tartok bármiféle meghatározást .


Hiszen ha a könyv egésze nem fejezi ki kellőképpen ,mire gondolok ,akkor akár száz definíciót is megfogalmazhatok ,azoknak semmi értelmük nem lesz .


—Mégis ,milyen témái lesznek ?


—Az egyik fontos témám szülővárosom ,Kecskemét .


De nem arról írok ,amiről a rólam szóló írásokban olvashatni :"Hogyan lesz a Kecskemétről elszármazott szegény kis Jóska gyerekből a nagy Ferenczy ."


—Hogyan kapcsolódik össze a párbeszéd és Kecskemét ?


—Mikor hozzáfogtam a könyvemhez ,nem is gondoltam ,mennyire aktuális dologról töprengek .


Müncheni lakásomban a Duna Televízió műsorát nézve látom ,hogy a magyar Alföld társadalmának az a nagy ,különböző erőkkel folytatott párbeszéde ,amely nekem központi témám ,ma is folytatódik .


Elsősorban az ember és a víz közötti küzdelemre gondolok .


De a gyümölcsösök kivágására ,a búzatermesztéssel kapcsolatos bajokra is .


Amikor én szülőföldemre ,a Duna-Tisza közére gondolok ,mindig az a történelmi folyóköz jut eszembe ,amely oly nagy szerepet játszott az emberi kultúra kibontakozásában .


Mezopotámiára .


Igen ,számomra a Duna-Tisza köze a magyar Mezopotámia .


És ennek fővárosa a magyar Babilon :Kecskemét .


Petőfi azt írta róla ,hogy "hírös város ".


Ezt a fordulatot kellőképpen el is nyűtte a Kecskemétről szóló publicisztika .


Hogy mitől "hírös ",mitől kiemelkedő jelentőségű a magyar történelemben ,az homályban marad .


—Ön mit tart fontosnak a homályból kiemelni ?


—Kecskemét ,a magyar Babilon történetének legalább három olyan fontos mozzanata van ,amely példaadó arra nézve ,hogy a párbeszédnek mekkora szerepe van a társadalmak életében .


A várost a középkorban roppant vízi világ vette körül .


A vizekben óriási bőségben volt hal .


Vízimadaraktól volt felhős az ég .


A nedves ,füves területeken állattenyésztés folyt .


A száraz hátságokon pedig igen fejlett növénytermesztés alakult ki .


Tudjuk ,ahányfajta életmód ,anynyiféle kultúra .


Nos ,Kecskemétet egy nagyszabású és folyamatos csere ,az áruknak és a kultúráknak az adásvétele teremtette .


A cserének pedig elmaradhatatlan kísérője az alku .


Az alku ,amely a párbeszéd egyik formája .


Az alkuban ,a párbeszédben való jártasság tette lehetővé ,hogy Kecskemét túlélje a török hódoltságot .


Mikszáth Kálmán igen plasztikusan írja le A beszélő köntös című regényében ,miként is folyt ez a párbeszéd hódítók és elnyomottak között .


De mondok mást .


Az alföldi magyarság a török bejövetelekor elsősorban olyan állatokat tartott ,amelyeknek húsát az ellenség kedvelte .


Jött egy török csapat ,elvitte a lovakat .


Egy másik a szarvasmarhát .


A harmadik a juhot és a kecskét .


Erre eleink úgy válaszoltak ,hogy elkezdtek egy a muzulmánok számára tisztátalan ,így fogyaszthatatlan állatot ,tehát disznót tartani .


Ekkortól lendül föl az Alföldön a sertéstenyésztés .


Szóval Kecskemét népe sikeres párbeszédet folytat a törökkel .


De nem telik el száz esztendő a "kontyos "távozása után ,és ott az újabb kihívás .


A legújabb kori Európa történetében páratlan földrajzi-éghajlati változás következett be a magyar Mezopotámiában .


Míg 1790-ben Kecskemét határának mindössze egyhatoda volt futóhomok ,1815-ben már öthatoda .


Hogy ennek a hihetetlenül gyors változásnak mi volt az oka ,arról máig folyik a vita .


Bárhogyan történt is ,számomra egy a fontos :a kecskeméti társadalom kultúrája lehetővé tette a rendkívül gyorsan megváltozott természeti körülményekhez való alkalmazkodást .


Így kerülte el a Tigris és az Eufrátesz közötti Mezopotámia sorsát ,amelynek városait ,miután az öntözés nyomán elsivatagosodott a táj ,betemette a homok .


Kecskemétet nem temette be ,mert népe megtanulta ,hogyan kell a futóhomokkal bánni .


Az embernek a természettel folytatott eme sikeres párbeszédét kiválóan írja le Erdei Ferenc .


A harmadik nagy kihívás épp az én születésem idején éri Kecskemétet .


Akkoriban körülbelül 100 ezer hektárnyi földterület tartozott a városhoz .


Ebből úgy 10 ezer hektáron termeltek szőlőt és gyümölcsöt .


Csakhogy a trianoni béke nyomán a kecskeméti parasztpolgár 700 ezer négyzetkilométeres és 50 milliós piaca egyik napról a másikra 93 ezer négyzetkilométeresre és nem egészen 8 millió fősre szűkült .


De Kecskemét ezzel az iszonyatos piacvesztéssel is megbirkózott ,miként a törökkel és a futóhomokkal .


A harmincas évek közepén ,amikor én Budapestre költöztem ,a kecskeméti gyümölcs —elsősorban a kajszibarack —Európa-szerte keresett termék volt .


De betört a világpiacra a barackpálinka ,az uborka és a kecskeméti konzerv is .


Akkoriban Kecskemétről származott a teljes magyar gyümölcsexport 41 százaléka ,a kajszibarack kivitelének 64 ,a meggyének pedig 60 százaléka .


Ez azt mutatja ,hogy a magyar Babilon igen sikeres párbeszédet folytatott a világgazdasággal .


S hogy ma is azt teszi ,bizonyítja :a magyar városok közül Kecskemét nyitott elsőként saját irodát az Európai Unió fővárosában ,Brüsszelben .


—Ehhez persze kellett bizonyos magas kultúra is .


—Engem ,mint katolikus embert talán semmi sem formált inkább ,mint az ,hogy szülővárosom legfőbb helyén ,a főtéren ,a legnagyobb természetességgel áll békésen egymás mellett a katolikus ,a református ,az evangélikus templom meg a zsinagóga .


És ha a magyar Mezopotámiáról beszélek ,meg magaskultúráról ,nem mulaszthatom el ,hogy annak legnagyobb szülöttjéről ,Petőfi Sándorról ne ejtsek szót könyvemben .


De megint csak másként ,mint ahogyan szokásos .


Engem például a magyar-zsidó párbeszéd roppantul érdekel ,és azt találtam ,hogy ennek nagyon érdekes módon vált részesévé Petőfi emléke .


Kevesen tudják ,hogy az első Petőfi-szobrot Reményi Ede ,a szabadságharc hegedűse állíttatta .


Reményinek —akinek eredeti neve Hoffmann Eduárd volt —1849-ben emigrálnia kellett ,mert Görgey Artúr baráti köréhez tarozott .


A sors fintora :Görgeynek megkegyelmeztek .


Hogy Reményinek mennie kellett ,az nem volt olyan nagy baj ,hiszen Londonban elnyerte a "Victoria királynő magánhegedűse "címet ,és ő fedezte fel a világ számára Johannes Brahmst .


1860-ban amnesztiát kapván Reményi kezdeményezi egy Petőfi-szobor felállítását .


Hajthatatlanul hangversenyezik ,gyűjti a pénzt ,és a siker nem marad el .


A Petőfi-emlékmű felavatásán az a Jókai Mór mond beszédet ,aki —talán nem véletlenül —nagyon fontos éveket töltött Kecskeméten .


Reményi érdemeire figyelmeztetve állapította meg :"Uraim ,a Petőfi-szobor a legdrágább emlék e kerek földön ,mert a legcsengőbb ércből van öntve :csupa hegedűszóból készült ."


Brahmsról tudni való ,hogy Reményi révén került közel Liszt Ferenchez .


S így a magyar Alföldhöz ,illetve a magyar zenéhez .


Brahms ,hogy minél közelebb lehessen a rónához ,Bécsben telepedett le ,és első nagyzenekari művét ezen a címen alkotta :Magyar táncok .


Hát ilyen és ehhez hasonló párbeszédeket termett a magyar Mezopotámia .


—Az imént Bécset említette .


Az osztrák fővároshoz önt sok szál fűzi .


—Megszámlálhatatlanul sok .


De a legfontosabbnak azt tartom ,ami Ida nénémen keresztül fűz hozzá .


Az 1839-ben ugyancsak Kecskeméten született Ferenczy Ida 1864-ben került a bécsi udvarba .


Erzsébet ,Ferenc József felesége azt akarta ,hogy olyan társalkodónője legyen ,akivel magyarul beszélhet .


—Bizonyára tudja ,hogy Erzsébet királynéval kapcsolatban sok a legenda .


—Jól ismerek minden legendát onnan kezdve ,hogy Erzsébet utolsó gyermeke ,Mária Valéria Andrássy gróftól fogant volna ,egészen addig ,hogy Andrássy Gyula meg Kossuth Lajos törvénytelen fia lett volna .


Amikor Ferenczy Idáról beszélek ,engem a legendák hidegen hagynak .


Sokkal inkább érdekel ,hogy vajon miféle kommunikációs képességek kellettek ahhoz ,hogy egy Bécstől távoli magyar városból ,egy egyszerű magyar nemesi családból a bécsi udvarba ,a korabeli világpolitika egyik boszorkánykonyhájába csöppenve helyt tudjon állni egy huszonöt esztendős leány .


Hogy a magyar-osztrák kiegyezési folyamatnak a talán legkritikusabb időszakában mitől tud partnere lenni Deák Ferencnek ,Andrássy Gyulának és más magyar politikusoknak Ferenczy Ida .


—Amiről ön most beszél ,az már a személyespárbeszéd-képesség problémájáról szól .


Kapcsolatait ismerve ,gondolom ,hogy sok politikust volt módja ilyen szempontból mérlegre tenni .


—Inkább olyan politikust hoznék szóba ,akihez nem fűzött személyes kapcsolat .


Konrad Adenauert .


Nekem máig az a véleményem :nagy szerencséjük volt a németeknek ,hogy egy ilyen államférfit "örököltek "a múlttól .


Konrad Adenauer huszonnegyedik évét töltötte ,amikor Bismarck meghalt .


Majdnem egyidős volt a német egységgel .


Mit lehetett egy ilyen politikustól várni ?


A koros ,ám hihetetlen lelkierejű államférfi megmutatta ,hogy többet ,mint a fiataloktól .


Volt ideje elmélkedni ,hiszen Hitler hatalomra jutása után teljes visszavonultságban élt .


1946-ban lett a Kereszténydemokrata Unió elnöke .


Konrad Adenauer először is a Nyugattal kapcsolatban tett tanúságot nagy párbeszédkészségről .


Valószínűleg alaposan átgondolta ifjúkorát ,a két világháború előtti ,illetve alatti eseményeket .


Megértette ,mit jelenthetett Nyugat-Európa számára az a tudat ,hogy egy erős ,egységes Németország minden más európai erőnél hatalmasabb .


Ugyanakkor a Szovjetunióval is képes volt szót érteni .


Noha az NSZK 1955. május 9-én belépett a NATO-ba ,júniusban már fogadták Moszkvában Adenauert .


A kancellár sikeres párbeszédek sorát "vezényelte ".


Ezek közül kettőt említek .


Az egyik a gazdag-szegény párbeszéd .


Ez a háború áldozatainak kártalanításában és az áttelepültek segítésében ,a nagy ,egyébként deklasszálódó rétegek megmentésében hozott hatalmas eredményeket .


A másik a Német Szövetségi Köztársaság kormánya és a nácik által politikai és faji alapon üldözöttek párbeszéde .


Amely a dolog természeténél fogva nagyobbrészt németek és külföldiek között folyt .


Államközi egyezmények alapján fizetett a német állam azoknak ,akik ellen a nácizmus bűntetteket követett el .


Ennek eredménye pedig az lett ,hogy a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárainak önismerete ,felelősségtudata nőttön-nőtt ,és ugyanígy gyarapodott az ország tekintélye is .


—Amit ön mond ,abból tényleg kitetszik ,mit is ért a párbeszéd fogalmán .


Van azonban itt egy fontos kérdés .


Ön ,mint egy a magyar Mezopotámiából elszármazott úr ,mint Josef von Ferenczy ,miként járult hozzá ahhoz a párbeszédhez ,amelyről könyvében ír ?


—Ha őszinte akarok lenni ,azt kell mondanom ,hogy kezdetben fogalmam sem volt arról ,hogy amiben én részt veszek ,az egy európai ,illetve világméretű párbeszéd .


Mások ébresztettek rá ,miről is van szó .


Itt van nálam a levonata egy karikatúrakötetnek ,amely a napokban jelenik meg .


Ebben seregnyi barátom ,politikai és üzleti partnerem karikatúrája lesz majd látható .


Hozzájuk egy-két mondat ,amelyet rólam írtak .


Közöttük Jasszer Arafaté :"Kedves Jóska ,te a hatvanas évek végén adtad ki az első könyvet ,amelyik a palesztinok és az izraeliek találkozásáról szólt .


Ma —harminc évvel később —lényegesen közelebb vagyunk a békéhez :te a történelem előhírnöke voltál ."


Ugyanebben a kötetben Joschka Fischer ezt írja :"Ferenczy Jóska volt az első a német politikában ,akinek nem voltak nehézségei a keresztnevemmel ."


Ezt csupán azért említem ,mert Joschka Fischer mondata arra utal ,hogy a Ferenczy kiadó volt az első ,amely a sajtóban méltányosan bánt vele mint zöld politikussal .


Hát valami effélét jelent személy szerint számomra a párbeszéd .


—Ön számtalan egyéb funkciója mellett a 25 ország számára sugározni kívánó közép- és kelet-európai televíziót szervező Alfa projekt magyar kuratóriumának tiszteletbeli elnöke .


—Büszke vagyok arra ,hogy ez a projekt az utóbbi három évben párbeszédeket tett lehetővé olyan országok kiváló személyiségei között ,amely országok egyébként köszönő viszonyban sincsenek egymással .


Még inkább büszke vagyok arra ,hogy ezek az országok demokratikus szavazással Budapestet választották az Alfa tévé központjául .


Meggyőződésem —de nemcsak az enyém —,hogy ennek a televíziónak a működése az európai integráció igazi megvalósulása szempontjából kulcskérdés .


—Hogyan készül a kétezredik évre ?


—Miután a közelmúltban gyors egymásutánban elveszítettem két fiamat ,a be nem gyógyuló sebek mellett egy új életbölcsességgel gyarapodtam .


Eszerint mindent túl lehet élni ,csak a saját halálunkat nem .


Én tehát nyugodtan készülök a kétezredik esztendőre .


Cégembe rövidesen betársul egy igen jelentős bank ,amely fontos szerepet játszik majd a pénzügyek vitelében .


Szerződésünket várhatóan április végén írjuk alá ,majd májusban egy "A Ferenczy-média 2000-ben "elnevezésű reprezentatív rendezvényen hozzuk nyilvánosságra .


Itt mindenki bemutatkozik ,akinek köze van az üzlethez ,és megismertetjük a nyilvánossággal terveinket is .


—Mit jelent az ön számára a nyolcvanadik születésnap ?


—Azokat a párbeszédeket ,amelyek mögöttem ,illetve előttem vannak .

A dokumentumban összesen 172 mondat ezen belül 353 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 822 főnévi csoport, 252 jelzői melléknévi szerkezet, 171 határozószói csoport, 19 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 1958 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály