Órarend
1997/98. I. félév
Programozás Microsoft Visual C/C++ 1.52-ben c.
speciálkollégium
1997/98. II. félév
A tervezett Programozás SICStus Prologban c.
speciálkollégium
E L M A R A D !
1998/99. I. félév
Programozás Microsoft Visual C/C++ 1.52-ben c.
speciálkollégium
1998/99. II. félév
Programozás SICStus Prologban c.
speciálkollégium
Programozás Microsoft Visual C/C++ 1.52-ben
(INF3D4-0)
Hírdetmény
A Microsoft Windows 3.x és a
Win95 operációs rendszer
széles körben elterjedt. A népszerűség
egyik fő oka az alkalmazások óriási száma.
Több ezer kis és közepes vállalat fejleszt ma
már Windows-os termékeket. A maga részéről
a Microsoft ehhez a szükséges segítséget megadja.
Sokan tagjai a Microsoft
Developers Networknek vagy a
Technical Networknek, ami ehhez a legnagyobb
támogatást megadja. Az egyetemi oktatás az igen
szerény eszközeivel igyekszik az első botladozó
lépések megtételében segíteni,
ezért az Informatikai Tanszékcsoport ebben a
félévben is meghírdeti a Programozás
Microsoft Visual C/C++ 1.52-ben című speciálkollégiumot.
A speciálkollégium előadója:
Alexin Zoltán tanársegéd
A speciálkollégium helye: Irinyi épület,
valamelyik hallgatói IBM PCs oktató terem.
Maximális létszám: 20 fő (az oktató
terem befogadó képessége)
Szakirodalom nyelve: kizárólag angol (magyar nincs)
Szükséges előképzettség:
programozási nyelvek előadás és gyakorlat
látogatása. Vonzódás a C/C++
programozáshoz. Angol szakirodalom
megértésének képessége.
A speciálkollégiumra jelentkezhetnek a következő
egyetemi hallgatok:
- III. éves programozó matematikus
- III. éves közgazdász programozó matematikus
- III. éves szamítástechnika tanár
- IV., V. éves programtervező matematikus
- V. éves közgazdász programtervező matematikus
A speciálkollégium története
A speciálkollégium már több éves
múltra tekint vissza. Korábban az 1995/96. tanév
I. félévében, az 1996/97. tanév I.
félévében és az 1997/98. tanév I.
félévében került meghírdetésre.
Az átlagos hallgatói létszám 20 volt.
A speciálkollégium tematikája
- A Windows SDK komponensei, futtatható programok, lib-ek, help
szövegek. (rc, cl, link, exehdr).
- Fejlesztés SDK-ban. A forrás file-ok tipus szerint
(.def, .rc, .c, .cpp, .map, .obj, .map).
Az egyes file-ok szerepe, tartalma.
- A Windows-os programok írásának szabályai,
A WinMain - eljárás parameterei.
Az első demo program, ami egyetlen message box-ot megjelenít.
- Windows SDK. Dialog ablakok, dialog control-ok, tulajdonságaik,
kezelesük alapelvei. (Edit, Button, Icon, Bitmap, Menü)
A második példaprogram (számok szorzása,
és az eredmény kiírása egy editor ablakba.
- A Windows rendszer module, task kezelési rendszere.
- Windows SDK, Programozás C++-ban. Class-ok használata,
kapcsolat a Kernel-lel, a WinMain-nel, a harmadik példaprogram
(C++ program egyetlen OVERLAPPED window
megjelenítésére).
- Az MFC, tartalma, használata, általános
jellemzői, segédprogramok
(App Studio, Heap Walk, Spy, HotSpot, DebugWin, StressApp).
- Az App Wizard használata, opciói. Generálás,
fordítás, futtatás.
- SDI s MDI alkalmazások - hasonlóságok,
különbségek. Implementációs
kérdések. A CDocument és a CView osztályok.
- Példaprogram editor (SDI, + Serialize eljárás
működése).
- MDI program keszítése, a CDocument és a CView
osztályok kapcsolata. Példaprogram.
- Megjelenítés a view ablakban, device context,
font, color kezelés.
- DLL írás MFC-ben.
Információk a Microsoft Visual C/C++-ról
A speciálkollégiumon készített
példák megtalálhaták a
/pub/program/C++ alkönyvtárban.
Programozás SICStus Prologban (INF3AZ-0)
Hírdetmény
A Prolog programozási nyelv felhasználása
ipari/irodai fejlesztésekre ma még nem általános.
Ennek ellenére a Prolog folyamatosan tartja pozícióit
a tudományos kutatásban. A mai ismert Prolog rendszerek
már könnyen kezelhetők, a fejlesztések
eredmenyeként nagy fejlesztői környezetek alakultak ki.
A Prolog programozási nyelv tanulmányozása
nemegy tudományos ötlet, felfedezés alapja volt. Az
elkövetkező időben a programozási szakmában
várhatóan egyre növekvő szerepe lesz a
logikai programozási paradigma ismeretének.
Ezért a TTK Informatikai Tanszékcsoport meghírdeti
az 1997/98-as tanévben is a Programozás SICStus Prologban
című speciálkollégiumot.
A speciálkollégium előadója:
Alexin Zoltán tanársegéd
A speciálkollégium helye: Az Informatikai Tanszékcsoport
Árpád téri 9-es alagsori terme (HP gépterem).
Maximális létszám: 18 fő (az oktató
terem befogadó képessége)
Szakirodalom nyelve: kizárólag angol (magyar nincs)
Szükséges előképzettség: mesterséges
intelligencia előadás és gyakorlat vagy
programozási nyelvek előadás és gyakorlat
vagy matematikai logika előadás és gyakorlat
látogatása. Vonzódás a különleges
programozási módszerekhez. Angol szakirodalom
megértésének képessége.
A speciálkollégiumra jelentkezhetnek a következő
egyetemi hallgatok:
- III. éves programozó matematikus
- III. éves közgazdász programozó matematikus
- III. éves szamítástechnika tanár
- IV., V. éves programtervező
- V. éves közgazdász programtervező
- IV., V. éves matematikus
- IV., V. éves fizikus
A speciálkollégium története
A speciálkollégium már több éves
múltra tekint vissza. Korábban az 1995/96. tanév
I. félévében és az 1996/97. tanév I.
félévében került meghírdetésre.
Az 1997/98-as tanév II. félévében ismét
meg van hírdetve. Az átlagos hallgatói
létszám 10 volt.
A speciálkollégium tematikája
- A Prolog interpreter használata (.sicstusrc file,
forrás file beolvasása, consult/1 predikátum,
abolish/1 predikátum, write, nl predikátum.
- A prolog interpreter három programterülete (
Prolog database, consult area, interpreter code) és
használatuk (assert, retract, consult, charsio, random,
fastrw, db).
- Prolog adat/program struktúrák: listák,
n-esek, termek.
- A prolog program szerkezete (program clause,
goal-clause, Horn-clause).
- Meta-predikátumok (setof/3, bagof/3).
- Algoritmus gráf összefüggő komponenseinek
meghatározására.
- Listakezelés Prologban.
- Fakezelés Prologban.
- File-kezelés Prologban.
- A DCG kiterjesztés használata.
- A C/C++ számkonstansainak DCG nyelvtana.
- Az arithmetikai kifejezés DCG nyelvtana.
- A Prolog meta-interpreter.
Információk a SICStus Prologról
Egyéb Internetes Prolog erőforrások
Ajánlott irodalom
- Clocksin, W. F., Mellish, C. S.: Programming in Prolog
Berlin, Heidelbeg Springer Verlag (1994)
- Sterling, L., Shapiro, E.:
The art of prolog: Advanced programming techniques
London, MIT Press (1997)
- Gal, A., Lapalme, G.: Prolog for natural language processing
New York, John Wiley & Sons (1991)
- Garavaglia, S.: Prolog. Programming techniques and applications
New York, Harper and Row Publishing (1987)
- Batchelor, B. G.: Intelligent image processing in Prolog
Berlin, Heidelbeg Springer Verlag (1991)
- Rowe, N. C.: Artificial intelligence through Prolog
Englewood Cliffs Publishing (1988)
- Weiskamp, K.: KI-Programmierung mit Turbo Prolog
(Artifical intelligence programming with Turbo Prolog)
Hamburg, Osborne McGraw-Hill (1989)
- PROLOG. Programozás logikában Budapest SZÁMOK (1981)
- Bratko, I.: Prolog programming for artificial intelligence
Wokingham, England; Reading, Mass.
Addison-Wesley (1986)
- Marcus, C.: Prolog programming : applications for database systems,
expert systems, and natural language systems Reading, Mass.
Addison-Wesley (1986)
- Maier, D., Warren, D.: Computing with logic: logic programming with Prolog
Menlo Park, Calif. Benjamin/Cummings Publishing Co. (1988)
- Coelho, H.: Prolog by example : how to learn, teach, and use it
Berlin, New York Springer Verlag (1988)
- Dawe, M. S.: PROLOG for computer science
London, New York Springer Verlag (1994)
- Matthews, C. A.: An introduction to natural language processing
through Prolog London, New York Longman Publishing (1998)
- Farkas Zsuzsa, Futó Iván, Szeredi Péter:
Az MProlog programozási nyelv
Műszaki Könyvkiadó (1989)
- Márkusz Zsuzsa: Prologban programozni könnyű
Novotrade Kiadó (1988)
Utolsó módosítás: 2000. április 7.
Alexin Zoltán,
alexin@inf.u-szeged.hu
Speciálkollégiumok es tematikáik