A felkészülésről, vizsgáról
Gingl Zoltán - Műszaki Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem
- Felkészülés
- A tematikában felsorolt és az előadáson elhangzott anyag a számonkérés alapja. Az előadásra járás nem kötelező, a hallgató felelőssége az ott elhangzottak ismerete. Ha a tárgyhoz gyakorlat is tartozik azonos félévben, annak az anyaga is lehet a számonkérés része.
- Célszerű az előadáson elhangzottakat a segédanyagok kiegészítéseként lejegyzetelni, ez biztosítja a legjobb felkészülést.
- Az előadáson gyakran házi feladatokat ad fel az oktató. Ezeket szorgalmi feladatoknak kell tekinteni, amik segítik a hallgatót az eredményesebb felkészülésben. A hallgató érdeke ezeket megoldani, az oktató a megoldásokat nem kéri be, nem ad értük plusz pontokat, kedvezményeket. A hallgatók ugyanakkor elküldhetik a megoldásaikat, ha szeretnék az oktató véleményét kikérni.
- A segédanyagban gyakran kiemelve szerepelnek a legfontosabb tudnivalók. Ezek ismeretére különösen figyelni kell.
- A tárgyhoz alapismereti kérdések tartoznak, melyekre a válaszokat könnyen meg lehet találni a segédanyagok alapján. A hallgatónak tudnia kell ezeket önállóan megtalálni, a felkészülést ez jól segíti.
- A megadott szakirodalom tanulmányozása és a gyakorlófeladatok megoldása is segíti a felkészülést, ennek mértékét a hallgatónak kell megítélnie.
- Kellő idő és energia ráfordítása nélkül nem lehet megfelelő szintű tudáshoz jutni. A vizsgáztatási módszer elég megbízhatóan kiszűri a felszínes tudást.
- Konzultáció
- Az előadáson elhangzottak és a megadott segédanyagok lefedik a tételekben felsorolt tematikát, és ezekben megtalálható a válasz az alapismereti kérdésekre is. Természetesen előfordulhat, hogy a hallgatók számára nem minden világos, segítségre szorulhatnak a felkészülés során, ezért lehetőség van konzultációkra is, ahol kérdéseiket feltehetik.
- A konzultáció célja annak segítése, hogy a hallgató minél jobban megértse a tananyagot, ismeretei magabiztosak legyenek.
- Fontos, hogy a hallgató tegyen erőfeszítéseket a tananyag elsajátítására, próbálja meg felkészülése során megkapni a választ a kérdéseire a kiadott segédanyagok, előadáson készített jegyzet, a laboratóriumi gyakorlati anyagok, szimulációk segítségével.
- Nem cél a hallgató mentesítése a felkészüléshez szükséges munka alól, az előadásra járás elmulasztásának pótlása, a már leadott és elérhető anyag újbóli elmondása.
- A hallgatók kérdéseiket a coospace fórumon tehetik fel, de szükség esetén személyes konzultációs alkalmak tartását is kérhetik. Fontos, hogy minél többen láthassák a kérdéseket és válaszokat is (az e-mail erre nem alkalmas), a hallgatók így akár egymást is segíthetik.
- A vizsga célja
- A hallgató feladata az anyag minél alaposabb megértése, megtanulása, a tudás alkalmazási készségének megszerzése. Ebben az előadás, a gyakorlófeladatok, a megadott szakirodalom, illetve ha a tárgyhoz azonos félévben gyakorlat tartozik, akkor az is segíti.
- A vizsgáztató feladata a hallgató tudásának, az anyag értésének és az ismeretek alkalmazási képességének minél biztosabb felmérése.
- Jelentkezés a vizsgára
- A hallgatók feladata és felelőssége az oktató által meghirdetett vizsgákra jelentkezés. Az oktató a hallgatók vizsgafelvételét nem kezeli, ezzel kapcsolatos kéréseket nem feladata teljesíteni.
- Minden hallgatónak biztosított az első vizsga felvétele azzal, hogy megfelelő számú vizsgahely érhető el. Biztosítottnak tekinthető további vizsgaalkalmak felvétele sikertelen vagy mulasztott vizsga esetén is, ha marad még felvehető alkalom ezek időpontja után (akár még az utóvizsgahét előtt).
- A vizsgákkal kapcsolatos kérdéseket csak a coospace fórumon lehet feltenni.
- A vizsga menete
- A vizsga elején általában három alapismereti kérdést kap minden hallgató. Ezeket nagyon magabiztosan kell tudni, ha a hallgató nem tud azonnal válaszolni bármelyik alapismereti kérdésre, akkor a tudása nem elegendő.
- A vizsga csak akkor folytatódhat, ha mind a három kérdésre helyes a válasz - ha egy hallgató alapvető ismeretei hiányosak, nem lehet a tudását elegendőnek tekinteni.
- Az alapismereti kérdésekre csak tömör választ kell adni, nem kell indoklás, levezetés.
- Csak a konkrét kérdésre kell válaszolni, más itt ne szerepeljen. Néhány kérdésre több helyes válasz is adható, ezekből egyet is elég megadni.
- Nem elfogadható, ha egy kérdésre helyes és helytelen válasz is szerepel.
- A vizsgán a hallgató két tételből felel szóban. A tételek a tételsorból kerülnek ki, azonos szövegezéssel, a tételhez tartozó részek megnevezésével.
- A tételek kidolgozására 20 perc áll rendelkezésre. A kidolgozás során minden tételrészhez szükséges a legalapvetőbb dolgokat leírni. Nagy valószínűséggel lesz gondja a vizsgán annak, aki ezt nem követi.
- Ha az egyik tételból a felelet elégtelen, a teljes vizsga is sikertelen. Mindkét tételt legalább elégséges szinten kell tudni.
- A hallgató tömören, a lényeget kiemelve építi fel a feleletét, tételenként közelítőleg 5-6 percet érdemes tervezni.
- A vizsgáztató a felelet közben több esetben kérdéseket tesz fel, felméri, mennyire érti a hallgató az anyagot, egyúttal szükség esetén a lényegre irányít.
- A vizsgán a húzott tételeken kívüli tananyagra is rákérdezhet a vizsgáztató.
- Bizonyos alapkérdések ismeretének hiánya esetén a vizsgáztató elégtelenre minősítheti a vizsgát, függetlenül a többi kérdésre adott választól.
- A vizsga elején általában három alapismereti kérdést kap minden hallgató. Ezeket nagyon magabiztosan kell tudni, ha a hallgató nem tud azonnal válaszolni bármelyik alapismereti kérdésre, akkor a tudása nem elegendő.