Egy Zala megyei építőipari vállalat jelenleg hat építkezésen dolgozik. Az
építőipari vállalat dolgozói a megye négy településéről járnak
munkahelyeikre.  A vállalat hozzájárul dolgozói utazási költségeihez.  Az
utazási költségekhez való hozzájárulás attól függ, hogy a dolgozó honnan
melyik munkahelyre jár dolgozni.  A vállalat csökkenteni szeretné a
hozzájárulás összegét.  A szakmunkások átcsoportosításánál nagyon kicsiny a
lehetőség.  Viszont egy-egy segédmunkás bármelyik munkahelyre irányítható,
ott teljes értékű munkát tud végezni, függetlenül az építkezés készültségi
fokától.  Az egyes építkezéseken rendre 15, 18, 27, 13, 40, 8 fő segéderőre
van szükség, míg az egyes településeken a vállalat rendelkezésére áll rendre
30, 30, 20, 28 fő segédmunkaerő.  Látható, hogy a rendelkezésre álló
segédmunkaerő kevesebb annál, mint amennyire szükség lenne.  Ezért az
építkezések igényét teljes mértékben nem lehet kielégíteni.  A vállalat
illetékesei - egyéb szempontokat is mérlegelve - úgy döntöttek, hogy a 4. 
es 6.  munkahely igényét mindenképpen ki kell elégíteni, míg a többi
építkezésen is biztosítani kell az igényelt segédmunkaerőnek legalább a
80%-át.  Ezeket a feltételeket figyelembe véve határozza meg, hogy az egyes
településekről hova, hány segédmunkást irányítsanak, ha cél az utazási
hozzájárulás minimalizálása, és az egy személy utazásához való (fajlagos)
hozzájárulást az egyes utaknak megfelelően a következő táblázat mutatja:


	M1	M2	M3	M4	M5	M6
I.	520	440	320	440	500	600
II.	520	180	220	390	390	390
III.	700	610	390	610	680	490
IV.	510	440	170	290	450	410

(A táblázat számai Ft/fő dimenzióban adottak.)

Mennyi lesz a hozzájárulási összköltség? Csökkenne-e a hozzájárulási
összköltség, ha a 4.  es a 6.  munkahelyekkel kapcsolatban is csak azt a
kikötést tennék, hogy az igényelt munkaerőnek legalább a 80%-ot biztosítani
kell?