Egy Zala megyei építőipari vállalat jelenleg hat építkezésen dolgozik. Az építőipari vállalat dolgozói a megye négy településéről járnak munkahelyeikre. A vállalat hozzájárul dolgozói utazási költségeihez. Az utazási költségekhez való hozzájárulás attól függ, hogy a dolgozó honnan melyik munkahelyre jár dolgozni. A vállalat csökkenteni szeretné a hozzájárulás összegét. A szakmunkások átcsoportosításánál nagyon kicsiny a lehetőség. Viszont egy-egy segédmunkás bármelyik munkahelyre irányítható, ott teljes értékű munkát tud végezni, függetlenül az építkezés készültségi fokától. Az egyes építkezéseken rendre 15, 18, 27, 13, 40, 8 fő segéderőre van szükség, míg az egyes településeken a vállalat rendelkezésére áll rendre 30, 30, 20, 28 fő segédmunkaerő. Látható, hogy a rendelkezésre álló segédmunkaerő kevesebb annál, mint amennyire szükség lenne. Ezért az építkezések igényét teljes mértékben nem lehet kielégíteni. A vállalat illetékesei - egyéb szempontokat is mérlegelve - úgy döntöttek, hogy a 4. es 6. munkahely igényét mindenképpen ki kell elégíteni, míg a többi építkezésen is biztosítani kell az igényelt segédmunkaerőnek legalább a 80%-át. Ezeket a feltételeket figyelembe véve határozza meg, hogy az egyes településekről hova, hány segédmunkást irányítsanak, ha cél az utazási hozzájárulás minimalizálása, és az egy személy utazásához való (fajlagos) hozzájárulást az egyes utaknak megfelelően a következő táblázat mutatja: M1 M2 M3 M4 M5 M6 I. 520 440 320 440 500 600 II. 520 180 220 390 390 390 III. 700 610 390 610 680 490 IV. 510 440 170 290 450 410 (A táblázat számai Ft/fő dimenzióban adottak.) Mennyi lesz a hozzájárulási összköltség? Csökkenne-e a hozzájárulási összköltség, ha a 4. es a 6. munkahelyekkel kapcsolatban is csak azt a kikötést tennék, hogy az igényelt munkaerőnek legalább a 80%-ot biztosítani kell?