A Szegedi Katicabogár

A program elindulása után kirajzolja a képernyore a katicabogarat, a zseblámpát, valamint néhány véletlenszeruen elhelyezett tárgyat a „szobában”. Kezdetben a katica áll, szeme fehéren „világít”, a zseblámpa kikapcsolt állapotban van. A zseblámpát mozgathatjuk a szobában úgy, hogy az egérkurzort fölé helyezzük, majd lenyomott – és nyomva tartott – bal gombbal a kívánt helyre húzzuk, majd a gombot felengedjük (drag & drop). Ha jobb egérgombbal kattintunk a zseblámpán, úgy ki- illetve bekapcsolhatjuk azt, ugyanezt megtehetjük a K billentyu leütésével is. A lámpa óramutató járásával megegyezo irányú forgatásához használjuk a Q, ellenkezo irányú forgatásához a W billentyut. A lámpa fénye csak a bekapcsolt állapotban sárgával mutatott térben látható a bogár számára. A katica szemeihez megfelelo közelségben világítva az „állat” érzékelni fogja a fényt. Nem kell a fénynek egészen a szemekhez érni, van egy bizonyos látótér, amelyen belül még „lát”. Mikor a bogár érzékeli a fényt, megpróbál elindulni a fényforrás irányába. Mivel nem tud a lámpa helyzetérol (csak a fényt látja), ezért ha például hátulról világítjuk meg, nem fogja megtalálni a lámpát (ez nem hibás muködés). A program úgy van megvalósítva, hogy a katica addig fordul jobbra, illetve balra, amíg a lámpa fényébol általa érzékelt tartományból (ez nem feltétlenül az egész, sárgával jelzett fény) nagyjából ugyanakkora területet lát a jobb és bal szemével. Ha forgással ezt a célját elérte, akkor elindul elore, természetesen minden lépés után korrigálva. Amíg a bogár mozog, változtathatjuk a zseblámpa helyzetét, az megpróbálja követni a fényt. Amikor a lámpát kikapcsoljuk, a katica megáll. Az F billentyu lenyomásával, vagy a Furulya címszó alatti Be nyomógombra kattintva szimulálhatjuk a furulya megszólaltatását, ami a billentyu vagy gomb következo lenyomásáig szólni fog. Ezt egy furulyát ábrázoló ikon jelzi az információs sávban, valamint a hangszórókból furulyahang hallatszik. Amíg a katica hallja a hangot, addig villogtatja szemeit, jelezvén, hogy hall. A szegedi katicabogarat a tanult reflex modellezésére alkották meg. Meg tudjuk tanítani arra, hogy ha megfelelo ideig egyszerre látja a fényt, és hallja a furulya hangját, akkor késobb képes mozgásba lendülni csupán a hanginger hatására (közben nincs fény). Bogarunknak vagy még egy tulajdonsága : kicsit „bogaras”. Ha valamelyik pettyére kattintunk, vagy mozgás közben nekiütközik egy tárgynak (kivéve a zseblámpát), akkor megsértodik. Ezt úgy adja a felhasználó tudomására, hogy szemeit becsukja (fekete színu lesz), és elkezd morogni. Ha már betanítottuk vele a feltételes reflexet, sértodöttségében azt is elfelejti. Kiengesztelni úgy tudjuk, hogy megsimogatjuk a hátát. Ezt a hátán lévo hosszúkás csíkra való kattintással érhetjük el a programban. Célszeru a „simogatás” elott az ütközött tárgytól arrébb „vinni” a bogarat, mert csak úgy fog kiengesztelodni. Az eredeti muállat helyzetét is lehet változtatni önkényesen (arrébb vonszoljuk kézzel), ezt hivatott szimulálni az információs sávon lévo négy irányba mutató négy nyomógomb. Segítségükkel a katicát mozgathatjuk elore, hátra, illetve forgathatjuk jobbra, balra, értelemszeruen. Az alsó, információs sávban tájékozódhatunk még a katicabogár állapotáról, a jobb és a bal szem látóterébe jutó fény mennyiségérol, valamint arról, hogy hol tart a feltételes reflex betanulásának folyamata.