A számítástechnika és informatika területén tapasztalható gyors fejlődés
ma óriási lehetőségeket biztosít a rendszerfejlesztők, programozók és
ezen keresztül az felhasználók számára. A számítástechnikai erőforrásoknak
a végfelhasználói igényekhez való igazítása minden szervezetnél nagy
problémát jelent. A felhasználók rendelkezésére álló adatfeldolgozási
támogatás kulcskérdése a hatékony, gyors programfejlesztés, a növekvő
napi feladatok megoldása, valamint az aktuális szervezeti, működési, számítógépes
rendszerek és adatállományok naprakész dokumentálása.
Az SSADM az angol „Structured Systems Analysis and Design Method",
azaz a „Struktúrált Rendszerelemzési- és Tervezési Módszer" rövidítése,
amely a fent említett problémakörre hatékony megoldást kínál. A brit
kormányzatban ún. kormányzati szabványként alkalmazzák az információs
rendszerek fejlesztésében. A módszer elkülönült egységekre osztja fel
az információs rendszer fejlesztésének munkáit és hajlékonyan idomul a
különböző feladatokhoz. Az SSADM olyan elterjedt technikákat használ,
mint például az egyed modellezés, adatfolyam diagramok, Jackson jelöléstechnikát
és elveket alkalmazó (Jackson jellegű) ábrák. Az ilyen technikákat használó
fejlesztők könnyen beilleszkedhetnek az SSADM környezetbe.
Egy cég felkérésére olyan információs rendszer alapjait kellet
lefektetnünk, mely igazodik jelenlegi és jövőbeni tevékenységeihez. A vállalat
tevékenységei alapvetően építkezési projektek köré épülnek, ezért
az információs rendszernek maximálisan támogatnia kell ezt, maradéktalanul
ki kell elégítenie a cég által elnyert ISO 9001-es szabványt, és minden
alrendszerét tekintve funkcionálisan integrált egységet kell alkotnia.
A szervezeti rendszer információ áramlását, folyamatait, valamint a
folyamatokban részt vevő szereplőket az Adatfolyam diagram (Data Flow
Diagram) segítségével modelleztük. Az első lépésben meghatároztuk a
fizikai DFD-ket, ami rávilágított a jelenleg működő rendszer hibáira,
redundanciáira. A folyamatok optimalizálásához, illetve a korábban feltárt
hibák kiküszöböléséhez el kellett vonatkoztatni a rendszer fizikai összetevőitől.
Erre szolgált a logikai DFD-k megalkotása.
Az információs rendszerek elemzése és tervezése során a DFD-k meghatározó
jelentőségűek a rendszer üzemszerű működésére nézve. Ezen termékek
nagyfokú precizitást, hibamentességet követelnek meg, tehát szigorú minőségi
követelményeknek kell megfelelniük. Egy fejlesztési munka során ez azt
jelenti, hogy ezek olyan részmunkák, amelyek jelentős idő és munkaerő többletet
igényelnek. Az ilyen munkák automatizálása, de legalább egyes
mozzanatainak számítógépes támogatása jelentős szerepet játszhat az erőforrások
megtakarítása, a munkafolyamat felgyorsítása terén, így nagyban hozzájárulhat,
hogy jól használható, hibáktól mentes adatszolgáltatási rendszer készüljön.
Ahhoz, hogy egyes tervezési fázisok számítógépes segítséget is
felhasználhassanak, modellezni kell a megvalósításra kerülő technikát.
Dolgozatunkban egy olyan modellt alkottunk meg (DFDG - Dataflow
Dependency Graph - Adatfolyam Függőségi Gráf), amely lehetővé teszi
az adatfolyam diagramok globális elemzését, vizsgálatát és tesztelését
matematikai - főleg gráfelméleti - módszerekkel. A matematikai modellt
alapul véve számítógéppel megvalósítható egy sor olyan algoritmus,
amely manuálisan csak fáradságos munkával, összehasonlíthatatlanul nagy
hibaelkövetési eséllyel, és nagy időráfordítással készíthető csak
el.
A felépített modellre megadhatóak olyan algoritmusok, melyekkel meghatározhatjuk,
hogy egy adattárba mely külső egyedek és folyamatok szolgáltatnak
adatokat, illetve egy külső egyed vagy folyamat, mely adattárakból kap
információkat. Fontosak még a slicing-eljárások, melyeknek elsődleges
szerepe a hibakereséseknél (debugging) nyilvánul meg. Hiba esetén ezekkel
viszonylag könnyen meghatározható a hiba keletkezésének helye, illetve
mely csomópontokra van kihatással. A független komponensek lehetővé
teszik a párhuzamos munkát, azaz egy időben több szálon is folyhat a
rendszer fejlesztése. Másik előnye, hogy a kész rendszer adatfeldolgozását
többprocesszoros környezetre optimalizálhatjuk.