Válasszon
nyelvet !		Choose the
language please !		Wählen Sie die
Sprache bitte !		Choisissez la
langue svp !

Az applet használata: Dupla jobb click segítségével a gráfot a felhasználható területen középre igazítja. A Ctrl + 1, 2, 3, 4 használatával lehet a gráf irányítottságán változtatni, jobb click és az egér mozgatás segítségével pedig lehetőség van zoom-olásra.

Népszava 1999. November 25-i szám



A világban immár tíz éve tartó folyamatos gazdasági fellendülés minden eddigi konjunktúra-időszaknál hosszabb .


A gazdaság ilyen mértékű fejlődését több folyamat gerjeszti ,többek között a magánosítás elterjedése és a tőkekoncentráció .


A globalizációról és annak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól Békesi László volt pénzügyminiszter tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtudományi Karán ,a Barankovics és Faludi Akadémia ,valamint a Pázmány Pódium által közösen szervezett vitasorozat keretében .


A világgazdaság gyors ,országhatárokon átívelő fejlődését több tényező idézi elő .


A verseny több szinten folyik .


A természeti tényezőkért —nyersanyagért ,energiahordozókért ,munkaerőért ,információért ,technológiáért —vívott harcnak ma már nincsenek korlátai .


A piacokért folyó világméretű versenyt a fizetőképes kereslet megjelenése tette lehetővé .


A piaci szereplők versengenek magáért a versenyképességért is .


Ez utóbbit növelhetik a költségek csökkentésével ,a korszerűséggel ,valamint a megbízhatósággal ;nem véletlen napjainkban a márkanév jelentőségének növekedése .


A versenyképesség fokozása anyagi hátteret igényel .


A tőketöbblet megteremtése érdekében a vállalatok egyesülnek ,mamutcégek jönnek létre .


A globalizációt tehát tőkekoncentráció is kíséri .


Ennek érezhető következménye például ,hogy az elméleti kutatások eredményeit sokkal hamarabb hasznosítják a gyakorlati életben ,mint korábban .


Régen tíz év is eltelt a kettő között ,ma ez az idő átlagosan másfél év .


A hadiipari kutatások eredményeit a korábbi 3-4 év helyett ma már hat hónap múlva felhasználják a polgári termelésben .


A globalizáció a gazdaság kínálati oldalát befolyásolja ,és nem hat a jövedelmek nemzeti kereteken belül történő elosztására .


Egyes vélemények szerint aggasztó ,hogy a reálgazdaságtól egyre inkább elválik a tőkepiacok mozgását jelentő virtuális gazdaság .


A pesszimisták szerint ez az —árnyékgazdaságnak is nevezett —"léggömb "ki fog pukkadni .


Az utóbbi évek tapasztalatai szerint azonban ez éppen ellenkezőleg történik .


A közelmúlt regionális gazdasági krízisei —a távol-keleti ,az orosz vagy a dél-amerikai válság —rövid idő alatt lokalizálódtak ,majd megszűntek .


Nem következett be világméretű katasztrófa ,mert a globalizált gazdaságban a nagy tőketömegek mozgatásával ezt el lehetett kerülni .


Ma a világ három legfontosabb —a japán ,a délkelet-ázsiai ,az USA —gazdaságában újabb növekedési hullám kezdődött .


A virtuális gazdaság tehát képes az önkorrekcióra ,ugyanakkor egyéb jellemzőivel is számolni kell .


Az árfolyamok gyors ingadozásai mögött gyakran nem a reális gazdasági mutatók állnak ,hanem pszichés tényező ;a bizalom .


A kiszámíthatatlan árfolyamváltozások sokszorosan jutalmaznak ,szélsőségesen büntetnek ,és ezzel szemben jelenleg nincsenek eszközök .


Így a térségek közötti különbségek növekednek .


Az is tény :az immár tíz éve tartó folyamatos világgazdasági konjunktúra minden eddiginél hosszabb .


Felvetődik a kérdés :vajon végtelenné válik ?


Ez talán túlzott derűlátás ,de lehet ,hogy a közeljövőben minden konjunktúra-dekonjunktúra elméletet felül kell vizsgálni .


Miként hat a világgazdasági környezet Magyarországra ?


Nyitott gazdaságunkra jellemző a természeti tényezők szűkössége ,a külkereskedelem szükségessége ,az integráció igénye .


Ez alkalmazkodási hajlandósággal jár .


A közép-kelet-európai államok rendszerspecifikus vonása ,hogy a piacgazdaság közigazgatási ,jogi intézményrendszere csupán az elmúlt tíz évben alakult ki ,és ez rövid idő ahhoz ,hogy az emberek tudata is átformálódjon .


Meg kell teremteni a versenygazdaság infrastrukturális feltételeit ,a közlekedési úthálózatot (ezen a téren van a legnagyobb elmaradás ),a korszerű kommunikációs és pénzügyi rendszert .


A legfontosabb feladat a konvertálható tudású munkaerő képzése :ez még mindig nehézkes ,és az átlagemberek számára sokba kerül Magyarországon .


Döntő szerepet játszik a politikai stabilitás ,valamint a tolerancia ,az előítéletek megszüntetése .


Elengedhetetlen a nemzetközi bizalmat erősítő makrogazdasági környezet megteremtése .


Ennek érdekében egyensúlyban kell tartani a növekedés ,az egyensúly ,az infláció ,valamint a foglalkoztatás "bűvös négyzetét ".


Az államnak csupán a gazdaság szervezésében ,az információ közvetítésében ,az alkalmazkodás segítésében kell részt vennie ,nem szabad közvetlenül beavatkoznia a gazdaságba .


Idén három tendenciaváltozás volt a magyar gazdaságban .


A külkereskedelmi mérleg hiánya kisebb lesz ,mint amire tavaly a gazdasági szakértők számítottak .


Ez annak köszönhető ,hogy a tavalyi második félévi regresszió után idén nemzetközi konjunktúra kezdődött ,ami lehetővé tette a kereslet növekedését .


A belső fogyasztás mérséklődött tavalyhoz képest ,bővülése idén nem fogja meghaladni a bruttó nemzeti össztermék (GDP )növekedését .


Jó lenne ezt a tendenciát folytatni a 2000. évben is .


(Tavaly a keresleti oldalon rossz szerkezeti átalakulás történt .


Azelőtt az export és a beruházások játszották a főszerepet a gazdasági életben ,az elmúlt év elején azonban az export dinamikája lassult ,a beruházások egész évben stagnáltak ,a belső fogyasztás pedig növekedett .)


Hátrányos változás volt ,hogy a makrogazdasági mutatók romlottak .


Az államháztartás ,valamint a külkereskedelmi mérleg hiánya nagyobb lesz a vártnál ,a külföldről érkező tőke idén nem pótolja a folyó fizetési mérleg hiányát .


A nettó adósságállomány növekedni fog .


Ezek mérséklése érdekében dinamikusan növekvő gazdasági teljesítmény szükséges .


A legkritikusabb tényező az infláció ,amely továbbra is csökken ugyan ,de az inflációs ráta jövőre nagyobb lesz ,mint amire a kormány számít .


Az energiahordozók ára világviszonylatban emelkedni fog .


Növekednek Magyarországon az élelmiszerárak ,a vegyipari ,gépipari termékek árai .


Az árindex várhatóan 8 százalékos lesz .

A dokumentumban összesen 54 mondat ezen belül 108 tagmondat talalható. A dokumentumban szereplő mondatok a küvetkezőképpen épülnek fel: 298 főnévi csoport, 122 jelzői melléknévi szerkezet, 46 határozószói csoport, 12 főnévi igenév szerepel.

A dokumentumban összesen 728 szó jelenik meg.

Az egyes színek jelentése:
Főnév
Ige
Számnév
Melléknév
Névelő
Névutó
Mondat értékű szó
Névmás
Kötőszó
Határozószó
Nyilt tokenosztály