Informatikai Tanszékcsoport>>>

In English

Informatikai Előadások Középiskolásoknak

Informatikai Előadások Középiskolásoknak

  A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Informatikai Tanszékcsoportja a hazai felsőfokú informatikai képzésben évtizedek óta meghatározó szerepet játszik, jelenleg is a képzések széles skáláját nyújtja (programtervező informatikus, gazdaságinformatikus és mérnök informatikus alapszakok, programtervező informatikus mesterszak, gazdaságinformatikus mesterszak, informatika tanár mesterszak, informatikai doktori képzés, stb.)

  Tanszékcsoportunk ebben a tanévben is szervez előadásokat középiskolai tanulók részére. Az Informatikai Előadások Középiskolásoknak sorozat célja, hogy az informatika iránt érdeklődő tanulók számára betekintést adjon az egyetemen folyó oktatás és kutatás néhány érdekes területére.

Előadások

1. 2008. 11. 13. Dr. Pluhár András: Eligazodás a világ hálózataiban. [pdf]
2. 2008. 11. 20. Dr. Alexin Zoltán: Számítógépes Nyelvészet - nyelvi adatbázisok és használatuk [pdf]
3. 2008. 12. 04. Dr. Németh L. Zoltán: Kriptográfia (titkosítás)
4. 2009. 02. 05. Dr. Alexin Zoltán: Egyéni biztonság az információs társadalomban - személyes adataink védelme.
5. 2009. 02. 19. Dr. Imreh Csanád: Hogyan osszunk fel egy tortát igazságosan.
6. 2009. 03. 19. Dr. Blázsik Zoltán: Matematikai mágia és a számítógépek.
7. 2009. 04. 02. Dr. Holló Csaba: Web-programozás és web-design.

Tervezett témakörök

• Eligazodás a világ hálózataiban
• Hogyan osszunk fel egy tortát igazságosan
• Számítógépes látás
• Kriptográfia (titkosítás)
• Mesterséges intelligencia a mérnöki alkalmazásokban
• Informatikai diákolimpiai feladatok megoldása
• Digitális képfeldolgozás
• Web-programozás és web-design
• Behálózva
• Matematikai mágia és a számítógépek
• Matematika szabad szoftverekkel
• Számítógépes Nyelvészet - nyelvi adatbázisok és használatuk
• Egyéni biztonság az információs társadalomban - személyes adataink védelme

Az előadások kivonata

  Dr. Pluhár András: Eligazodás a világ hálózataiban [pdf]
Az utóbbi évek egyik nagy szenzációja volt az ún. kis-világ gráfok felfedezése, melynek egyik úttörője Barabási Albert László. Felmerül a kérdés, mire is jók ezek a gráfok illetve hogyan vizsgálhatjuk őket? A téma izgalmas határterület, amin matematikusok, fizikusok, informatikusok, szociológusok, közgazdászok és biológusok dolgoznak. Az előadásban ízelítőt adunk a problémakörből és a legújabb eredményekből.

  Dr. Alexin Zoltán: Számítógépes Nyelvészet - nyelvi adatbázisok és használatuk [pdf]
A világháló hatalmas mennyiségű írott információt tartalmaz. A nagyobb napilapok legtöbbje már online kiadásban is megjelenik. Több kezdeményezés van arra, hogy könyveket is az interneten olvassunk, onnan töltsük le a tartalmukat. Ez az információtömeg kiváló lehetőséget nyújt számítógépes nyelvészeti kutatásokhoz. Az internetes források elemzése alkalmas az elő nyelvek fejlődésének követésére, az éppen aktuális szóhasználat, a divat, a kultúrális közeg tulajdonságainak feltérképezésére. Tudományos kutatásokhoz az olyan adatbázisok nyújtanak jó alapot, amelyek a nyers információtömeghez valamilyen hozzáadott értéket is tartalmaznak. Ez a hozzáadott érték lehet mondjuk az információ válogatása, az információ tematikus szűrése, több forrás tartalmának egyesítése.
Ennél komolyabb értéket képviselnek azok az adatbázisok, amelyek nyelvészeti információkat tartalmaznak, például az egyes szavak szófaját, a tulajdonnevek, városok, cégek neveinek megjelölését. Az ilyen adatbázisokat lehet a nyelvben használt ragozás szabályainak feltérképezésére használni, a papíron konstruált szabályrendszer működőképességét ellenőrizni.
A több szófaji kóddal is bíró szavak esetén nehéz számítógépes feladat a jelentések közül kiválasztani az adott környezetnek megfelelő kódot. Az egyes mondatok elemzését tartalmazó adatbázisok alkalmasak a mondatok belső szerkezetének, a mondatösszerakás szabályainak bemutatására és számítógéppel történő megtanulására. A nemzetközi, többnyelvű, párhuzamos adatbázisok az egyes nyelvek közötti kapcsolat kutatásához adnak segítséget.
A nyelvi adatbázisokkal történő kutatás legfontosabb célja az automatikus információszerzéshez szükséges szoftverek fejlesztése. A modern információs társadalomban a gyors információszerzés stratégiai érdek. Különleges értéke van annak az információnak, amely nem a kérdező által ismert nyelven érhető el, hanem egy automatikus eszköz találta meg valamilyen idegen nyelven és fordította le a számunkra.
Az előadás magyar és idegen nyelvi adatbázisokkal és azok osztályozásával foglalkozik, bemutatja a magyar számítógépes nyelvészeti kutatások irányait, a Szegeden elért eredményekből felvillant érdekességeket.

  Dr. Németh L. Zoltán: Kriptográfia (titkosítás)
Az emberiség történetével egyidős a biztonságos titkosítás lehetőségének a keresése. Tudunk-e valakinek üzenetet küldeni vagy információt tárolni úgy, hogy ahhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá? Mennyire biztonságosak ezek a módszerek? Létezik-e feltörhetetlen titkosítás? Az előadáson egy rövid általános bevezetőt szeretnénk nyújtani az ezzel foglalkozó tudományág, a kriptográfia céljairól és alapfogalmairól, majd a teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány híres rejtjelező algoritmust.

  Dr. Alexin Zoltán: Egyéni biztonság az információs társadalomban - személyes adataink védelme
A fejlett információfeldolgozó eszközök korában az emberek háborítatlan magánélete egyre nagyobb veszélyben forog. Az állami intézményekben évek hosszú során át halmozódó adatmennyiség gyűlik össze mindannyiunkról. Vajon jól van ez így?
A közigazgatás/egészségügy/igazságszolgáltatás/bankrendszer adatkezelése alapvetően jogszabályokon alapul - de vajon ezek a jogszabályok az érintettek számára csupán a kiszolgáltatottságot jelentik? Mennyire kényszer és mennyire szabad választásunk a személyes adatok átadása? Minden esetben bele kell törődnünk az adatkezelésbe?
A világhálón csevegő, szörföző felhasználó tevékenysége milyen veszélyeket rejt magában? Milyen következményei lehetnek egy közösségi oldalon történő regisztrációnak, egy fotó, telefonszám, cím, stb. publikálásának?
Az informatikai rendszerek üzemeltetői profi tudással, kutatói háttérrel, egyes esetekben komoly üzleti, akár parlamenti befolyással is rendelkeznek szemben a gyanútlan állampolgárral, aki tájékozatlanul merül alá az információtechnikai eszközök használatában. Az Európai Bizottság ezért határozta el, hogy minden év január 28-át az Adatvédelem Napjává nyilvánítja. Az adatvédelem napja alkalom arra, hogy mindezeket az aggodalmakat a széles nyilvánosság előtt megbeszéljük, támpontokat és segítséget adjunk ahhoz, hogy az emberek érvényesíthessék a jogaikat, felkészültebben és gyanakvóbban fogadják az eléjük tárt lehetőségeket.
Az előadás foglalkozik a személyes adatok kezelésének jogi vonatkozásaival, az érintettek jogaival, az jogérvényesítés lehetőségeivel. Ezek után megvitatásra kerül néhány jellemző napi aktualitással rendelkező adatvédelmi probléma: áruházi bevásárlókártya, web böngészők adatvédelme, elektronikus közösségi terek, közterületi kamerák, mobil telefonok, bankkártyák, rádiófrekvenciás azonosítás, egészségügyi adatbázisok, egészségügyi kártya, pozitív és negatív adóslista, munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye, pszichológiai teszt, biobankok és genetikai adatbázisok, DNS bankok, rendőrségi adatkezelés.

  Dr. Imreh Csanád: Hogyan osszunk fel egy tortát igazságosan
A torta igazságos felosztásának problémájában valamilyen erőforrást kell elosztani különböző személyek között oly módon, hogy minden résztvevő igazságosnak tartsa a felosztást. A tortát már jó ideje osztják különböző tudományterületek kutatói (matematikusok, közgazdászok, majd informatikusok). Számos modell került kidolgozásra attól függően milyen lépéseket engedünk meg a felosztás folyamata során, továbbá attól függően, mit tekintenek igazságos felosztásnak a résztvevők. Az előadásnak nem célja az egyes modellek áttekintése (ez az időkorlát miatt nem is lenne lehetséges, hiszen több könyvet is írtak a témából). Az előadás során egy, a számítástudományok területén tevékenykedő kutatók által használt modellt mutatok be néhány egyszerűbb, klasszikusnak nevezhető - de különösebb matematikai előismeretek nélkül felfogható - eredményen keresztül.

  Dr. Blázsik Zoltán: Matematikai mágia és a számítógépek.
Fel lehet-e darabolni egy négyzetet csupa különböző méretű négyzetre? Egy kockát különböző kockákra?
Mindenki "szereti" a - folytasd a következő sorozatot - kezdetű feladatokat. Szerencse, hogy nem a 21, 32, 43, 54, 65, 76, 87, 98, 201, 1031, 1041, 1042, 1051, 1052, 1053, 1061, 1062, 1063, 1064, 1071, 1072, 1073, 1074, 1075, 1081, 1082, 1083, 1084, 1085, 1086, 1091, 1092, 1093, 1094, 1095, 1096, 1097, 1099, 1101, 1103, 1104, 1105, 1106, 1107, ... sorozatot kell folytatnunk egy középiskolás dolgozatban. De mi lehet a következő szám?
Egy állam postája csak 5 féle címletű bélyeget szeretne kibocsátani, de úgy hogy minden borítékra belőlük legfeljebb hármat felragasztva is kijöjjön minden egész összeg 1-től 36-ig! Vajon léteznek-e ilyen címletek?
Sok olyan rejtvény, érdekes gyakorlati probléma van, amelynek általános megoldására matematikai módszer még nem ismeretes. Kis méretben az ember még meg tudja oldani, de picivel nagyobb problémák esetén igénybe kell vennie a számítógépét. Ha azonban még egy kicsit nagyobb feladatot kapunk nem segíthet a gyors komputer sem.
Minden hónapban közöl egy-egy nagyon érdekes feladványt a http://www.stetson.edu/~efriedma/mathmagic/ weboldal. Ezekből válogatunk. Számos egyetemi diplomamunka készült Szegeden egy-egy ilyen probléma feldolgozásából.

  Dr. Holló Csaba: Web-programozás és web-design.
Statikus weboldalak készítésére az Office alkalmazásoktól kezdve kifejezetten erre a célra készült programokig számos segédprogram lehetőséget nyújt. Manapság azonban már nagyon elterjedtek az interaktivitást lehetővé tevő weboldalak is, amelyek működéséhez a statikus tartalomhoz társított programokra is szükség van. Ilyen programok készítéséhez már elengedhetetlen a megjelenő tartalmat leíró kód, illetve az interaktivitást megvalósító programnyelvek ismerete. Az előadás során bepillantást nyerhetünk a weboldalak programozási lehetőségeibe, illetve megismerkedünk olyan szempontokkal, amelyeket figyelembe véve minél több felhasználó számára vonzóvá és használhatóvá tudjuk tenni weboldalainkat.