Hálózatszámítási alapok - egyenáramú hálózatok

Elektronika I

Gingl Zoltán - Műszaki Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem
2020 © CC BY 4.0,


Összefoglalás

A lecke bemutatja a legalapvetőbb elektronikai komponenseket és tulajdonságaikat, áramköri rajzjeleiket, illetve az ezekből felépített hálózatok jellemzőit. Ismerteti a hálózatszámításokhoz használt alapelveket, Ohm-törvényét, a Kirchhoff-törvényeket. Az alkalmazási példák segítenek megérteni az elméleti hátteret, a kapcsolási rajzok ábrái alatti linkeken azonnali on-line áramkörszimuláció is indítható. A kiemelten fontos, alapismereti részeket piros keret jelöli meg, ezek magabiztos tudása elengedhetetlen az elektronika egyetemi szintű ismeretéhez.

Tartalom

Olvasási idő: 50 perc


Hálózatok felépítése, számolási alapok

Hálózatok építőelemei

Vezeték

Elterjedt rajzjelek:

Szakadás

Elterjedt rajzjelek:

Feszültséggenerátor

Elterjedt rajzjelek:

Áramgenerátor

Elterjedt rajzjelek:

Vezérelt generátorok

Elterjedt rajzjelek:

feszültségvezéreltfeszültséggenerátor áramvezéreltfeszültséggenerátor feszültségvezéreltáramgenerátor áramvezéreltáramgenerátor feszültségvezéreltfeszültséggenerátor áramvezéreltfeszültséggenerátor feszültségvezéreltáramgenerátor áramvezéreltáramgenerátor

Voltmérő, feszültségmérő

Ampermérő, árammérő

Ellenállás

Elterjedt rajzjelek:

Földelési pont

Elterjedt rajzjelek:

Földeletlen (földfüggetlen) komponensek

Földelt (földfüggő) komponensek

Áramköri példák

Lebegő generátorok, földeletlen áramkör

Az alábbi áramkör esetén nincs kijelölt földpont. Ebben az esetben csak két csomópont közötti feszültségkülönbségekről beszélhetünk. A generátorok lebegők, földfüggetlenek.

Bár minden alkatrész kivezetésein látható csomópont, vezetékkel összekötöttek, azonos potenciálon vannak, így összevonhatók:

A hálózatszámítások során elhagyhatók azok a csomópontok, melyeknél nincs elágazás, az áram az ilyen ágakhoz tartozó minden komponens esetén ugyanakkora. Végül csak két csomópont marad a hálózatban:

A B és H csomópontok közötti feszültségkülönbség háromféleképp írható fel, megegyezik

Kiszámítani tehát csak a B és H csomópontok közötti feszültséget és a három ághoz tartozó áramot szükséges. Ezekből az áramkör bármely alkatrészén és vezetékén folyó áram és bármely két pont közötti feszültség kiszámítható.

Lebegő generátorok, referenciaponttal (földponttal).

Célszerű kijelölni egy vonatkoztatási pontot is, amihez minden csomópont feszültségét viszonyítjuk:

Ebben az esetben beszélhetünk egy csomópont feszültségéről. A B csomópont VB feszültsége tehát a földponthoz, azaz a kiválasztott 0 V-os ponthoz képest mérendő. A 0 V kijelölése nem feltétlen jelent tényleges földelést (a Földhöz kötést, védőföldelést), elemes áramköröknél is tipikus az elnevezés és kijelölés használata, egyszerűbbé teszi az áramkörök kezelését.

Hálózatok földelt generátorokkal, földponttal

Ha a generátorok nem lebegők, azaz minden generátor egyik kivezetése közös pontra van kötve, amit nem változtathatunk meg, akkor ezt a közös pontot választjuk az áramkör földpontjának. A fentebbi áramkör VG1 generátora nem teljesíti ezt a feltételt, így csak lebegő lehet.

Előfordul, hogy a földpontokat több helyre tesszük azért, hogy vezetékeket hagyhassunk el. Természeseten minden csomópont összekötöttnek tekintendő, ami földpontra van kötve.

A generátorok, mérési pontok helyett gyakran csak egy címkével ellátott vezetéket használunk, tudjuk, hogy a feszültség a földponthoz képest értendő.

Alapvető törvények

Ohm törvénye

Az ellenálláson eső feszültség arányos a rajta átfolyó árammal. Az áram a pozitívabb feszültségű kivezetéstől a negatívabb feszültségű felé folyik. Ez felel meg a technikai áramiránynak.

Az ellenálláson eső feszültség az ellenállás végpontjai közötti feszültségkülönbség, ügyelni kell arra, hogy mindig vegyük figyelembe mindkét kivezetést ennek meghatározásakor.

Kirchhoff csomóponti törvénye

Egy csomópontba befolyó áramok összege megegyezik a kifolyó áramok összegével.

Másik megfogalmazás: a csomópontba befolyó áramok algebrai összege nulla. A kifolyó áramok előjele negatív.

Tetszőlegesen felvehetjük az áramok irányát (negatív lesz a számítás után, ha nem a valóságost vettük fel)

I1+I2+I3=I4+I5
vagy:
I1+I2+I3-I4-I5=0 A

Kirchhoff huroktörvénye

Egy zárt áramköri hurokban az áramköri elemeken eső feszültségek összege nulla.

A törvény egyszerűen abból következik, hogy a sorba kapcsolt alkatrészeken eső feszültségek összeadódnak. Minden alkatrészen eső feszültség előjelét a körüljárási irányhoz viszonyítjuk, ahogy az alábbi ábrán kiválasztott hurok esetén láthatjuk. A voltmérők pozitív kivezetése az óramutató járásának irányába esik.

V1+V2+V3+V4=0 V

Ebbe behelyettesítve a generátorokon és ellenállásokon eső feszültségeket a következőt kapjuk:

VG1-I1⋅R1-VG2+I2⋅R2=0 V

Az ellenállásokra kötött voltmérők negatív értéket mutatnak, ha az áram a felvett iránynak megfelelő. Ha ez a valóságban nem így lenne, akkor az áramra negatív értéket fogunk kapni a számítások során. Látható, hogy a harmadik műszer is negatív értéket mutat, mivel a generátorra ellentétes polaritással van kötve.

Az egyenletben tehát pozitív előjellel vesszük azokat a generátorokat, melyek a felvett iránynak megfelelő áramot hoznak létre, azaz a pozitív kivezetésük az áram irányába esik. Az ellenállásokon eső feszültségeket negatívnak vesszük, ha a rajtuk az áram a körüljárási iránynak megfelelően folyik.

Jobban érthető a törvény, ha máshogy rajzoljuk le az áramkört. A felső voltmérő a négy voltmérő által mért feszültségek összegét méri. A kivezetéseit egy vezeték köti össze, így 0 V-ot mutat.

Egy voltmérő használatával is szemléltethetjük a törvényt. A voltmérő negatív kivezetését egy kiválasztott pontra kötjük és itt is hagyjuk. A pozitív kivezetést a körüljárási iránynak megfelelően mindig a szomszédos csomópontra mozgatjuk. Az alábbi ábrán az első lépés látható, a voltmérő az első alkatrészen eső feszültséget méri.

A második lépés során a voltmérő az első és második alkatrészen eső feszültségek összegét méri.

A harmadik lépés során a voltmérő az első, második és harmadik alkatrészen eső feszültségek összegét méri.

Az utolsó lépésben a voltmérő a hurokhoz tartozó összes alkatrészen eső feszültségek összegét méri. Mivel a voltmérő mindkét kivezetése azonos pontra kerül, a mért feszültség 0 V.

Kirchhoff huroktörvényének másik alakja

Egy zárt áramköri hurokban a generátorok által létrehozott feszültségek összege megegyezik a passzív komponenseken eső feszültségek összegével.

Gyakran praktikusabb a törvényt ebben az alakban használni. Ebben az esetben ellentétes körüljárási iránynak megfelelően kell alkalmazni a generátorokra kötött voltmérőket és a passzív alkatrészekre kötött voltmérőket.

A legegyszerűbb esetben egy generátort és egy ellenállást használunk. Az áramkörben ugyanaz az áram folyik minden alkatrészen, nincs elágazás sem. A két voltmérő ellentétes körüljárási iránynak megfelelelően van bekötve, nyilvánvaló, hogy azonos értéket mutatnak. Az áram a generátor pozitív kivezetése felől a negatív felé folyik, így az ampermérő is pozitív értéket jelez ki. Az ellenálláson az Ohm-törvénynek megfelelően az áram a pozitívabb feszültségű kivezetésétől a negatívabb felé folyik.

Az egyenlet tehát:

V1=V2

vagyis:

VG=I⋅R

A fentebbi, négy komponenst tartalmazó hurok esetén az alábbi elrendezést kell használnunk:

A törvény szerint:

V1+V3=V2+V4

Ebbe behelyettesítve a generátorokon és ellenállásokon eső feszültségeket a következőt kapjuk:

VG1-VG2=I1⋅R1-I2⋅R2

Az ellenállásokra kötött voltmérők pozitív értéket mutatnak, ha az áram a felvett iránynak megfelelő. Ha ez a valóságban nem így lenne, akkor az áramra negatív értéket fogunk kapni a számítások során. Látható, hogy a harmadik műszer is negatív értéket mutat, mivel a generátorra ellentétes polaritással van kötve.

Az egyenlet egyik oldalán a generátorfeszültségek összege van. Pozitív előjellel vesszük azokat a generátorokat, melyek a felvett iránynak megfelelő áramot hoznak létre, azaz a pozitív kivezetésük az áram irányába esik. Az egyenlet másik oldalán az ellenállásokon eső feszültségek összege van. Pozitívnak vesszük azokat, amelyeken az áram a körüljárási irányban folyik át.

Feszültség- és áramosztó áramkörök

Feszültségosztó

A következő ábrán látható két ellenállásból álló feszültségosztó gyakran előfordul az alkalmazásokban. Az áramkör feszültséget oszt fel változtatható arányban.

Kirchhoff huroktörvénye alapján az ellenállásokon eső feszültségek összege megegyezik a generátor feszültségével, és mindkét ellenálláson ugyanakkora áram folyik át. A generátor feszültségének és áramának hányadosa a két ellenállás soros eredőjével egyezik meg. Ezekből következően:

V = V1 + V2

Az ellenállásokon mérhető feszültségeket megkaphatjuk a rajtuk átfolyó áram és az ellenállás szorzataként, így végül:

Áramosztó

Az áramosztó áramot bont szét változtatható arányban.

Kirchhoff csomóponti törvénye alapján az ellenállásokon átfolyó áramok összege megegyezik a generátor által létrehozott árammal, és mindkét ellenálláson ugyanakkora feszültség esik. A generátor feszültségének és áramának hányadosa a két ellenállás párhuzamos eredőjével egyezik meg. Ezekből következően:

I = I1 + I2

Az ellenállásokon átfolyó áramokat megkaphatjuk a rajtuk eső feszültség és az ellenállás hányadosaként, így végül:

Elektronika I

Gingl Zoltán - Műszaki Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem
2020 © CC BY 4.0,

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projektazonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014